• Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai

        WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus

        A kezelés és a kivizsgálás szempontjából is fontos, hogy felderítsük a magasvérnyomás-betegség okát. Ez alapján a hipertóniát két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre.

        Primer, azaz elsődleges hipertóniáról abban az esetben beszélünk, amikor más kiváltó tényezőt nem sikerül a háttérben kimutatni.

        Szekunder (másodlagos) hipertónia esetén, azonban a vérnyomás emelkedését más szervrendszerek eltérései okozzák, elsősorban ezek kezelésére kell törekedni. Ez utóbbiak lényeges ritkábban fordulnak elő, az összes hipertóniás eset kb. 5-10 százalékát teszik ki.

        Hirdetés

        Milyen eltérés okozhat vérnyomás-emelkedést?

        Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.

        Ön tudta?

        A magas vérnyomás (hipertónia) alattomos kór. Sok esetben sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, ám az elhanyagolt betegség számos testrész, szerv fokozatos károsodását okozhatja.

        Mely panaszok jelzik először a magas vérnyomást?

        Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségek, esetleg vesekövesség, ciszták is.

        A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület (fibromuscularis dysplasia) lehet felelős.

        Alvási apnoe szindrómához gyakran, az esetek több mint felében társul magas vérnyomás, az eltérés a már meglévő hipertóniát jelentősen súlyosbíthatja.

        Ez a szindróma inkább túlsúlyos férfiakra jellemző, a család horkolásról, alvás közben a légzés kimaradásáról számol be.

        Hormonális eltérések és kardiológiai okok

        Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak.

        Ön tudta?

        Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb, mint fekve, a hát megtámasztásának hiánya is emeli az alsó értéket néhány Hgmm-rel. A keresztbetett lábak a szisztolés, azaz a felső értéket akár 8 Hgmm-rel is emelhetik.

        Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

        Ritkábban fordulnak elő a mellékvesekéreg és -velő hormontermelési zavarai: emelkedett aldoszteronszint (ehhez alacsony káliumszint, izomgörcsök, izomgyengeség társulhat), fokozott kortizoltermelés (Cushing-szindróma), adrenalintermelő pheochromocytoma.

        A mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavara szintén okozhat hipertóniát, bár ezek előfordulási esélye csekély.

        A kardiológiai okok közül a coarctatio aortae-t kell megemlíteni. Ez a főverőér, az aorta egy szakaszának szűkületét jelenti, melynek következtében a vesék és az alsó végtagok vérellátása romlik.

        A vérnyomásértékek osztályozása
        Kategória
        Szisztolés nyomás (Hgmm)
         Diasztolés nyomás (Hgmm)
        Optimális vérnyomás
        < 120
        < 80
        Normális vérnyomás
        120-129
        80-84
        Emelkedett-normális vérnyomás
        130-139
        85-89
        Kóros vérnyomás - hipertónia
        140 <
        90 <
        I. fokozat (enyhe hipertónia)
        140-159
        90-99
        II. fokozat (középsúlyos)
        160-179
        100-109
        III. fokozat (súlyos hipertónia)
        > = 180
        > = 110
        Izolált diasztolés hipertónia
        < 140
        > 89
        Izolált szisztolés hipertónia
        > = 140
        < 90

        Bizonyos gyógyszerek, főleg a szteroidtartalmú készítmények, de fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők, az immunrendszer gyengítését célzó szerek is emelhetik a vérnyomást. Kábítószerek, és az alkohol nagyobb mennyiségű fogyasztása is magas vérnyomáshoz vezethet.

        A magas vérnyomás diagnosztikája összetett

        A magasvérnyomás-betegség diagnosztikájához a vérnyomásmérésen kívül, számos egyéb vizsgálat is hozzátartozik.

        WEBBeteg vérnyomásnapló

        Vezesse rendszeresen vérnyomás értékeit! Töltse le táblázatunkat, ami segít ebben!

        Fontos a panaszok, tünetek részletes kikérdezése, a családban előforduló szív- és érrendszeri, ill. egyéb betegségekről is tájékozódni kell.

        Elsődleges hipertónia esetén is elengedhetetlen, az ún. célszervkárosodások időszakos felmérése, vagyis a szemfenéki erek vizsgálata, a vesefunkció vérvétellel történő ellenőrzése, a szív állapotának ultrahangos vizsgálata.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Szintén lényeges az egyéb, szív- és érrendszeri rizikófaktorok kiszűrése (pl. emelkedett vérzsír- és vércukorszint). Amennyiben másodlagos magasvérnyomás-betegség merül fel, további vizsgálatokra van szükség.

        Vesebetegség gyanúja esetén hasi ultrahang, a veseerek ultrahangos vizsgálata, izotópos vizsgálat, valamint a veseerek kontrasztanyagos festése lehet indokolt.

        Horkolás esetén alvásvizsgálat válhat szükségessé.

        A hormonális eltérések vérvétel, vizeletvizsgálat, képalkotó eljárások (CT, MR, izotópos vizsgálat) segítségével igazolhatók.

        A coarctatio meglétét szívultrahang, MR vagy érfestés segítségével lehet bizonyítani.

        Dr. Bene Orsolya
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bene Orsolya, kardiológus

        Módosítva: 2018.07.25 14:55, Megjelenés: 2017.07.03 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bepisil, rohan a WC-re

        Bepisil, rohan a WC-re

        Dr. Sándor György

        Hogyan előzhetők meg a húgyhólyag és az alsó húgyutak funkcionális zavarai?

        Nátha kisbabáknál

        Nátha kisbabáknál

        Szponzorált tartalom

        A nátha a legkisebbek esetében különösen gyakori betegség. Mit tehetünk? (x)

        A magas vérnyomás agyi szövődményei

        Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

        Amit rosszul tudunk a magas vérnyomásról

        Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el.

        Magas vérnyomás - A lakosság 20 százaléka nem tudja, hogy beteg

        A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és az egész világon népbetegségnek számít. Hazánkban az előfordulási gyakorisága igen nagy, a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti.

        Fontos a rendszeres vérnyomásmérés

        A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés - erre hívta fel a figyelmet a Gotttsegen György Országos Kardiológiai Intézet.

        Sokan élnek magas vérnyomással Magyarországon

        Horváth Ildikó szerint a világon évente egy magyarországnyi ember hal meg magas vérnyomás okozta betegségben, a világ felnőtt lakosságának pedig harmada szenved ebben a betegségben, azonban csak fele van tisztában az állapotával.

        A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

        Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.

        24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)

        A magasvérnyomás-betegség Magyarországon (is) népbetegség. Az életkor előrehaladtával előfordulási valószínűsége egyre magasabb. Előrejelzések szerint 2030-ra akár minden ötödik 65 év feletti felnőtt ebben a betegségben szenvedhet. 50 év alatt a férfiaknál, 65 felett pedig a nőknél gyakoribb, 55-65 év között pedig a két nemben a betegség előfordulása kiegyenlítődik vagy egyenlő arányú.

        Zoli világbajnok lett a vesetranszplantáció után

        Kóka Zoltánnal, a 25 esztendős vesetranszplantáción átesett szimpatikus, derűs, fiatalemberrel egy kellemes cukrászdába beszéltük meg a randevút, ahol élete sorsfordító helyzeteiről kérdeztem. Zoli a legtermészetesebb módon beszélt mindarról, amit eddig megélt, és elért az életben. Egy pillanatra sem volt bánatos, vagy szomorú. Önsajnálatnak nyoma sincs a viselkedésében. Azt vallja, hogy a betegsége tette erőssé, még lelkesebbé, kitartóbbá és optimistábbá.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.