Hypertensív szívbetegségek

Dr. Bodócsi Réka
szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus - WEBBeteg
megjelent:

A magasvérnyomás-betegség (hypertonia) a leggyakoribb szív- és érrendszeri kórkép, amely világszerte több százmillió embert érint. Tartós fennállása fokozatosan károsítja a szívet, az ereket, a vesét és az agyat. A szívre gyakorolt hatását nevezzük hypertensív szívbetegségnek.

A hypertensív szívbetegség a tartósan emelkedett vérnyomás következtében kialakuló szívizom-megvastagodást, a szív bal kamrájának tágulatát, valamint a szívelégtelenség különböző formáit foglalja magában.

Mi az a hypertensív szívbetegség?

A tartósan magas vérnyomás fokozott terhelést ró a szívre. A szívizomnak nagyobb erővel kell pumpálnia a vért az erekbe, mivel azok fala megvastagszik és rugalmatlanná válik. A bal kamra, amely a szív fő izomrésze, ennek hatására idővel megvastagodik – ezt nevezzük bal kamrai hypertrophiának. Később a szívizom kifáradhat, a kamra tágul, és kialakulhat szívelégtelenség.

A hypertensív szívbetegség nem önálló kórforma, hanem a magas vérnyomás szövődménye, amely magában foglalhatja a bal kamrai hypertrophiát, a ritmuszavarokat, a diastolés vagy systolés szívelégtelenséget, és a koszorúér-betegség súlyosbodását is.

Milyen gyakori és kiket érint?

A hipertónia gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, de a fiatalabb korosztályban is egyre több esetet diagnosztizálnak. A kockázatot növeli az elhízás, a mozgáshiány életmód, a túlzott sóbevitel, a stressz, az alkohol és a dohányzás.

A becslések szerint a 60 év feletti lakosság több mint fele érintett valamilyen fokú magas vérnyomásban, és a betegek legalább egyharmadánál kimutathatók a szívkárosodás jelei – akár panasz nélkül is.

Tünetek és figyelmeztető jelek

A hypertensív szívbetegség sokáig tünetmentes maradhat. A betegek gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a szívizom-károsodás előrehaladott. A tünetek közé tartozhat:

  • terhelésre jelentkező nehézlégzés, fáradékonyság
  • szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés
  • mellkasi nyomásérzés vagy fájdalom
  • bokaduzzanat, lábdagadás
  • éjszakai fulladásos rohamok, alvászavar

Fontos tudni, hogy a panaszok gyakran enyhék, és csak célzott vizsgálatok (például EKG, echokardiográfia, vérnyomás-monitorozás) mutatják ki a szív érintettségét.

A diagnózis felállítása

A diagnózis alapja a tartósan magas vérnyomás dokumentálása és a szív szerkezeti elváltozásainak kimutatása. Az orvos EKG-t, szívultrahangot, laborvizsgálatokat és esetenként 24 órás vérnyomás-monitorozást (ABPM) rendelhet el.

Az echokardiográfia az egyik legfontosabb vizsgálat, mert pontos képet ad a bal kamra falvastagságáról, a szív pumpafunkciójáról és a diastolés működésről. A korai felismerés kulcsfontosságú a maradandó károsodás megelőzésében.

Kezelés és életmódváltás

A hypertensív szívbetegség kezelése kettős célú: a vérnyomás csökkentése és a szívizom terhelésének mérséklése.

A gyógyszeres terápia egyéni beállítást igényel

Az elsőként választandó szerek közé tartoznak az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB), a kalciumcsatorna-blokkolók, a tiazid típusú vízhajtók és a béta-blokkolók. A kombinációs kezelés ma már az esetek többségében szükséges.

Az ESC 2024-es és az ESH 2023-as irányelvek hangsúlyozzák, hogy a célvérnyomás értékét a beteg életkorához és társbetegségeihez kell igazítani. A legtöbb beteg esetében a 130–139/80–85 Hgmm tartomány az ideális. Időseknél a túlzott vérnyomáscsökkentés kerülendő, mert szédülést és elesést okozhat.

Életmódbeli tényezők szerepe

A gyógyszeres kezelés mellett az életmódváltás kulcsfontosságú. A megfelelő étrend, rendszeres mozgás, a stressz csökkentése és a káros szokások elhagyása önmagában is javíthatja a vérnyomásértékeket.

  • Sószegény, zöldségekben gazdag étrend – a napi sóbevitel ne haladja meg az 5 grammot.
  • Teljes kiőrlésű gabonák, sovány húsok, halak, olívaolaj és magvak rendszeres fogyasztása.
  • Az alkoholfogyasztás mérséklése, dohányzás elhagyása.
  • Napi legalább 30 perc közepes intenzitású testmozgás.
  • Megfelelő testsúly fenntartása, BMI 25 alatt.

A legújabb kutatások szerint a növényi alapú, mediterrán vagy DASH típusú étrend nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem a szívizom-megvastagodást is visszafordíthatja.

Lehetséges szövődmények

Kezelés nélkül a hypertensív szívbetegség fokozatosan súlyosbodik. A szívizom megvastagodása ritmuszavarokhoz, szívelégtelenséghez, koszorúér-betegséghez, sőt hirtelen szívhalálhoz is vezethet.

A vérnyomás tartós normalizálása, az életmódváltás és a rendszeres orvosi ellenőrzés jelentősen csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyét.

Összegzés

A hypertensív szívbetegség a magas vérnyomás egyik legfontosabb és leggyakoribb szövődménye. A korai felismerés, a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások együtt képesek lassítani a betegség előrehaladását és javítani az életminőséget.

A korszerű, személyre szabott ellátás célja ma már nem csupán a vérnyomás csökkentése, hanem a szív szerkezetének és működésének védelme is. A hipertónia időben történő kezelése a szív egészségének megőrzésének egyik legfontosabb eszköze.

Tovább

Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológusForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Kardiológiai leletértelmezés 24h

Kardiológiai leletértelmezés 24h

Dr. Bodócsi Réka belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest

Cikkajánló

Magas vérnyomás
Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.