A vér gyulladásos paraméterei

Az orvoslásban a vér rutin jellegű vizsgálata a mindennapok részét képezi. Emellett számos speciális vizsgálat is kérhető szakorvos által indokolt esetben.

Mikor gondolunk gyulladásra a vérvizsgálat, vérvétel alapján?

A legtöbb esetben a páciens panasszal érkezik, de sok esetben teljesen tünetmentes egyén vérvétele kapcsán is mérhetünk magas értékeket.

A gyulladásos paraméterek önmagukban sosem mondják meg a kórokot vagy a gyulladás helyét, de kiegészítve részletes mintavétellel (akár vérvétel mellett vizeletminta, székletminta, sebváladékminta, tenyésztések) és képalkotó módszerekkel sok esetben rögtön diagnózishoz is jutunk.

Rutin esetben milyen eltérések utalnak gyulladásra vérmintában?

A leggyakrabban alkalmazott vizsgálati eljárások:

• Vérképelemzés: A vérkép vizsgálata során a csontvelői eredetű sejtek meghatározása történik (vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejtek). Minden alakos elemnek részletes funkciója van. Gyulladás esetén elsősorban a fehérvérsejtek számának és összetételének, a sejtek arányainak értéke borul fel. Általánosságban elmondhatjuk, hogy bakteriális fertőzés esetén emelkedik a fehérvérsejtszám, azon belül pedig a neutrofil fehérvérsejtek abszolút száma. Virális fertőzésnél lehet jellegzetesen alacsonyabb is a fehérvérsejtszám, ugyanakkor magasabb is, a limfocita típusú fehérvérsejtek túlsúlyával. Ezenkívül nagyon sok, részleteiben összetett változás léphet fel, pl. jelentős gyulladás, szepszis esetén társuló vérszegénység, vérlemezkehiány.
• CRP (C reaktív protein): Akut fázis fehérje, mely a májban termelődik. Gyulladás, fertőzés, de akár daganatos alapbetegség esetén szintje emelkedik, nem feltétlenül akut jelzi az elváltozást, és a tünetek javulása után akár lassabban, elhúzódóan is csökkenhet a szintje. Bár elsősorban bakteriális fertőzés és gyulladás emeli meg a szintjét, felléphet vírusos, parazitás, krónikus gyulladásos kórképek esetén is a magas CRP.
• PCT (procalcitonin): egy olyan érzékeny marker, melynek vizsgálatát elsősorban súlyos betegségek esetén alkalmazzák, intenzív ellátás keretein belül. A PCT-t neuroendokrin sejtek, a pajzsmirigy C sejtjei termelik, normális esetben a vérben mért szintje rendkívül alacsony. Gyulladásos citokinek viszont erőteljesen stimulálják a termelődését, így az általános állapotot gyorsan követve hirtelen és magas szint alakul ki súlyos gyulladással, fertőzéssel járó kórképekben. A szepszis legfontosabb kórjelzője. Szintjének csökkenése a beteg javulását jelzi előre, a terápia hatékonyságát igazolhatjuk vele. A mindennapi betegellátásban nem feltétlenül van szükség a PCT mérésére.
• IL-6 (interleukin 6): gyulladás során termelődő citokinek közé tartozik. A mindennapokban nem használjuk a mérését, de intenzív ellátás során, differenciáldiagnosztikai probléma vagy krónikus betegségek kezelésekor igen. Szintje emelkedik gyulladások, autoimmun folyamatok, daganatok, fertőzések esetén is.
• We (Westergren-érték, vörösvértest-süllyedés): Az alvadásgátolt vérmintát egy csőben függőlegesen állítva helyezik el, adott idő alatt mérik a vörösvérsejtek ülepedésének sebességét. Normális esetben mértéke nem több, mint 20 mm/h. Gyulladás, fertőzés esetén a plazmafehérjék mennyisége nő a vérben, így a szedimentáció mértéke magasabb lesz. Mértéke emelkedik fertőzés, gyulladás, autoimmun folyamat, ízületi panaszok, góc jelenlétében is.

A diagnózis felállítását bízza orvosára!

Önmagában egyik vizsgálati módszer sem mondja meg, mi a baja a betegnek. Emiatt nem lehet a megkapott laboreredménnyel az internetet bogarászva diagnózist felállítani, hisz az az esetek döntő többségében nem helytálló.

A beteg kórtörténete, panaszai, tünetei, fizikális vizsgálata, a részletes labor és szükség esetén képalkotó vizsgálatok, mintavétel segít feltárni a kórfolyamatokat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus