A dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek összefüggése

Szerző: Társadalmi célú reklám, megrendelője: Philip Morris Magyarország Kft.

A WHO legfrissebb adatai szerint kb. 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és közülük várhatóan minden második ezzel összefüggő betegségben fog meghalni. Évente kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet a dohányzás valamilyen formában.

Magyarországon a dohányosok száma meghaladja a 2 millió főt, 2019-es statisztikai adatok szerint a 15 éven felüliek 27%-a dohányzik. Hazánkban 2019-ben kb. 28.000 ember halt meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegség következtében, ami az összes halálozásnak mintegy 21%-át teszi ki. A dohányzás tehát joggal nevezhető korunk egyik legelterjedtebb és legpusztítóbb szenvedélybetegségének.

A dohányzás különböző formái

A dohányzásnak alapvetően két formája különíthető el:

  • Füstképzéssel járó dohányzás: szárított dohánylevelek égésekor füst képződik, a hő hatására különböző vegyületek keletkeznek és ezeket szívják be. Ide tartozik: klasszikus cigaretta, kézzel sodort cigaretta, szivar, pipa, vízipipa stb.
  • Füstmentes dohányzás: égés nélkül juttatják be a nikotint és/vagy a dohány egyéb anyagait a szervezetbe. Ide tartozik: dohányrágás, őrölt nedves dohány fogyasztása, nikotinpárna, elektronikus cigaretták dohányhevítő rendszerek stb.

Mindenképpen érdemes megemlíteni a passzív dohányzást, hiszen ez is komoly következményekkel járhat. Passzív dohányzásról akkor beszélünk, ha valaki dohányfüstöt lélegez be, annak ellenére, hogy a klasszikus értelemben nem dohányzik, cigarettát nem szív. Olyan komoly káros hatásait igazolták, hogy sok európai országhoz hasonlóan hazánkban is betiltották a dohányzást a közösségi zárt helyeken (éttermekben, bárokban, klubokban).

A dohányzás minden fajtája rendelkezik egészségkárosító következményekkel. Bizonyított tény, hogy a dohányzás rendkívül fontos, ugyanakkor befolyásolható rizikófaktora a szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) kórképeknek is.

Milyen szív-érrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet a cigarettázás?

  • érelmeszesedés (atherosclerosis),
  • iszkémiás szívbetegég (ISZB), szívinfarktus,
  • szívelégtelenség,
  • magas vérnyomás,
  • szívritmuszavarok,
  • perifériás artériás verőérbetegség („érszűkület”),
  • érgyulladás speciális formája: ’Buerger-kór’,
  • aorta aneurizma, aortadisszekció,
  • agyi keringészavarral járó betegségek (stroke).

A cigarettázás milyen mechanizmusokkal károsítja a szív-és érrendszert?

  • A cigarettázás kedvezőtlenül befolyásolja a vérzsírok szintjét: növeli az LDL („rossz”)- és csökkenti a HDL („jó”)-koleszterinszintet, ami többek között hozzájárul az érelmeszesedés folyamatához.
  • A cigarettázás során a szervezetbe juttatott nikotin stimulálja a szimpatikus idegrendszert, olyan anyagok szabadulnak fel (pl. adrenalin, noradrenalin), melyek „izgalmi állapotba” hozzák a szervezetet. Ennek hatására nő a szívfrekvencia, az erek összehúzódnak, emelkedik a vérnyomás, fokozódik a szívösszehúzódások erőssége, ami a szív oxigénszükségletének növekedéséhez is vezet.
  • A cigarettafüsttel szén-monoxid (CO) is belégzésre kerül, mely köztudottan mérgező. A szervezetben a vörösvértestekben megtalálható hemoglobin szállítja az oxigént a sejtekhez. A szén-monoxid az oxigénnél kb. 250-szer erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mely azt eredményezi, hogy a vérbe jutva az oxigént mintegy „lecseréli” a hemoglobinon. Ezzel egyidejűleg az oxigén nem tudja a hemoglobinról a szén-monoxidot lelökni, mert az sokkal erősebben kötődik hozzá. Ennek következtében kevesebb oxigén jut el a szervekhez, így oxigénhiányos állapot alakul ki. A rendszeres cigarettázás mellett tartósan fennálló alacsonyabb oxigénszintre (hipoxia) a csontvelő fokozott vörösvértest képzéssel válaszol, ami a vér „besűrűsödéséhez” vezet (nő a vér viszkozitása). Ez pedig megemelheti a vérnyomást, fokozott munkára késztetheti a szívet, valamint növelheti a vérrögképződési hajlamot (trombóziskészséget) is.
  • A cigarettafüstben található szabadgyökök sejtkárosító hatásúak, részt vehetnek az érelmeszesedés folyamatában az érbelhártya (endothelium) sérülésének kiváltásával.
  • A cigarettázás több mechanizmussal fokozza a vérlemezkék összetapadási hajlamát, ezáltal növeli a kóros vérrögképződés, trombózis kialakulásának kockázatát.
  • A cigarettázás megemeli a homocisztein szintet, mely szintén hozzájárul az érelmeszesedés folyamatához.
  • A cigarettázás állandó gyulladásos folyamatot tart fent a szervezetben, ami többek között szerepet játszik az érelmeszesedés és a kóros vérrögképződés folyamatában is.

Látható, hogy a cigarettázásszámos mechanizmussal képes károsítani a szív-és érrendszert. Minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig cigarettázik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a kardiovaszkuláris következmények kialakulásának.

