• 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)

        Dr. Osikóczki Orsolya
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya

        A magasvérnyomás-betegség Magyarországon (is) népbetegség. Az életkor előrehaladtával előfordulási valószínűsége egyre magasabb. Előrejelzések szerint 2030-ra akár minden ötödik 65 év feletti felnőtt ebben a betegségben szenvedhet. 50 év alatt a férfiaknál, 65 felett pedig a nőknél gyakoribb, 55-65 év között pedig a két nemben a betegség előfordulása kiegyenlítődik vagy egyenlő arányú.

        A magas vérnyomás rizikófaktorai és szövődményei

        Az elhízás (főként a hasi típusú), az örökletes tényezők és a cukorbetegség is növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét.

        A szív- és érrendszeri, illetve az agyi ereket érintő betegségek kialakulásában kiemelkedően magas, és az egyik leggyakoribb kockázati tényező a magas vérnyomás betegség. Szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa után magas a halálozási arány, tartósan vagy átmenetileg visszamaradhat egészségkárosodás, csökken az életminőség.

        Hirdetés

        A vérnyomás értéke normálisan nem állandó, élethelyzetnek, szükségletnek megfelelően – bizonyos határok között – változik. Változik a különböző napszakokban, befolyásolja a fizikai aktivitás, a stressz, az étkezés stb. Ezért az orvosi rendelőben végzett méréssel nem juthatunk elég pontos információhoz. A legpontosabb vérnyomásértékeket az ambuláns vérnyomásmérő készülék segítségével kaphatjuk.

        Hogyan történik a 24 órás vérnyomásmérés (ABPM-ambulatory blood pressure monitoring)?

        A páciens karjára megfelelő méretű vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek, mely egy mobiltelefon méretű, nyakba vagy derékra rögzíthető készülékkel van összekötve. A mandzsettát mindig ruha fölé helyezik, ezért a vizsgálatra vékony, hosszú ujjú ingben, felsőben célszerű érkezni. A szerkezet felhelyezése körülbelül 10 percet vesz igénybe.

        A vizsgálat ambulánsan, hétköznapi, megszokott körülmények között (otthon, munkahelyen napi tevékenységek közben) történik, nem pihenőnapon. A gyógyszereket a szokásos módon kell szedni. Ha a vizsgálat előtt nem az orvos utasítása szerint szedte gyógyszereit, a vizsgálatkor se tegye másképp. A gyógyszerszedés változtatása, illetve a nem megszokott körülmények között végzett vizsgálat ugyanis hamis eredményekhez vezet.

        A betegnek eseménynaplót kell vezetnie (milyen tevékenységeket végez, éri-e valamilyen stressz, van-e panasza).

        Fájdalmatlan, veszélytelen vizsgálat, de a mandzsetta felfújása kis kellemetlenséggel, szorítással jár, ami az éjszaka az alvást zavarhatja.

        A készüléket nem szabad levenni, víz nem érheti. A mérések alatt a kart ki kell nyújtani.

        Az ambuláns vérnyomás-monitorozás során a vérnyomás és a pulzus hosszabb ideig, általában 24 órán át, a nap minden szakában, tetszőleges gyakorisággal (rendszerint nappal 20, éjszaka 30 percenként) mérhető, egy teljesen automatikus szerkezet segítségével. A mérési adatokat a készülék tárolja, majd a vizsgálat végén számítógépre letölthetőek. A lelet tartalmazza a 24 órás, a nappali és az éjszakai vérnyomás átlagérték ét.

        Milyen esetekben alkalmazzák a 24 órás vérnyomás monitorozást?

        Fény derülhet a csak időszakosan kialakuló, néhány percig tartó vérnyomáskiugrásokra, melyek közül a hajnalban előforduló esetek a legveszélyesebbek, mivel ilyenkor a leggyakoribb a szívinfarktus, illetve az agyérgörcs. Kimutatható a tartós vérnyomás emelkedés, illetve alkalmas a beállított vérnyomáscsökkentő terápia ellenőrzésére is.

        Éjjel, alvás közben normálisan alacsonyabb a vérnyomás. Az éjszakai vérnyomáscsökkenés hiánya vagy túlzott volta fokozott odafigyelésre int.

        Előfordulhat, hogy az orvos adott pillanatban normális értékeket mér, máskor azonban kórosan magas értékek lehetnek. A „fehér köpeny szindróma” is gyakori jelenség, amikor a rendelői vérnyomás értéke magas (minthogy egyéb, stresszel járó körülmények között is magas), hétköznapi körülmények között viszont normális.

        A fent említett betegségeknél tehát a diagnózis felállításában ez a módszer nélkülözhetetlen.

        Olvasson tovább! A magas vérnyomás szövődményei

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya

        Módosítva: 2019.11.06 03:06, Megjelenés: 2017.11.06 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Csecsemőgondozás

        Csecsemőgondozás

        B. M., szakfordító

        Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak? Mire figyeljünk?

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

        A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul. Hazánkban a hipertónia a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség.

        Magas vérnyomás gyermekkorban

        A magas vérnyomás gyerekeknél sok esetben nem okoz tüneteket, a betegség általában csak háziorvosi vagy óvodai, iskolai szűrővizsgálatok során véletlenszerűen derül ki.

        Magas a vérnyomása? Ezekkel fontos tisztában lennie

        A vérnyomás a szív által kipumpált vér áramlása által létrehozott paraméter. Amikor a szív összehúzódik, kilöki magából a vért, azt nevezzük szisztolénak, amikor elernyed és nem pumpál, azt diasztolénak. Az alábbiakban hasznos információkat tudhat meg a magas vérnyomással kapcsolatban.

        Az alvási apnoe magas vérnyomáshoz vezethet

        Mit nevezünk obstruktív alvási apnoe szindrómának, és miért fontos kezelni? Az utóbbi 50 évben vált ismertté ez a kórkép, és egyre inkább foglalkoztatják a kutatókat ennek a betegségnek a kardiovaszkuláris következményei.

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai

        A kezelés és a kivizsgálás szempontjából is fontos, hogy felderítsük a magasvérnyomás-betegség okát. Ez alapján a hipertóniát két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre.

        A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

        Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.