Cigaretta - több mint 4000 vegyület egyetlen szálban
frissítve:
A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Legalább 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis a cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős nikotin.
A nikotin
A függőség kialakulásáért a cigaretta legismertebb összetevője, a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Kertészek rovarölőszerként is használják.
Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A cigaretta az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a nikotint a szervezetünkbe juttassuk. Belégzéssel a nikotin rendkívül gyorsan, 7 másodperc alatt eljut az agyba!
A nikotinfüggőség a dopamin felszabadulása miatt alakul ki, ezáltal a nikotin rövid távon fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet, emellett emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és májanyagcserét, gyomorsavtermelést, később azonban elvonási tünetek alakulnak ki. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat.
Mivel a nikotin önmagában nem rákkeltő anyag (bár bomlástermékei között már található), a leszokás céljából alkalmazott nikotinpótlási eszközök (nikotintapasz vagy -tabletta) biztonságosabb formák, mint a dohányzás.
További ártalmas anyagok a dohánytermékekben
A cigarettában és más dohánytermékekben található mintegy 4000-7000 vegyület jelentős része ártalmas, ebből mintegy 70 rákkeltő hatású is. Több összetevő hatása csak a 2000-es években vált ismertté.
- Az egészségre káros vegyületek között szerepel például a benzol, ammónia, arzén, cián (hidrogén-cianid), formaldehid és acetaldehid. Ezen vegyi anyagokat ipari melléktermékekként, oldószerként, tartósítószerként és mérgekként tartják számon.
- A nitrozamin a dohány feldolgozása során keletkező anyag, a cigaretta egyik legerősebben rákkeltő hatású összetevője.
- A kátrány mint ragacsos égési melléktermék lerakódik a tüdőben, nehezen tisztul ki, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete.
- A benz(a)pirén rendkívül rákkeltő anyag, ez felelős elsősorban az égett, elszenesedett ételek rákkeltő hatásáért is.
- A dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szén-monoxid-tartalma, ami gátolja az oxigén szállítását a vérben, ezért romlik a szervek oxigénellátása.
- A cigarettában számos (nehéz)fém található, melyek más esetben az ipari szennyezés következtében kerülnek csak a környezetbe nagyobb mennyiségben. Ezek közé tartozik a nikkel, a kadmium, az ólom, a króm, berillium. Ezen összetevők koncentrációja nagy mértékben függ a dohány termőterületétől is.
- Radioaktív összetevők is találhatóak a cigarettában, például a polonium 210-es izotópja. Radioaktív anyagok ugyan természetes módon is találhatóak a levegőben, de dohányfüsttel belélegezve jóval jelentősebb az egészségkárosító hatásuk.
- A nikotin két bomlásterméke a kotinin és az NNAL-ként jelzett vegyületet. Azoknál, akiknek a vizeletében nagy koncentrációban van jelen az NNAL, a tüdőrák előfordulásának kockázata kétszeresére emelkedik, a kotinin és az NNAL együttesen magas előfordulása esetén a nyolcszorosára.
Alternatív formák |
| Az egészségre ártalmas összetevők egy része a dohány természetes összetevői, mások a feldolgozás és gyártás, továbbá az égés folyamata során képződnek. Ebből következik, hogy a különböző alternatív dohányzási formák káros hatásai között különbségek és átfedések is találhatóak. Az e-cigarettákban használt folyadékból hiányoznak vagy mérsékelt mennyiségben találhatóak meg a dohány növény összetevői és az égési melléktermékek, ugyanakkor a szintetikus előállítás miatt más egészségkárosító vegyi anyagokat tartalmaz. A hevített dohánytermékekben megtalálhatóak a dohányban lévő összetevők (nikotin, nehézfémek), ám az eltérő feldolgozási folyamat során csökken egyes rákkeltő anyagok koncentrációja (kátrány, nitrozamin) és nem kell számolni az égési melléktermékekkel. |
A dohányzás egészségkárosító hatásai
A dohányzás közvetve szinte minden szerv működésére káros hatást fejt ki. A dohányosok élete évekkel megrövidül, életminőségük pedig határozottan romlik: fizikai erőnlétük csökken, köhögnek, fulladnak.
A dohányzás érrendszeri hatása következtében jelentősen emelkedik a szívinfarktus kialakulásának a veszélye, alsó végtagi érszűkület miatt akár amputáció válhat szükségessé, megnő a trombózis és az embólia kialakulásának kockázata.
A dohányfüstben található rákkeltő anyagok minden daganattípus előfordulási gyakoriságát emelik, de különösen a szájüregi, gége-, és tüdődaganatok számát. Átlagosan minden tízedik dohányosnál alakul ki tüdőrák.
A gyomorsavtermelés növelésével a dohányzás a gyomorfekély, gyomordaganat egyik fontos oka is.
A légutak közvetlen károsítása krónikus gyulladást, hosszabb távon asztmás panaszokat okoz.
Kevésbé közismert, de a dohányzás összefüggésbe hozható a szembetegségek (pl. makula degeneráció, szürkehályog) gyakoriságával, így az időskori vaksággal is.
Az oszteoporózis (csontritkulás) egyik kockázati tényezője, okozhatja az ízületi gyulladások fellobbanását.
A rendszeres dohányzás (az aktív és a passzív is) csökkenti a fogamzó képességet mindkét nemben, a terhesség alatti dohányzás növeli a vetélés, koraszülés, fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát.
Részben visszafordítható |
| A dohányfüstnek nincs biztonságos szintje, azaz a káros hatások erőssége ugyan összefügg az elszívott cigaretták számával, de kis mértékben már kevés dohányfüst - aktív vagy passzív - belélegzése is ártalmas. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a dohányzás abbahagyásával a panaszok enyhülése, sőt az életkilátások javulása érhető el, ezért sosem késő letenni a cigarettát. |
Tovább Dohányzás: módszerek a leszokáshoz
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
További felhasznált forrás: Európai Rákellenes Kódex - Dohányzás
