Dohányzás és daganatos betegségek összefüggése

Szerző: Társadalmi célú reklám, megrendelője: Philip Morris Magyarország Kft.

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön, amely évente körülbelül 8 millió ember halálában játszik szerepet. Statisztikai adatok szerint a rosszindulatú daganatok kb. 20 százaléka és a daganatos halálozások kb. 30 százaléka áll szoros összefüggésben a dohányzással.

Dohányzás és rosszindulatú daganatok

A dohányzás a daganatos betegségek egyik legfontosabb befolyásolható rizikófaktora. Minél hosszabb ideig, minél nagyobb mennyiségben dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a különféle rosszindulatú daganatok kialakulásának.

Mindenki számára ismert tény, hogy a tüdődaganatok kialakulásában rendkívül nagy szerepe van a cigarettának. A diagnosztizált esetek kb. 80-90%-a köthető a dohányzáshoz. Kevésbé ismert azonban, hogy számos egyéb daganat kialakulásában is fontos szerepet játszhat a cigaretta.

Milyen rosszindulatú daganatok kialakulásában játszhat szerepet a dohányzás?

  • tüdőrák,
  • gégerák,
  • garatrák,
  • nyelőcsőrák,
  • szájüregi rosszindulatú daganatok,
  • orrüreg, orrmelléküreg rosszindulatú daganatai,
  • hólyagrák,
  • hasnyálmirigyrák,
  • veserák,
  • májrák,
  • gyomorrák,
  • vastagbélrák,
  • méhnyakrák,
  • petefészekrák,
  • leukémia (AML, akut mieloid leukémia).

Milyen káros összetevői vannak a dohányfüstnek?

Egy cigaretta meggyújtásakor a benne lévő dohány elég, füst keletkezik, mely bejut a légutakba és onnan szétterjed az egész szervezetben. A belélegzett füstben kb. 7000 különböző összetevőt azonosítottak, melyek közül mintegy 70-ről ismert, hogy rákkeltő (karcinogén) hatású. A legismertebb összetevő a függőséget is kialakító nikotin, de számtalan egyéb káros vegyület is megtalálható a belélegzett füstben: kátrány, szén-monoxid, policiklikus szénhidrogének, benzol, formaldehid, vinil-klorid, nitrozaminok, ciánhidrogén, polónium, arzén, ólom, kadmium, stb.

Vannak olyan anyagok, melyek a dohánynövény természetes alkotórészei, míg mások a dohány égése, feldolgozása, illetve tárolása során keletkeznek (pl. benzol, a formaldehid, nitrozaminok).

Hogyan vesz részt a dohányzás a daganatok kialakulásában?

A daganatképződés mindig komplex, többlépcsős folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai faktorok és környezeti tényezők egyaránt. A dohányzás fontos, de befolyásolható környezeti tényező a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásában. A cigarettafüstben lévő káros anyagok – többek között karcinogének – a tüdőbe jutnak, majd onnan szétterjednek az egész szervezetben.

  • Daganatok alapvetően akkor keletkeznek, amikor egy sejtben károsodik az örökítőanyag (DNS), genetikai hibák halmozódnak fel, melyek következtében felborul a sejtek növekedését szabályozó jelek egyensúlya. A dohányfüsttel belélegzett karcinogén anyagok károsíthatják a sejtek DNS-ét (mutációt eredményezhetnek), megzavarva ezzel normál sejtciklusukat. Ennek következtében kontrollálatlan sejtszaporodás alakulhat ki, ami rosszindulatú daganatok kialakulását eredményezi.
  • Egészséges körülmények között a sérült DNS kijavítására, illetve a súlyosan károsodott (mutálódott) sejtek elpusztítására több „öngyógyító” folyamata van a szervezetnek. A cigarettafüst bizonyos anyagai gátolják a szervezet ezen „javítómechanizmusait”, illetve megakadályozzák a programozott sejthalált (apoptózis), mely a sérült, mutálódott sejtek elpusztulását eredményezné. Ezek együttesen hozzájárulnak a kontrollálatlan sejtszaporodás, daganatképződés létrejöttéhez.
  • A cigarettafüsttel bejutó toxinok károsíthatják a szervezet immunválaszát, rontják az ellenállóképességet, így az nem képes megfelelően harcolni a daganatos sejtek ellen.
  • A rendszeres dohányzás állandó gyulladásos folyamatot tart fenn a szervezetben, mely bizonyos körülmények között fokozhatja a daganatképződési hajlamot, illetve kialakult daganat esetén a rákos sejtek migrációját segítheti elő. Ezzel hamarabb lesz „invazívabb” egy daganat, könnyebben terjed szét, keletkeznek áttétek.
  • A dohányzás károsítja a légutakban megtalálható csillószőröket, így az általuk végzett „tisztítómunka” is károsul, a belélegzett karcinogén anyagok is tovább maradnak a szervezetben.

