Izomhúzódás

A leggyakoribb sportsérülések a bokatájék sérülései. A nagy szám oka a felső ugróízület anatómiájában keresendő. Az ízületet a sípcsont és a szárkapocscsont végei által képzett bokavilla (ez az ízületi vápa) és az ugrócsont feje (ízületi fej) alkotja, külső és belső szalagrendszer stabilizálja.

A térdízületek egészséges működése elengedhetetlen feltétele a járásnak, a futásnak, a láb nyújtásának, hajlításának, ám sokszor a térdfájás forrását is itt kell keresnünk, hiszen rendkívüli igénybevételnek kitett ízületről van szó, amelyen kopásos elváltozások jöhetnek létre, és számos módon megsérülhet.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a jóga, hiszen nemcsak testileg, hanem mentálisan is feltölti az embert. A rendszeres gyakorlásnak számos jótékony hatása van, azonban vannak olyan mozzanatok, amikre különösen figyelnünk kell, hogy helyesen végezzük. Melyek ezek?

Most még olyanok is elkezdtek mozogni, akik eddig teljesen inaktív életet éltek, de mi a helyzet azokkal, akiknek korábban is szerves részét képezte az életüknek a sportolás? Mit tehet egy aktív szabadidős sportoló, akinek megszűntek a korábbi sportolási lehetőségei?

Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a gyógyulás esélyeinek jelentős romlását okozhatja.

Az izomhúzódás terápiájában elsősorban tüneti kezelésről beszélhetünk. Mivel izomhúzódáskor az izom szerkezete nem sérül, az izomszövet ép marad. Az izomhúzódás sokszor az izom kontrakció szabályozásában keletkezett zavar eredménye.

Egy elvétett mozdulatnak vagy a túlterhelésnek könnyen lehet éles fájdalommal járó izomhúzódás, rándulás a következménye. Hogyan előzhető meg, és mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj?

A húzódás és szakadás nem közvetlen külső behatásra következik be. Rövid ideig tartó robbanásszerű mozgás vagy hirtelen megállás ill. lassítás, hirtelen gyorsulás vagy ezek kombinációja esetén az igénybevétel nagyobb, mint az izom teljesítő képessége.