A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

szerző: Dr. Palotás Lehel, szívsebész - WEBBeteg
frissítve: 2021.08.17.

Ahhoz, hogy szívünk elláthassa testünkben feladatát, szükséges, hogy összehúzódó képessége és a benne levő billentyűk működése tökéletes legyen. Mindez mégis kevés, ha a szívünk túl kevésszer vagy túl sokszor húzódik össze. Ekkor lép közbe a modern orvostudomány egyik vívmánya, a pacemaker.

Ön tudta?

Ha Önnek 55 éves koráig még nem lett magas a vérnyomása, akkor is 90 százalék annak a valószínűsége, hogy az élete során még ez kialakul.

A szív egy bonyolult szerv, amely akaratunktól, tudatunktól függetlenül működik. Lelki, hormonális hatások, reflexek, erőkifejtés befolyásolhatja a szívösszehúzódások számát.

A szívben megtalálhatók olyan speciális izomrostok, amelyek feladata elektromos impulzusok generálása, és ezen elektromos impulzusok (ingerületek) elvezetése a munkát végző izomrostokhoz.

Megkülönböztetünk tehát ingerképző, ingervezető és munkavégző szívizomrostokat. Van egy elsődleges ingerképző központ a jobb pitvar falában (sinuscsomó), van egy a pitvarok-kamrák határán (AV-csomó), és ez alatt a vezetőrendszer a kamrák irányába kötegekre osztva jut el a szívkamrák izomrostjaihoz.

A szív ingerületei normális esetben a szinuszcsomóban keletkeznek, majd egyre inkább az alközpontok felé vezetődnek a kamrák izomzatához a vezető kötegeken keresztül. Ahogy a ranglétrán haladunk lefelé, az ingerképző központok saját pulzusszáma csökken. A szinuszcsomó által percenként 72-75 ingerület keletkezik. Az AV csomó által ennél kevesebb, a kamrai izomzatban már csupán 30-40/perc-es ingerület és összehúzódás jön létre, ha a felettes központok sérülnek.

A szívritmus-szabályozó (pacemaker)
Beültetett pacemaker

A szív normális elektromos és mechanikus működésétől való eltéréseket ritmuszavarnak nevezzük. A szív ritmusában megkülönböztetünk lassú és gyors ritmuszavarokat. A lassú ritmuszavarokat bradikardiának, a gyorsakat tahikardiának nevezzük. A zavarokat okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek, gyógyszerszedés (szívritmusra hatók), anyagcsere-betegségek, sejtek működését befolyásoló fontos ionok (kálium) szintjének változása, mérgezések, hormonzavarok (pl. pajzsmirigybetegségek), de leggyakrabban vérellátási zavarok (infarktus), degeneratív elváltozások (meszesedés, hegesedés).

Szívritmus-szabályozók

Részei:

  • Generátor: egy kis számítógépet és a vele összeépített elemet tartalmaznak több éves élettartammal.
  • Elektróda: speciális bevonatú fémvezetékek, amik kapcsolatot tartanak a szívizomzat és a generátor között.

A zsebórányi méretű pacemakert általában a váll, a kulcscsont és a nagy mellizom közötti mélyedésbe szokták behelyezni a bőr rétegei alá. Az elekródák ereken keresztül vannak felvezetve, megrögzítve a szív üregeiben vagy nyitott műtét által a szív külső felszínéhez rögzítve. A generátornak pedig a bőr alatt kis tasakot képeznek ki.

A készülékekben lehetnek olyan programok is, melyek alkalmazkodnak a szív működéséhez, esetleg a fizikai aktivitáshoz. A fejlettebb készülékek teljes és aktív életvitelt tesznek lehetővé, akár rendszeres sportot is.

A lassú szívműködés megakadályozására sajnos nincsenek biztonságosan adagolható tabletta formájú gyógyszerek. Bradikardiában a leghatásosabb és biztonságosabb eljárás a szívritmus-szabályozók (pacemakerek) beültetése.

Mindig a ritmuszavar típusa, a pontos diagnózis határozza meg, hogy kinek milyen üzemmódú szívritmus-szabályozóra van szüksége. A készülék feladata mindig a hibás vagy hiányzó ingerképzési-vezetési funkció betöltése és így a keringéshez szükséges pulzusszám biztosítása. A készülék tehát figyeli folyamatosan a szív elektromos és mechanikus működését és a megfelelő helyen pótolja a hiányt.

Ha a szív szabályosan működik, a készülék csak figyel, nem avatkozik közbe. Ha a szív lassan, szabálytalanul működik, a készülék átveszi az irányítást a beállításoknak megfelelően. Ezeket a beállításokat a beültető orvosok változtatni tudják egy különleges programozó segítségével bőrön keresztül, anélkül, hogy a sebhez hozzá kellene nyúlni.

A beültetés után

A szapora szívműködések, ritmuszavarok kezelésénél a szívritmus-szabályozók meg tudják szüntetni "elektromos ütésekkel" az életveszélyes ritmuszavarokat. A speciálisabb készülékek pedig a gyenge szív teljesítményét is fokozni tudják, ha megfelelő feltételek állnak fent. Ezt nevezik reszinkronizációs terápiának.

A készülék beültetését követően a sebek gyógyulásáig 1-2 hétig kímélni kell a műtéti sebet, 5-6 napig víz sem szabad érje. Körülbelül 1-1,5 hónapig az elektródák kimozdulásának a veszélye miatt nem végezhetők karkörzések, vagy a beültetés oldalán a váll hátrafeszítése, nehezebb tárgy emelése, erőltetett köhögés.

Ha a beültetés utáni 4-6 hét problémamentesen zajlik (nincs sebgyulladás, vérgyülem kialakulása a készülék körül, az elektróda nem mozdul el, nem jelentkezik izomrángás, ájulás, rosszullét), akkor rendszeresen, évenként ellenőrizni kell a készülékeket. Ezeken az ellenőrzéseken, a szívritmus-szabályozók hatékony működését és várható élettartamát vizsgálják elsősorban.

Ha a beültetés előtti panaszok ismételten jelentkeznek, vagy ájulás, rosszullét, szívdobogás érzése lép fel, a kezelőorvost haladéktalanul fel kell keresni!

Olvasson tovább! Pacemaker - Mennyire kockázatosak a mobiltelefonok és más eszközök?

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Palotás Lehel, szívsebész

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Az otthon veszélyei Az otthon veszélyei

A gombák által termelt spóra váltja ki a penészgomba-allergiát.

Bakteriális hüvelyfertőzés Bakteriális hüvelyfertőzés

Az egyik leggyakrabban előforduló hüvelyfertőzés. Milyenek a tünetek?

Miokardiális izomhíd - Akár szívinfarktus okozója is lehet

A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint...

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvosdiagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt...

Terápia szívritmuszavarra: a kardioverzió

Bizonyos ritmuszavarok esetén szükség lehet a szívritmus gyógyszeres vagy eszközös helyreállítására - ezt nevezzük kardioverziónak.

A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalált szenvedők számára a leghatékonyabb segítség az újraélesztés mielőbbi megkezdése, a mentők értesítése, és a...

A szívritmuszavar diagnózisa

A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező...

A szívritmuszavarok (arrhythmiák) típusai

Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai arrhythmiáról, a...

Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A...

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.