Emocionális izzadás

A stressz hatására jelentkező fokozott izzadás, amit gyakran emocionális vagy pszichogén izzadásnak is neveznek, főként a tenyéren, talpon, hónaljban jelentkezik, és nem a hőmérséklet miatt alakul ki, hanem az idegrendszeri válasz következtében. Ilyenkor az apokrin mirigyek az aktívak.

A kóros, túlzott izzadás esetén a fiziológiás hőszabályozáshoz már nem szükséges mértékű izzadás jelentkezik, mely fizikai aktivitás vagy a stressz hatására jelentősen fokozódik. Előfordulási gyakorisága 1-5% között van, feltételezhetően ez a kórkép jelentős mértékben aluldiagnosztizált.

Súlyos esetekben a kifejezett izzadás a mindennapi életvitelt is korlátozhatja. Ez a munkaképesség megváltozásához vagy az érintettek szociális izolációjához vezethet, így az életminőséget jelentős mértékben ronthatja.

Az alábbi cikkben a stresszverejtékezés okairól és a lehetséges megoldásokról olvashat.

Miért alakul ki stresszizzadás?

Stressz hatására a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, mert stressz hatására a szervezet "harcolj vagy menekülj" módba kapcsol. Fokozódik az adrenalintermelés, ami pedig serkenti az izzadságmirigyek működését. Egyeseknél pedig ez kóros mértéket ölthet.

Ez egyfajta evolúciós maradvány is: az izzadás segített a test hűtésében, ha például menekülni kellett.

Egyes emberek fokozottabban reagálnak ezekre az idegrendszeri jelekre, verejtékmirigyeik pedig úgymond túlérzékenyek.

Mit lehet tenni ellene?

A stressz hatására jelentkező fokozott izzadás (hiperhidrózis) kezelési lehetőségei:

Életmódbeli és természetes megoldásokkal érdemes első körben próbálkozni

• Stresszkezelés: relaxáció, meditáció, légzőgyakorlatok, jóga
• Rendszeres testmozgás: segít levezetni a feszültséget, és hosszú távon szabályozza az idegrendszeri válaszokat
• A koffeinnek és az alkoholnak, valamint a csípős ételek fogyasztásának a csökkentése javasolt, mivel ezek fokozhatják az izzadást.

Külső szerek, kezelések is szóba jöhetnek, ha a fentiek nem oldják meg a problémát

• Erős izzadásgátlók (alumínium-klorid-tartalmúak): éjszakára érdemes felvinni a száraz, megtiszított bőrre, mert ezek elzárják a verejtékmirigyek kivezetőjét.
• Bőrgyógyász által javasolt kezelések: például iontoforézis (víz alatti elektromos kezelés), botox injekciók (gátolják az idegi impulzusokat az izzadságmirigyek felé) is szóba jöhetnek makacs panaszok esetén.

Komplexebb megoldások, ha tartós és zavaró a probléma

• Orvosi vizsgálat: ki kell zárni a háttérben álló betegségeket (pl. pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség, inzulinrezisztencia)
• Gyógyszeres kezelés: az antikolinerg szerek vagy béta-blokkolók csökkenthetik az izzadást (de ezek csak orvosi felügyelettel alkalmazhatóak, és számos kellemetlen mellékhatás miatt csak a legvégső esetben jönnek szóba)

A természetes módszerekről részletesebben: életmódbeli és otthoni praktikák

Elsődleges a stresszcsökkentés, a kiváltó ok csillapítása, hogy a szimpatikus túlsúlyú aktivitást a paraszimpatikus idegrendszer aktiválása felé tereljük.

• Alkalmazhatunk légzőgyakorlatokat: pl. 4-7-8 módszer – belégzés 4 mp, bent tartás 7 mp, kilégzés 8 mp.
• Hasznos a meditáció, különösen a mindfulness: segít csökkenteni a szorongást és a szervezet stresszválaszát.
• A jóga és tai chi fizikai és mentális egyensúlyt ad, rendszeres gyakorlással csökkentheti az izzadást.
• A progresszív izomrelaxáció, azaz az izomcsoportok tudatos ellazítása, kiváló egyszeű és gyors megoldás a feszültség oldására, ha csak kevés időnk van. Napi kétszer alkalmazva mérhetően csökkenti a stresszt, ellazult állapotot okoz.

Étrend, italok, szokások – nem mindegy az életmód!

