Szorongás téma

Teljesen normális dolog időnként aggódni és szorongani. A generalizált szorongásos betegségben (GAD) azonban a beteg túlzott, irreális szorongással reagál a mindennapi élethelyzetekre, ennek a hátterében pedig nincs azonosítható, konkrét ok.

A relaxáció pihenést, ellazulást jelent. A mindennapokban relaxáló hatású lehet egy séta, zenehallgatás, egy film megnézése. Bármi, ami kiszakít az addigi megfeszített tevékenységből.

Tapasztalták már azt, hogy ha közösségbe mennek, és a figyelem középpontjába kerülnek, előadást kell tartaniuk, netán vizsgáznak, vagy egyszerűen csak vásárláskor érdeklődnek az eladótól, szinte megfordul Önökkel a világ? Sőt, a megszokott komfortzónájukból kilépve gyakorta úgy beszélnek és viselkednek mások előtt, amiről saját maguk is azt gondolják: valami nincs rendben velem.

A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdődik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része.

A félelemmel és szorongással kapcsolatosan a műtétre váró gyermekek helyzete meglehetősen egyedi, hiszen gyakran hajlamosak a szülő beavatkozással kapcsolatos pozitív vagy negatív hozzáállását átvenni. Amennyiben a szülő nyilvánvalóan fél a műtéttől, általában a gyermekre is átragadnak a negatív érzések, és ő is szorongani, félni fog a várható beavatkozástól.

Az irritábilis bél szindróma az emésztőrendszer funkciózavara, bár semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, tünetei jelentős mértékben megnehezítik a beteg életét, rontják életminőségét. A betegség háttere nem teljesen tisztázott, annyi azonban tény, hogy a stressz, bizonyos élelmiszerek és a rossz táplálkozási szokások kiválthatják, illetve súlyosbíthatják a panaszokat. A betegség kezelhető, az életminőség javítható megfelelő terápiával gasztroenterológus, pszichológus és táplálkozási szakértő segítségével.

A pánikbetegség hátrányosan befolyásolhatja a beteg életének csaknem minden területét, ezért kezelésre szorul. A visszatérő rohamoktól való félelem elkerülő magatartáshoz, akár fóbiák kialakulásához vezethet.

Mindannyian emlékszünk azokra a napokra, amikor egyáltalán nem volt kedvünk iskolába menni. Ez természetes, de azt azért sokan szkepticizmussal fogadnánk, ha valaki kijelentené, hogy az iskolafóbia létező betegség.

A fóbiás betegek kezelésében elsősorban a terapeutának és a beteg részéről is időigényes pszichoterápiáknak van döntő szerepe. A legtöbb esetben az agy megtanítása is elegendő a fóbia leküzdéséhez, gyógyszeres kezelés nélkül is kiemelkedő eredmények érhetők el.

Az új tanév indulása a kisiskolásoknak okozza a legkomolyabb kihívást. Ez az időszak az új élmények iránti olthatatlan kíváncsiság mellett szorongással is együtt járhat.