Metabolikus szindróma - Kezelés és megelőzés

Bár ritkán használjuk már a mindennapokban a metabolikus szindróma kifejezést, mégis jól leírja és összefoglalja a tüneteket és panaszokat.

Bár orvosa valószínűleg nem fogja konkrétan a metabolikus szindrómát keresni, a diagnózist elméletben felállíthatja, ha a betegséggel kapcsolatosan legalább három komponens megjelenik.

Számos szakmai szervezetnek vannak elfogadott kritériumai a metabolikus szindróma diagnózisának felállítására, általában az alábbiakban felsoroltak közül háromnak kell jelen lenni:

• emelkedett haskörfogat;
• emelkedett trigliceridszint;
• csökkent HDL-szint;
• emelkedett vérnyomás (az is számít, ha vérnyomáscsökkentő kezelésben részesül, vagyis kezelés nélkül magas vérnyomása lenne);
• emelkedett éhgyomri vércukorszint (az is számít, ha vércukorszint-csökkentő kezelésben részesül, vagyis ha kezelés nélkül magas vércukorszintje lenne).

Megelőzés és kezelés

A metabolikus szindrómának egyetlen rizikófaktorát is nehéz leküzdeni, az összes legyőzése pedig még nagyobb feladatnak látszik. A gyökeres életmódváltás (melynek lényege: kisebb táplálékbevitel és a több mozgás) valóban nem könnyű, de ezzel a szindróma összes tünete egyszerre javítható, illetve megszüntethető.

Bizonyos esetekben gyógyszerek szedésével érdemes segíteni az életmódváltás hatását. Ugyanakkor tudni kell, hogy semmi nem fogja helyettesíteni sem az egészséges étrendet, sem a mozgást. Az alábbi változtatások nemcsak fennálló metabolikus szindróma kezelésére ajánlottak, hanem már a szindróma tüneteinek kialakulása előtt megszívlelendők, mert minden körülmények között csökkenteni fogják a szívbetegség, a cukorbetegség, hypertonia, hyperurikémia és a stroke kialakulásának kockázatát (a gyógyszeres terápia kivételével, amire csak fennálló betegség esetén van szükség).

Ha életmódján nem tud megfelelő mértékben változtatni, gyógyszeresen kell kezelni a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, illetve a túlsúlyt. Az úgynevezett inzulinérzékenyítő (inzulinhatást fokozó) gyógyszerek ellensúlyozhatják az inzulinrezisztenciát. Az aszpirin (és más vérlemezkeösszecsapzódás-gátló) csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, diabetológus