Hirtelen csecsemőhalál szindróma

Hirtelen csecsemőhalálról (Sudden Infant Death Syndrome (SIDS)) akkor beszélünk, ha az a megelőzően teljesen jó egészségi állapotban lévő csecsemőt érinti, a halál okát a kórtörténet nem magyarázza és azt patológiai vizsgálattal sem sikerül kideríteni. Többnyire alvás közben következik be, amiatt bölcsőhalálnak is nevezik.

Milyen gyakoriságú a hirtelen csecsemőhalál?

A hirtelen csecsemőhalálozás gyakorisága országonként változó, 1000 élveszületésre 0,2-1,5 eset jut. Magyarországon a SIDS gyakorisága 0,3%, ez a születési számot figyelembe véve évente közel 30 esetet jelentett.

A hirtelen csecsemőhalál leggyakrabban az éjszakai órákban (ezen belül is éjfél és a hajnali órák között) következik be. Ebben az időszakban csökken a csecsemő szívfrekvenciája és légzésszáma is.

Azt is megfigyelték, hogy az esetek többsége a téli időszakban fordul elő, ez pedig mindenképpen felveti a légúti kórokozók szerepét is az esetek létrejöttében.

A megbetegedésre a fiú csecsemők hajlamosabbak, az érintett babák nagyjából 60%-a fiú, 40%-a kislány.

Az esetek döntő többsége a 2-4 hónapos csecsemőket érinti. Ritkán fordul elő 2 hetes kor előtt, és egy éves kor után már nem találkozunk ezzel a kórképpel.

Okok és a veszélyeztetett babák

A hirtelen csecsemőhalál szindórma pontos oka nem teljesen tisztázott. Számos olyan tényezőről tudunk (pl. megnyúlt QT-idő, légúti elzáródás, gyulladás a szervezetben), amelyek szerepet játszhatnak a kialakulásában, de egyik sem kizárólagos oka a hirtelen csecsemőhalálnak. Azonban vannak hajlamosító tényezők.

Ezek lehetnek:

• koraszülés, elhúzódó szülés, méhen belüli sorvadás, alacsony születési súly,
• anyai drog-, illetve nikotinfogyasztás a várandósság alatt, gondozatlan terhesség, rossz szociális körülmények, gyermekét egyedül nevelő anya,
• korábbi gépi lélegeztetés, respirációs disztressz szindróma,
• apnoe (légzéskimaradás),
• túlöltöztetés, túlmelegedés,
• rövid ideig tartó szoptatás, korai mesterséges táplálás,
• hason fektetés, oldalt fektetés,
• az anya túl alacsony, illetve túl magas életkora.

Vannak olyan fokozott rizikócsoportba tartozó esetek, amelyeknél az otthoni monitorozás javasolt.

Ilyenek az ún. majdnem meghalt csecsemők (apparent life-threatening event, ALTE), azaz olyan csecsemők, akik hosszabb alvási apnoe után csak újraélesztésnek köszönhetően maradtak életben.

A SIDS csecsemők testvérei szintén ebbe a csoportba tartoznak, vagyis azok a gyermekek, ahol a családban korábban már fordult elő bölcsőhalál.

Ezen kívül a méhen belül sorvadt, igen kis súlyú koraszülöttek, akiknél a légzőcentrum éretlenségét látjuk, náluk gyakrabban találkozunk hosszabb légzéskimaradással, valamint drogfüggő anyák újszülöttjeit is szükséges monitorozni.

Olyan újszülötteknél, akiknél gyakran fordul elő légzéskimaradás, vagy gépi lélegeztetésben részesültek, szintén javasolt.

A szükséges vizsgálatok SIDS gyanúja esetén

A hirtelen csecsemőhalál diagnózisa meglehetősen nehéz, hisz alapos makroszkópos és mikroszkópos vizsgálattal sem találjuk meg a halál okát, ugyanakkor számos gyermekgyógyászati betegség van, amely hirtelen halálhoz vezethet, ezeket szükséges kizárni. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek: bizonyos fejlődési rendellenességek, sérülések, mérgezések, gyermekbántalmazás, szívritmuszavarok, görcsállapot, veleszületett anyagcserezavarok, gastrooesophagealis reflux, tüdőgyulladás, szepszis, stb.

A hirtelen csecsemőhalálhoz vezető betegségeknél különböző vizsgálatokat végzünk el. Minden esetben kórházi felvétel szükséges, mely során fizikális és neurológiai vizsgálat, laboratóriumi vérvizsgálat (teljes vérkép, vércukor, elektrolitok) történik, ezen kívül mellkasröntgen, EKG és EEG vizsgálat. Ezen kívül ha szükséges, további betegség specifikus vizsgálatok is történnek (pl. MR, CT).

Hogyan előzhető meg a hirtelen csecsemőhalál?

Már a szülés előtt fontos a mindenre kiterjedő várandósgondozás, a terhesség alatti dohányzás és drogfogyasztás kerülése.

A szülést követően elengedhetetlen a hirtelen csecsemőhalál megelőzéséhez a minél tovább (de legalább hat hónapig tartó) anyatejes táplálás, valamint az alvás megfelelő körülményeinek biztosítása a csecsemő részére:

• a szülőtől külön ágyban, de egy szobában történő alvás,
• háton történő fektetés,
• megfelelő, nem túl puha matrac,
• nem túl meleg szobahőmérséklet,
• az ágyban pedig ne legyenek felesleges párnák, plüssök, takarók).

Ez is érdekelheti Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak?

Az első időszakban légzésfigyelő (apnoe alarm) készülék használata javasolt, mely sípoló hanggal jelez, ha a gyermek nem vesz levegőt. Ha a gyermeknek van szívverése, sokszor attól helyreáll a légzés, hogy a szülő hirtelen felkapja. Közvetlenül szívleálláskor, ha riaszt a készülék, jók az esélyek az eredményes újraélesztésre. Természetesen ezt követően a mentőszolgálat azonnali értesítése elengedhetetlen. (Fontos tudni, hogy az otthon regisztrált légzéskimaradások 50-70 %-a téves riasztáson alapul.)

Ha a családban már fordult elő bölcsőhalál, vagy a csecsemőnk valamely rizikócsoportba tartozik, mindenképp szoros házi gyermekorvosi és védőnői felügyelet javasolt, szükséges a rizikócsoportba tartozók felismerése és alapos kivizsgálása. A következő várandósság tervezése előtt menjenek el genetikai tanácsadásra is! A szülők pszichés támogatása szintén elengedhetetlen.

Hajlam esetén a teendő az otthoni monitorozás, melyet addig kell folytatni, amíg a csecsemő két hónapon keresztül tünetmentes nem lesz. Ennek elrendelése csak hajlam esetén indokolt. Ezen szülőknek ismerniük kell az újraélesztés alapjait is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhsznált irodalom:

(1) Maródi László: Gyermekgyógyászat (4. kiadás). Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013.
(2) Machay Tamás: A hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS). Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. Gyermekgyógyászat. 2003.
(3) Goldberg N, Rodriguez-Prado Y, Tillery R, Chua C. Sudden Infant Death Syndrome: A Review. Pediatr Ann. 2018 Mar 1;47(3):e118-e123.