A tüdőrák új kezelési lehetőségei - az immunfék oldása

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A tüdőrák gyakori tumor - veszélyes, agresszív betegségnek számít, ami évente csaknem 8 ezer halálesetért felel. Holott, korábban felismerve a betegek több mint felének esélye lehetne a túlélésre. Ugyanis az utóbbi másfél évtizedben különösen felgyorsult e daganattípus terápiájának fejlődése. A modern eljárásokkal (mint amilyen például az immunterápia, a célzott daganatterápiás módszerek) már az előrehaladott stádiumban lévők életét is egyre többször sikerül megmenteniük vagy legalábbis meghosszabbítaniuk a szakembereknek.

A jelen helyzet azonban az, hogy sokszor túl későn, már csak előrehaladott stádiumban fedezik fel a tüdőrákot (is), amikor már nem vagy csak nagyon nehezen gyógyítható. Különösen azok élnek nagy kockázattal, akik több évtizede cigarettáznak. A tüdőrákosok 80%-a ugyanis erős dohányos. Nekik különösen fontos volna rendszeresen részt venni tüdőszűrésen, hiszen a szűrés során sok betegnél diagnosztizálható a rák korai stádiumban, amikor a daganat még nem szór, nem ad áttétet. Épp ezért nagyon örömteli, ha valóban elindul a tervezett országos (népegészségügyi) tüdőrákszűrési program, kis dózisú CT-vel, bevonva az 50 feletti dohányzókat is, mondja dr. Losonczy György (SE Pulmonológiai Klinika).

Ezt olvasta már? Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?

A tüdőrák korai stádiumban műtéttel vagy sugárterápiával (úgynevezett irradiációval) még – olykor teljesen – gyógyítható. De az esetek kétharmadát kitevő előrehaladott, áttétes daganatok terápiájában is jelentős előrelépés történt az elmúlt években. A nem műthető betegek kezelésében a 2000-es évek elejéig nem maradt más választás, mint a kemoterápia. Ám különösen az elmúlt 15 évben, szinte egyik félévről a másikra érzékelhetően, felgyorsult a szakterület fejlődése. Rohamosan nő azon betegek aránya, akik célzott vagy immunológiai támadáspontú kezelésben részesülhetnek. Így a rákstatisztika azt mutatja, hosszabb lett a progressziómentes és a teljes túlélés, illetve kevesebb a nemkívánatos mellékhatás.

A molekuláris patológiai információk, adatok alapján induló célzott és immunellenőrzőpont-gátló terápiák napjainkban klinikailag nagyon hatásosak – szögezi le a tüdőgyógyász professzor. A hörgő belsejébe, bronchoszkóppal bevezetett hajlékony cső segítségével ki lehet emelni szövetmintát, amit elemezve a patológusok már korai esetben azonosítani tudják a tumor jellemzőit, és ha nincs távoli áttét, műtéttel vagy besugárzással ennek alapján megindul a gyógyítás. A késői esetben, ha van áttét, lassítható a folyamat. A PET-CT segítségével az egész szervezetet átvizsgálva megtalálhatók a metasztázisok – így tudni lehet, ha van például csontáttét, akkor már nem érdemes műtétet indítani.

A legeredményesebb terápiák egyike az úgynevezett célzott daganatterápiás módszer. Ennek a 2005. óta ismert molekuláris célzott kezelésnek a lényege, hogy a patológus a tüdődaganatból vett szövettani minta alapján meg tudja mondani, hogy adott személy tumorában van-e olyan molekuláris hiba vagy mutáns molekula, amely felelőssé tehető a daganat növekedéséért, osztódásáért. Az esetek 15%-ában ez azonosítható, így lehetőség nyílik arra, hogy a beteg kemoterápia helyett olyan tablettát kapjon, ami célzottan csak erre az egy kórosan működő, sejburjánzást közvetítő fehérjére hat, gátolja a sejtosztódást, még akár a csontrákban is. Ha van célmolekula, azaz igazoltan mutáns fehérjemolekula, akkor a targetra (célra) célzottan ható szer működik – napi 1-2 tabletta ugyanazt a hatást el tudja érni, vagy olykor nagyobbat, mint amit a korábban alkalmazott „kemo” (a kemoterápiás hatóanyagok néha súlyos vérszegénységet, vérlemezkeszám-csökkenést okozhatnak) – mondja Losonczy professzor. „Az esetek 31%-a olyan, hogy nem tudjuk megállapítani, hogy a tumornak milyen molekuláris mechanizmusa van. Az abnormális működésért felelős fehérjemolekulák ellen már tudunk tenni. Ha a tüdőrákos beteg kaphat ilyen célzott terápiát is (az összes egyéb kezelés mellé), akkor jóval hosszabb lehet a túlélése.”

A 2017. óta ismert immunológiai kezelés pedig az utóbbi évek átütő újdonsága. A tüdő rákos sejtjei általában védekezni tudnak az ellen, hogy a szervezet saját immunrendszere kilökje őket. „Azaz a tumorsejtek ellenállnak az immunrendszer tumorellenes hatásának. Az immunterápia tehát valójában az ’immunfék’ oldása” – fogalmaz a professzor. A molekuláris patológusok immunhisztokémia módszerekkel kimutatják, hogy a rákban van-e célozható, a rák növekedését okozó driver mutáció. A vizsgálati adatok alapján ezután az onkológus választhat a napjainkban már elérhető olyan gyógyszerek közül, amelyek ezeket a speciális tumorsejteket felismerhetővé teszik az immunrendszer számára, majd a szervezet saját védekező rendszerét ezzel arra serkentik, hogy leállítsa a daganat növekedését. E gyógyító eljárásokkal az előrehaladott tüdőrák lényegében egy halálos betegségből krónikus betegséggé ’szelídíthető’. Az újfajta gyógyszerekkel tehát napjainkban akár áttétes tüdőrákból is vissza lehet hozni a betegeket.

Tovább

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Semmelweis Egészség Napok, 2020. november 26.

Cikkajánló

Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.
Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Cserháti Zoltán, szemész
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Holányi Péter
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.