Leszokási hajlandóság akut szív-és érrendszeri betegséget követően

Több tanulmány során vizsgálták, hogy egy akut, a dohányzással egyértelműen összefüggő eseményt (akut koronária szindróma, stroke) követően az érintett betegek milyen arányban voltak hajlandóak letenni a cigarettát.

2015-ben az EUROASPIRE IV vizsgálat során közel 8 ezer 80 év alatti akut koronária szindrómán, koronária intervención (PCI) vagy szívkoszorúér áthidaló műtéten (CABG) átesett beteget kérdeztek meg többek között dohányzási szokásaikról. Az érintettek 16%-a volt aktív dohányos a koronária történés idején. A vizsgálatban résztvevő pácienseknek javasolták a dohányzásról való leszokást. 6 hónappal később a megkérdezett betegeknek közel 50%-a sajnos még mindig dohányzott.

Egy 2005-ös vizsgálat során több, mint 400 stroke-on átesett beteget vizsgáltak. Az érintettek közel 28%-a volt aktív dohányos az akut történés időszakában. A stroke-ot követő rehabilitációs időszakban megkapták a szükséges edukációt a dohányzás káros hatásairól. 3 hónappal később kérdezték őket újra és 58%-uk még mindig dohányzott.

Mit nyer az, aki leszokik?

Ismert tény tehát a szoros kapcsolat a dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy a dohányzás abbahagyása egyértelműen a kardiovaszkuláris rizikó csökkenését eredményezi. Már 12 órával az utolsó cigaretta elszívása után csökken a vér szén-monoxid szintje, ami javítja a szervezet oxigenizációját. Ennél is hamarabb normalizálódik a dohányzással összefüggésbe hozható emelkedett pulzusszám és magasabb vérnyomás. Egy évvel a leszokást követően kb. 25%-kal csökken a szívinfarktus kialakulásának valószínűsége, 10 év elteltével pedig megközelíti a nemdohányzók kockázatát.

A dohányzás abbahagyásának a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésén túl persze számos egyéb, az egészséget pozitívan befolyásoló következménye is van.

Ártalomcsökkentés

Egyértelmű, hogy az egészségi állapotra a legkedvezőbb hatást, a leghatékonyabb ártalomcsökkentést a dohány- és nikotin tartalmú termékek összes formájának teljes elhagyása jelenti. Előnyös ugyan az elszívott cigaretták mennyiségének csökkentése is, de ennek kedvező hatása messze elmarad a teljes leszokáshoz képest.

A cigarettázás során felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége összefügg az égéshővel, sok káros hatásért a dohány égése során keletkező füst és annak bizonyos alkotóelemei tehetők felelőssé. Ennek eredményeként egyre nagyobb teret nyernek az olyan nikotinbeviteli megoldások, melyek használata nem jár sem égéssel sem füsttel, így az azokra való teljes áttérés csökkentheti a dohányzás ártalmait azok számára, akik egyébként folytatnák a hagyományos dohánytermékek használatát. Ezek közé tartoznak a hevítéssel működő technológiák, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az elektronikuscigaretta (e-cigaretta) is. Mivel ezek a technológiák égés és füst nélkül működnek, így lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek.

Sajnálatos módon vannak olyan dohányosok, akik az egészségkárosító hatások pontos ismeretében sem szoknak le. Az ő számukra a hagyományos „füstös” cigaretta használatához képest ártalomcsökkentést jelenthet a füstmentes technológiákra való áttérés. Fontos tudni azonban, hogy az alacsonyabb károsanyag-kitettség nem jelenti automatikusan az egészségügyi kockázatok csökkenését is. A füsmentes technológiák használata sem biztonságos, ezek is tartalmaznak például nikotint, és tekintettel arra, hogy egy viszonylag új találmányról van szó, hosszútávú hatásaikat is még kutatják.

Összességében kijelenthető, hogy a dohányzásnak nincs olyan formája – ideértve a passzív dohányzást és a füstmentes dohányzás minden formáját is –, mely ne rendelkezne egészségkárosító következményekkel, így minden esetben a leszokás javasolt. Minél hamarabb teszi le valaki a cigarettát és minél több idő telik el a leszokás óta, annál nagyobb mértékű az egészségkárosító hatás csökkenése.
Változtatni sosem késő! Aki úgy érzi, hogy egyedül nem megy a cigaretta letétele, kérjen szakmai segítséget!

Források:

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Hypertonia Hypertonia

Mire számíthat a magas vérnyomással kezelt beteg?

Plazmaferezis Plazmaferezis

A plazmaadás a véradás egyik speciális formája.

Miért nehéz leszokni a...

Sokan, sokféle okból, sokféle módon válhatnak függővé - függetlenül a prevenciós programok sokaságától, mely a későbbi következmények...

Dohányzás és daganatos betegségek...

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön, amely évente körülbelül 8 millió...

Tudomást kell vennünk azokról is...

Ha dohányzásról beszélünk, gyakran vagyunk szélsőségesek: vagy leszoksz, vagy megbetegszel. De mi a helyzet azokkal, akik orvosi segítség mellett sem...

10 tipp a dohányzásról való...

Abbahagyom a dohányzást - bizonyára sokaknak ismerősen hangzik ez a fogadkozás. Cikkünkben olvashat néhány tanácsot, melyek megkönnyítik búcsúját...

Rágó, tapasz, gyógyszer... - A...

"A barátom már 10 éve dohányzik, most 26 éves. Szeretne leszokni, és mivel nem erős dohányos ezért rágót vettünk. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e...

Elektromos cigaretta - A szakértő...

Elektromos cigarettával szeretnék leszokni a dohányzásról. Lehet-e ennek valamilyen káros következménye? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.