Izzadás téma

Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van. Akár napi tíz liter vizet is elpárologtatunk a nyári nagy melegben fizikai aktivitás vagy sport hatására, míg egy hideg téli, kevésbé aktív napon mindössze fél litert.

Ha a hőmérséklet 30 fok közelébe kúszik, hamar jön az izzadás, mely lehetővé teszi a testhőmérséklet szabályozását, és bizonyos anyagok kiválasztását. Ilyenkor a szokásos napi folyadékmennyiség két-háromszorosát kell bevinnünk szervezetünkbe. Íme, néhány jó tanács.

A nyári kánikula idején sokan nehezebben tudnak elaludni, éjszaka többet forgolódnak, a tartós hőségben sokszor már éjszaka sem hűl le a levegő annyira, hogy kellemes hűvösben lehessen aludni. Testünk-lelkünk megfelelő regenerációjához elsősorban kellemes hőmérsékletű hálószoba szükséges.

Az izzadság a bőr izzadságmirigyeiből kiválasztódott folyadék. Mértéke lényeges különbséget mutathat emberek között (ugyanúgy, mint bizonyos életkorban, illetve öröklött tényezők hatására, valamint eltérő lehet mértéke a két nem között is), illetve túlzott formája - hyperhidrosis - lehet jele belszervi betegségeknek is.

A verejtékmirigyek igen-igen nagy számban vannak jelen az emberi bőrben (négyzetcentiméterenként közel 1000). Legnagyobb számban a hónaljban, a tenyéren és talpon, valamint lágyéktájon és a fejbőrben találhatók.

Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb - gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is - a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás.

A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgása hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés azonban igen kellemetlen lehet, sőt, egyes betegségek is okozhatnak ilyen tünetet. Dr. Boros-Gyevi Márta, esztétikai bőrgyógyász az okokról és a megoldási lehetőségekről beszélt.