Segítség! Kékül a gyermek!

Ijesztő látvány, amikor a gyermekünk ajkai elkékülnek, esetleg eszméletét is veszti, és szemeivel egy irányba mereven tekint. Az affektív apnoé - vagyis olyan légzésszünet, melyet valamilyen érzelmi reakció vált ki - rémisztő jelenség.

Érzelmi alapon történő légzéskimaradás

Az affektív apnoé, melynek előfordulása hat hónapos kortól ötéves korig a legjellemzőbb, olyan légzésszünet, melyet mindig megelőz valamilyen heves érzelmi reakciót kiváltó esemény. Ez lehet rémület, fájdalom, ijedtség, düh, harag, de akár nevetés is.

Milyen tünetei lehetnek?

A gyermek erőteljes sírásához mély, gyors lélegzetvételek, majd légzéskimaradás társul. A légzéskimaradással járó oxigénhiány az ajkak elkékülését okozza, ez az affektív apnoés esetek kétharmadában megfigyelhető jelenség. A jelenséghez eszméletvesztés is társulhat, a gyermek szemei egy irányba tekintenek mereven. Ritkábban előfordul, hogy a gyermek a heves érzelmi reakció miatt azonnal elsápad és eszméletét veszti, illetve előfordulhatnak kevert formák is.

Fontos leszögezni, hogy az affektív apnoéval járó légzéskimaradás miatti átmeneti oxigénhiány nem okoz maradandó egészségkárosodást a gyermeknél, ha csak pár másodpercig tart. Bármilyen ijesztő is, ha a gyermek nem vesz levegőt pár másodpercig, elkékül, esetleg elájul, a légzőközpont a csökkenő agyi oxigénellátottság miatt „parancsot ad” az automatikus légvételekre és a gyermek gyorsan visszanyeri eredeti bőrszínét. Ennek ellenére a kéküléssel, eszméletevsztéssel, pár másodpercnél hosszabb légzéskimaradással járó súlyos forma már járhat következményekkel.

Az affektív apnoének nincs köze az epilepsziához.

Teendők

Amennyiben a tünetek először fordulnak elő, mindenképpen vigyük orvoshoz gyermekünket a háttérben álló ok kiderítése, illetve más betegségek kizárása céljából, hiszen más kórok is állhatnak a tünetek mögött!

Amennyiben affektív apnoé a diagnózis, fontos, hogy az affektív apnoéra hajlamos gyermekek környezete tudjon az esetlegesen előforduló légzéskimaradásokról, ezért a szülőknek érdemes erre a jelenségre felhívni a gyermek felügyeletével megbízott személyek figyelmét. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek sírási hangja és légvételének ritmusa megváltozik, fröcsköljünk egy kis hideg vizet az arcára vagy fújjunk rá közelről, mivel ezekre az ingerekre a légzése normalizálódik. Próbáljuk meg a gyermek figyelmét elterelni a kiváltó okról, és mindvégig nyugodtan beszéljünk hozzá.

Ha a gyermeknek diagnosztizált affektív apnoéja van, de úgy érezzük, hogy túl sokszor fordul elő légzéskimaradása, vagy a korábbiakhoz képest más formában jelentkezik, ha elkékül, eszméletét veszti, feltétlenül vigyük őt gyermekorvoshoz, ugyanis az affektív apnoé súlyos formája következményekkel jár.

(Dr. Kovács Tibor, csecsemő- és gyermekgyógyász, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)