• Kerülje a koffeint, az alkoholt, a csípős ételeket: ezek fokozhatják az idegrendszer izgatottságát, így az izzadást. A hidratálás elengedhetetlen, mivel a megfelelő vízfogyasztás segíti a test hőszabályozását.
• Javasolt a magas magnéziumbevitel: pl. mandula, tökmag, spenót fogyasztása, a magnézium ugyanis támogatja az idegrendszer működését.
• Gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel is érdemes próbálkozni.
• A zsályatea természetes izzadáscsökkentő, enyhe nyugtató hatással bír.
• A valeriána (macskagyökér), citromfű, komló mind stresszcsökkentő hatású növény, javallott lehet.
• A magnézium és B₆-vitamin kombinációja jól javítja a stressztűrő képességet, kutatásokkal igazolva.

A külsőleges kezelésekről részletesebben: bőrápolás és bőrgyógyászati módszerek

• Izzadásgátlók közül az erős, alumínium-klorid-tartalmú dezodorok javasoltak. Ezek a verejtékmirigyek kivezető nyílását zárják el ideiglenesen. Ezért nagyon fontos, hogy csak száraz, tiszta bőrre vigyük fel, elkerülve az esetleges baktériumfelszaporodást és gyulladást a mirigyekben, és este alkalmazzuk, mert éjszaka kevésbé aktívak a mirigyek.
• Az iontoforézis az elektromos áram segítségével gátolja az izzadságmirigyek működését. Jellemzően a tenyér és a talp kezelésére használják. Otthonra is elérhetők készülékek, vagy bőrgyógyász végzi a kezelést.
• A botox (botulinum toxin) injekció blokkolja az idegi jeleket az izzadságmirigyekhez. Leginkább hónalj, tenyér, talp kezelésére alkalmazzák. Hatása kb. 6–9 hónapig tart, utána sajnos ismételni kell.

A gyógyszeres kezelési lehetőségekről bővebben

Csak orvosi felügyelettel és javaslatra ajánlott a szedésük.

Az antikolinerg szerek gátolják a verejtékezést. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyag az oxibutinin és a glikopirrolát, ebből az előbbi érhető el jelenleg hazánkban. Ebbe a gyógyszercsoportba tartozik továbbá a benzatropin, propantelin, szkopolamin és az anafranil. Az oxibutinin főbb indikációit képezheti a generalizált, multifokális, valamint egyéb terápiára rezisztens fokális formák kezelése, de gyakori mellékhatás lehet a szájszárazság, szédülés. Ezenkívül fejfájás, ritkán szemszárazság, szédülés, vizeletürítési zavar, székrekedés és aluszékonyság jelentkezhet. Egyes kutatók szerint a tartós oxibutininhasználat memóriazavarokat és kognitívfunkció-csökkenést okozhat.

A szisztémás antikolinerg szerek olyan régiókban is csökkentik a verejtékezést, ahol nem áll fenn fokozott kiválasztás. Ez jelentősen felboríthatja a betegek hőszabályozását, és a hőleadás csökkenése ritkán súlyos szövődményhez is vezethet. Különösen érintettek lehetnek a sportolók, valamint a rendszeres fizikai munkát végzők. Mindezek miatt felmerülhet a sportaktivitás mérséklése. Fontos a megfelelő hidratálás, valamint a hyperthermia tüneteinek gyors felismerése. Ilyen tünet lehet a forró bőr, felgyorsult pulzus, fejfájás, szédülés, hányinger, szapora szívműködés, nehézlégzés, esetleg izomgörcs. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, nagyon ritkán halálhoz is vezethet. Ezekből látható, hogy valóban csak nagyon indokolt esetben és nagyon óvatosan szedhetőek ezek a gyógyszerek.

A béta-blokkolók (pl. propranolol): csökkentik a szívritmust, remegést, izzadást szorongásos helyzetekben, szorongáscsökkentő hatásuk is van. Ha más indikáció (pl. szívritmuszavar, vérnyomásproblémák, migrén) nem áll fenn, alkalmankénti szedésre javasolhatóak (pl. vizsga, előadás előtt).

A műtéti beavatkozásról mint végső lehetőségről részletesen

A sympathectomia műtét azon idegpályák sebészi átvágása, melyek az izzadságmirigyeket vezérlik. Hatékony, de visszafordíthatatlan, és előfordulhat kompenzációs izzadás más testtájakon. Csak nagyon súlyos, más módszerekre nem reagáló esetekben javasolt.

Fontos a lelki háttér feltárása

Sok esetben a fokozott izzadás mögött mélyebb szorongás, teljesítménykényszer, önbizalomhiány is húzódhat. Pszichológiai tanácsadás, pszichoterápia segíthet ilyenkor a gyökérokok feltárásában és kezelésében. Elsőként azonban mindig a lehetséges szomatikus okok feltárása szükséges, ezzel párhuzamosan vagy ezt követően érdemes a pszichológiai kezelést elkezdeni.

Tovább Fokozott izzadás - Betegség tünete is lehet

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Hiperhidrózis klinikai formái és kezelési lehetőségei (BVSZ)