Ártalomcsökkentés

Az egészségi állapotra a legkedvezőbb hatást, a leghatékonyabb ártalomcsökkentést a dohány- és nikotin tartalmú termékek összes formájának teljes elhagyása jelenti.

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a különböző dohányzási formák eltérő mennyiségben tartalmazhatják a káros, rákkeltő anyagokat. A cigarettázás során felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége összefügg az égéshővel: sok káros hatásért a dohány égése során keletkező füst és annak bizonyos alkotóelemei tehetők felelőssé.

Ennek eredményeként megjelentek különféle füstmentes technológiák, melyek a rendelkezésre álló eredmények alapján a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához viszonyítva ártalomcsökkentést jelenthetnek. Ezek közé tartoznak a hevítéssel működő - dohányt használó technológiák, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is. Ezek a technológiák égés és füst nélkül biztosítják a nikotint, így alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek. Ezen termékek használata esetén bizonyos karcinogén anyagok relatíve kisebb mennyiségben kerülnek be a szervezetbe.

Sajnálatos módon vannak olyan dohányosok, akik az egészségkárosító hatások ismeretében sem szoknak le. Az ő számukra a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához képest bizonyos fokú ártalomcsökkentést jelenthet a füstmentes technológiák használatára történő váltás. De mindenképpen fontos tudni, hogy a dohányzás bármilyen formában növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét; a füstmentes technológiák használata sem kockázatok nélküli, és ezek hosszú távú hatását még kutatják.

Mindenképpen kijelenthető, hogy a dohányzásnak nincs olyan formája – ideértve a passzív dohányzást és a füstmentes alternatívák minden formáját is –, mely ne rendelkezne súlyos egészségkárosító következményekkel, így a leszokásnál biztosan nincs jobb választás a dohányzó számára.

Mit nyer az, aki végleg leszokik?

A dohányzásról való leszokásnak számos egészségügyi előnye van. Több tanulmány bizonyította, hogy a dohányzás teljes abbahagyását követően csökken a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata. Minél hamarabb teszi le valaki a cigarettát és minél több idő telik el a leszokás óta, annál nagyobb mértékű az egészségkárosító hatás csökkenése.

A dohányzásról való leszokás után 5 évvel a szájüregi-, a nyelőcső-, a gége- és a garat rosszindulatú daganatainak rizikója megfeleződik. A leszokás után 10 évvel a tüdőrák kialakulásának rizikója felére csökken a jelenleg is dohányzókéhoz képest. Az összes többi dohányzással összefüggő daganattípus rizikója is csökken a cigaretta-mentes évekkel arányosan.

Ne feledjük, sosincs túl késő leszokni a dohányzásról! Bármely életkorban is történik a leszokás, az csökkenti a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának esélyét és a velük összefüggő halálozást.

Források:

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Ajakherpesz Ajakherpesz

Az ajakherpesz okai, tünetei, kezelése és megelőzése.

Ajakherpesz Ajakherpesz

Tippjeink segítségével megelőzhető, hogy tönkretegye a nyarat!

Az alkoholizmus kezelése: Terápiás...

Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot, mely túlmutat az orvosi kereteken, társadalmi, egzisztenciális, kulturális...

Alkoholfüggőséggel küzd a...

Szokás azt mondani, hogy Magyarország az egymillió alkoholista országa. Az adatokat látva nem is túlzás ezt állítani. Jelenleg az egy főre jutó...

Partidroghasználat és...

A COVID-pandémia társadalmi távolságtartási irányelveinek köszönhetően a világjárvány első évében csökkent a partidrogok használata. Ahogy...

10 tipp a dohányzásról való...

Abbahagyom a dohányzást - bizonyára sokaknak ismerősen hangzik ez a fogadkozás. Cikkünkben olvashat néhány tanácsot, melyek megkönnyítik búcsúját...

A dohányzás és a szív-érrendszeri...

A WHO legfrissebb adatai szerint kb. 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és közülük várhatóan minden második ezzel összefüggő betegségben fog...

Tudomást kell vennünk azokról is...

Ha dohányzásról beszélünk, gyakran vagyunk szélsőségesek: vagy leszoksz, vagy megbetegszel. De mi a helyzet azokkal, akik orvosi segítség mellett sem...

Rágó, tapasz, gyógyszer... - A...

"A barátom már 10 éve dohányzik, most 26 éves. Szeretne leszokni, és mivel nem erős dohányos ezért rágót vettünk. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e...

Elektromos cigaretta - A szakértő...

Elektromos cigarettával szeretnék leszokni a dohányzásról. Lehet-e ennek valamilyen káros következménye? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.