• A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Palotás Lehel

        Ahhoz, hogy szívünk elláthassa testünkben feladatát, szükséges, hogy összehúzódó képessége és a benne levő billentyűk működése tökéletes legyen. Mindez mégis kevés, ha a szívünk túl kevésszer vagy túl sokszor húzódik össze. Ekkor lép közbe a modern orvostudomány egyik vívmánya, a pacemaker.

        A szív egy bonyolult szerv, amely akaratunktól, tudatunktól függetlenül működik. Lelki, hormonális hatások, reflexek, erőkifejtés befolyásolhatja a szívösszehúzódások számát.

        A szívben megtalálhatók olyan speciális izomrostok, amelyek feladata elektromos impulzusok generálása, és ezen elektromos impulzusok (ingerületek) elvezetése a munkát végző izomrostokhoz.

        Hirdetés

        Megkülönböztetünk tehát ingerképző, ingervezető és munkavégző szívizomrostokat. Van egy elsődleges ingerképző központ a jobb pitvar falában (sinuscsomó), van egy a pitvarok-kamrák határán (AV-csomó), és ez alatt a vezetőrendszer a kamrák irányába kötegekre osztva jut el a szívkamrák izomrostjaihoz.

        Ön tudta?

        Ha Önnek 55 éves koráig még nem lett magas a vérnyomása, akkor is 90 százalék annak a valószínűsége, hogy az élet során még ez kialakul.

        A szív ingerületei normális esetben a szinuszcsomóban keletkeznek, majd egyre inkább az alközpontok felé vezetődnek a kamrák izomzatához a vezető kötegeken keresztül. Ahogy a ranglétrán haladunk lefelé, az ingerképző központok saját pulzusszáma csökken. A szinuszcsomó által percenként 72-75 ingerület keletkezik. Az AV csomó által ennél kevesebb, a kamrai izomzatban már csupán 30-40/perc-es ingerület és összehúzódás jön létre, ha a felettes központok sérülnek.

        A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

        A szív normális elektromos és mechanikus működésétől való eltéréseket ritmuszavarnak nevezzük. A szív ritmusában megkülönböztetünk lassú és gyors ritmuszavarokat. A lassú ritmuszavarokat bradikardiának, a gyorsakat tahikardiának nevezzük. A zavarokat okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek, gyógyszerszedés (szívritmusra hatók), anyagcsere-betegségek, sejtek működését befolyásoló fontos ionok (kálium) szintjének változása, mérgezések, hormonzavarok (pl. pajzsmirigybetegségek), de leggyakrabban vérellátási zavarok (infarktus), degeneratív elváltozások (meszesedés, hegesedés).

        Szívritmus-szabályozók

        generátor: egy kis számítógépet és a vele összeépített elemet tartalmaznak több éves élettartammal.

        elektróda: speciális bevonatú fémvezetékek, amik kapcsolatot tartanak a szívizomzat és a generátor között.
        A zsebórányi méretű pacemakert általában a váll, a kulcscsont és a nagy mellizom közötti mélyedésbe szokták behelyezni a bőr rétegei alá. Az elekródák ereken keresztül vannak felvezetve, megrögzítve a szív üregeiben vagy nyitott műtét által a szív külső felszínéhez rögzítve. A generátornak pedig a bőr alatt kis tasakot képeznek ki.
        A készülékekben lehetnek olyan programok is, melyek alkalmazkodnak a szív működéséhez, esetleg a fizikai aktivitáshoz. A fejlettebb készülékek teljes és aktív életvitelt tesznek lehetővé, akár rendszeres sportot is.

        A lassú szívműködés megakadályozására sajnos nincsenek biztonságosan adagolható tabletta formájú gyógyszerek. Bradikardiában a leghatásosabb és biztonságosabb eljárás a szívritmus-szabályozók (pacemakerek) beültetése.

        Mindig a ritmuszavar típusa, a pontos diagnózis határozza meg, hogy kinek milyen üzemmódú szívritmus-szabályozóra van szüksége. A készülék feladata mindig a hibás vagy hiányzó ingerképzési-vezetési funkció betöltése és így a keringéshez szükséges pulzusszám biztosítása. A készülék tehát figyeli folyamatosan a szív elektromos és mechanikus működését és a megfelelő helyen pótolja a hiányt.

        Ha a szív szabályosan működik, a készülék csak figyel, nem avatkozik közbe. Ha a szív lassan, szabálytalanul működik, a készülék átveszi az irányítást a beállításoknak megfelelően. Ezeket a beállításokat a beültető orvosok változtatni tudják egy különleges programozó segítségével bőrön keresztül, anélkül, hogy a sebhez hozzá kellene nyúlni.

        A beültetés után

        A szapora szívműködések, ritmuszavarok kezelésénél a szívritmus-szabályozók meg tudják szüntetni "elektromos ütésekkel" az életveszélyes ritmuszavarokat. A speciálisabb készülékek pedig a gyenge szív teljesítményét is fokozni tudják, ha megfelelő feltételek állnak fent. Ezt nevezik reszinkronizációs terápiának.

        A készülék beültetését követően a sebek gyógyulásáig 1-2 hétig kímélni kell a műtéti sebet, 5-6 napig víz sem szabad érje. Körülbelül 1-1,5 hónapig az elektródák kimozdulásának a veszélye miatt nem végezhetők karkörzések, vagy a beültetés oldalán a váll hátrafeszítése, nehezebb tárgy emelése, erőltetett köhögés.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha a beültetés utáni 4-6 hét problémamentesen zajlik (nincs sebgyulladás, vérgyülem kialakulása a készülék körül, az elektróda nem mozdul el, nem jelentkezik izomrángás, ájulás, rosszullét), akkor rendszeresen, évenként ellenőrizni kell a készülékeket. Ezeken az ellenőrzéseken, a szívritmus-szabályozók hatékony működését és várható élettartamát vizsgálják elsősorban.

        Ha a beültetés előtti panaszok ismételten jelentkeznek, vagy ájulás, rosszullét, szívdobogás érzése lép fel, a kezelőorvost haladéktalanul fel kell keresni!

        Dr. Palotás Lehel, szívsebészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Palotás Lehel, szívsebész

        Legutóbb frissült: 2016.09.17 03:40
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Szív- és érrendszeri betegségek és a nyár

        A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A melegben a bőr erei kitágulnak, ennek hatására csökken a vérnyomás.

        Miokardiális izomhíd - Akár szívinfarktus okozója is lehet

        A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint korábban gondolták, 1,5-16 százalékos előfordulási arányt is becsülnek, de sokszor nem okoz tüneteket ez a veleszületett anatómiai eltérés.

        Mi mindenre hajlamosít a magas koleszterinszint?

        A magas koleszterinszint nagy rizikót jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából, és számos más társbetegség állapotát is ronthatja.

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

        Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?

        A magas zsír- és koleszterinszinttel rendelkező pácienseknek mihamarabb életmódot kell váltani, alacsony zsírtartalmú ételeket kell fogyasztani, le kell mondani a dohányzásról, és sokat kell mozogni, hogy ezzel is csökkentsék a bejutó zsírok mennyiségét, valamint hogy elégessék a felesleget.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.