• Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk?

        Szerző: WEBBeteg - Sándor Judit, erőnléti edző

        A nyújtás fontosságát senki sem vitatja, mégse csinálja mindenki. Valljuk be őszintén, egy fárasztó edzés után csábító, hogy inkább egyből zuhanyozni menjünk, mintsem elkezdjünk nyújtani, esetleg hengerezni, pedig számos problémát megelőzhetnénk azzal, ha szánnánk erre időt.

        Mindegy, hogy edzőteremben emelgetjük a súlyokat, futunk vagy éppen kerékpározunk, az edzések végén a nyújtásnak kötelezőnek kellene lennie. Ha ezt elhagyjuk, akkor félő, hogy hosszú távon sérüléssel, fájdalommal fogjuk szemben találni magunkat.

        Hirdetés
        Tudta-e?

        A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk leadni, ha az izmaink rugalmasak és képesek a lehető legrövidebb idő alatt az izom teljes hosszában megnyúlni és összehúzódni.

        Miért kell nyújtani?

        Az edzések során az izom (ami nyugalmi állapotában hosszú) összehúzódik, így képes az erőkifejtésre. Minél nagyobb a terhelés, annál kevésbé tudja „visszaszerezni” a nyugalmi állapotát, ami teljesítménycsökkenéshez vezet. A nyújtás lehetővé teszi, hogy az izmok „teljes” hosszúságban maradjanak, így az ízületben megfelelő mozgáskiterjedés jöhessen létre, ezzel megelőzvén a sérülések kialakulását.

        A nyújtás célja:

        • az izomegyensúly-bomlások javítása,
        • az ízületek mozgástartományának növelése,
        • az izomfájdalmak csökkentése,
        • az ízületi feszültség enyhítése.

        Mikor jön a baj?

        A nyújtás elhanyagolása miatt egyre többen szenvednek a kiegyenlítetlen izomműködés okozta, ízületi és testtartásbeli elváltozásoktól annak ellenére, hogy ezek többsége megelőzhető lenne.

        Az „elhanyagolt” (nyújtás nélküli) izomzat a terhelés hatására egyre jobban rövidül. Tekintve, hogy az összehúzódott izom a csontokra tapad, a csonthártyát, esetekben ínszalagot, tokot is húzza, ami hosszú távon ízületi vagy csonthártyafájdalomhoz vezethet. Ha az egyik részünk sérül, akkor a többi is „alkalmazkodni” fog hozzá, és további ízületek, szalagok kerülhetnek feszülés alá. Az emberi vázrendszernél minden mindennel összefügg, így az „alkalmazkodás” eredménye további testrészek fájdalmához vezethet.

        Könyökfájdalomból vállprobléma

        Az alkari hajlítóizmok összehúzódásakor a feszülés az inas eredésre is hatással lesz. Ha továbbra is nagy erővel terheljük, vagy nem nyújtjuk le kellőképpen az adott területet, akkor hosszú távon (eleinte csak terhelésnél, később már állandósult) könyökfájdalommal találhatjuk szemben magunkat, ami később csukló- és vagy vállproblémák okozója is lehet.

        A nyújtás előnyei

        • csökkenti a sérülések kialakulásának esélyét,

        • gátolja a kiegyensúlyozatlan izomműködések kialakulását,

        • javítja a már kialakult izomdiszbalanszt,

        • javíthatja a testtartásbeli elváltozásokat,

        • növeli az erőt,

        • javítja a hajlékonyságot,

        • fokozza a robbanékonyságot.

        A nyújtás kötelező!

        Egy sportolónál (akár hobbi, akár élsportoló) a mozgásformán kívül a regeneráció, nyújtás és az izmok karbantartása legalább akkora figyelmet kellene, hogy kapjon, mint maga a sportága, ugyanis ezzel csökkenthető a kóros izomműködések, ízületi diszfunkciók és sérülések kialakulásának esélye. A sportsérülések és fájdalmak nagy része megelőzhető nyújtással és SMR (self myofascial release) hengerezéssel, a legoptimálisabb, ha mindkettő szerepet kap a regenerációban.

        Olvasson tovább! Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Sándor Judit, erőnléti edző

        Módosítva: 2019.09.22 11:35, Megjelenés: 2018.09.17 11:18
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Csecsemőgondozás

        Csecsemőgondozás

        B. M., szakfordító

        Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak? Mire figyeljünk?

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        A rendszeres edzés jelentősége huszonéves korban

        A huszonévesek leginkább a kinézetük miatt kezdik el az edzést, és az esztétikát tartják szem előtt, bele sem gondolva abba, hogy a fiatalkori edzéssel megalapozhatják izomzatukat, hiszen nem mindegy, hogy még 50 éves korukban is képesek lesznek-e sétálni egyet fájdalmak nélkül, és erőlködés nélkül haza tudják-e vinni a szatyrokat a bevásárlásból.

        Sport: Így érdemes elkezdeni!

        A jó idő sokunkban kelti fel a sportolás iránti vágyat - olyanokban is, akik eddig nem mozogtak rendszeresen vagy már régen abbahagyták azt. A sportolás elkezdése, illetve az újrakezdése a legnehezebb, és ne gondoljuk, hogy a fogadalom megtartása, miszerint holnaptól rendszeresen sportolunk, egyszerű lesz.

        Sokszor túlfeszítik a húrt az amatőr futók

        Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt.

        Izomdiszbalansz - Mozgás, de hogyan?

        A helyes testtartás fontosságáról rengeteget hallhatunk, mégis egyre több embernél figyelhetőek meg azok a tartáshibák, amelyek célzott mozgásterápiával elkerülhetőek lennének. Melyek ezek? Hogyan ismerjük fel és milyen mozgásformát válasszunk, ha keresztezett szindrómával van dolgunk?

        Problémás testtájak edzése nőknél

        A problémás testrészeket valóban lehet edzeni? Sok nő testének csak bizonyos izomcsoportjait edzi, hogy az olyan problémás területeket, mint a has, a lábak vagy a fenék feszesítse. Ez azonban nem hozza meg a kívánt eredményt. Sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás fokozása, ami ez egész izomtömegre és testzsírszázalékra, ezeken keresztül pedig az alakra is hatással van.

        Tanácsok kezdő sportolóknak

        A kezdő sportolók számára eleinte a legnagyobb kihívást a kitartás jelenti. Adunk néhány tippet, melyeket figyelembe véve könnyebben legyőzi majd a kedvetlenségét, és megtartja lelkesedését.

        Jó lenne sportolni, de már nincs hozzá kedve?

        Olykor nehéz megőrizni a motivációt, és lelkesen tovább folytatni az edzést. Adunk néhány tippet, hogy megmaradjon a kedve a sporthoz.

        Hogy kerülheti el az edzés utáni izomlázat?

        A szakértők körében még folyik a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is okozza az izomlázat. Ma már nem tartja magát az az elképzelés, miszerint az izomlázért az izomrostok közt felgyülemlett tejsav a felelős. De mi történik valójában a szervezetben, és hogy előzhető meg a kellemetlen izomláz?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.