Kóros és káros - Mihez vezethet az éhezés?

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János, gasztroenterológus - WEBBeteg
frissítve: 2021.04.08.

Egy átlagos felnőtt szervezet napi energiaigénye 2000-3000 kcal körül mozog kortól, nemtől, fizikai aktivitástól függően. Ha ezt a bevihető energiamennyiséget csökkentjük, akkor az izomsejtek és vázizmok leépülésétől az immunrendszer meggyengülésén át akár halálhoz is vezethet a megvonás.

Az energiatartalom mellett fontos tényező a bevitt táplálék összetétele, mivel az emberi szervezet bizonyos aminosavakat és zsírsavakat nem képes előállítani. Így ezeket az esszenciálisnak nevezett összetevőket a táplálékfelvétellel kell bevinnünk, sőt a vitaminok és nyomelemek jelentős része is ebbe a csoportba tartozik.

Az éhezés lehet abszolút (ha a bevitt energia és táplálék minőségi összetétele sem megfelelő) és relatív (megfelelő energiabevitel mellett kedvezőtlen minőségi összetétel, hiánybetegségek).

Az energiahiány alkalmazkodási reakciókat indít be. Ha az éhezés mellett a folyadékbevitel megtartott, akkor a táplálékbevitel hiányát (éhségsztrájk vagy orvosilag ellenőrzött, drasztikus fogyókúra, vészhelyzetben, a harmadik világ országaiban) mintegy 30–60 napig lehet elviselni. Ennek során a szervezet részben a zsírszövetben tárolt energiát, részben a saját fehérjéit használja fel. Az átlagos emberi zsírszövet 40–50 napra elegendő energiát tárol.

Ön tudta?

Kalóriaszegény étrend mellett szervezetünk az energiát hasznosító izmokat is lebontja, de a diéta abbahagyását követően csak a zsírt építi vissza.

Meddig éhezhetünk?

Az éhezés túlélési idejét nem a zsírszövet tömege, hanem a szervezet fehérjevesztésének mértéke szabja meg. Az éhezés akkor vezet halálához, ha a felépítő fehérjék harmadánál több használódik fel.

Az anyagcsere alkalmazkodása alapján az éhezés három szakaszát különböztetjük meg. Az utolsó étkezéstől számított 12-18 óra, mely még a felszívódás utáni szakasz. Ezt követi a korai, nem adaptált éhezés 2-3 nappal az utolsó étkezés után kezdődik, és legfeljebb egy hétig tart, majd végül a krónikus, adaptált éhezési szakasz következik 7-10 nap után.

A szervezet egyik létfontosságú alkotóeleme: a vércukor

A szervezet számára alapvető feladat a vércukorszint fenntartása, mivel a központi idegrendszer működéséhez elengedhetetlen a glükóz, mely egyben az egyéb szervek általános energiaforrása is. Egynapi éhezés után a test energiaigényének biztosítására elsőként a májban és az izmokban tárolt glikogén lebontása megy végbe.

A glikogénraktárak kimerülését követően a korai éhezésben a szervezet a fehérjék lebontásából származó aminosavakból glükoneogenezissel (fehérjékből és zsírból előállított cukor) állítja elő a szervezet működéséhez szükséges glükózt. A krónikus, adaptált éhezésben a szervezet kisebb mértékű fehérjebontás mellett szükségleteit a zsírlebontás végtermékeinek felhasználásával (ketontestekkel) fedezi.

A ketontestek részben az agyat is el tudják látni energiával (mintegy 20 százalék glükóz azonban mindenképpen szükséges a központi idegrendszer megfelelő működéséhez). A fehérjék fő forrása a vázizomzat, ezért ha lebontásuk mérséklődik, lassul a vázizmok tömegének csökkenése. A glikogénraktárak kimerülése után – mivel a glükóz nem pótolható zsírokból – a szervezet az idegsejtek működéséhez szükséges cukrot az aminosavaknak az átalakításából kezdi fedezni.

Számoljon!

Az éhezés második szakaszában végbemenő változások

Az éhezés második, nem adaptált szakaszában a testtömeg csökkenését elsősorban az izomtömeg vesztése és a szervezet folyadékterének csökkenése okozza (ez nem lehet cél fogyókúra során!). Az adaptált éhezés során a fehérjebontás mérséklődésével párhuzamosan megindul a zsírszövet nagyobb hányadban történő felhasználása.

Mivel a neuronok mindenképp igényelnek glükózt (a ketontestek mellett), naponta körülbelül 200 gramm fehérje bontására kerül sor. Az éhezés okozta halálhoz végül a fehérjék több mint egyharmadának elvesztése vezet, melyhez hozzájárul az esszenciális táplálékösszetevők, nyomelemek hiánya is.

Az éhezés végkimenetele

Az éhezés során a test zsírszövetei megcsappannak, az izomzat sorvad, a csontok „kiugranak”, a védekezőképesség romlik (az immunrendszer hiányos működése miatt), majd éhezési ödéma alakulhat ki (a vérplazmában lévő fehérjék hiánya miatt az érpályából a folyadék a szövetközötti térbe kerül). Mindezek mellett a minimális sóbevitel miatt csökken a vérnyomás, amely hirtelen teshelyzet-változtatáskor az agyi vérellátás elégtelenségéhez, ájuláshoz vezethet.

Elkezdődik a csontok mésztartalmának csökkenése, károsodnak a zsigeri szervek (máj, vese, belső elválasztású, hormontermelő mirigyek), végül a szívizom is sorvad (atrophizál) és a létrejövő ionzavarok, hiányállapotok miatt végzetes szívritmuszavar jelentkezhet.

A relatív, minőségi éhezés (huzamosabb ideig a létfontosságú tápanyagok nem megfelelő arányú fogyasztása) a táplálkozásnak olyan elégtelen formája, amely kevésbé feltűnő elváltozásokkal jár. A betegek testsúlya a legtöbb esetben normális vagy emelkedett. Ebbe a csoportba soroljuk a vitamin- és nyomelemhiányokat, de ide tartozik a megfelelő energiabevitel mellett jelentkező fehérjehiány okozta kwashiorkor is.

Az éhezés terápiája a megfelelő kalória- és esszenciálistápanyag-bevitel biztosítása. Azonban nagyon fontos a mennyiség fokozatos emelése, a szervezet folyadék- és ionháztartásának rendezése, mert a hirtelen visszatáplálás szintén életveszélyes szívritmuszavarhoz vezethet.

Dr. Plósz János, gasztroenterológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

Alvászavar Alvászavar

Ezek a káros szokások okozhatnak alvászavart. (x)

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Vitaminok és ásványi anyagok...

Minden életkorban fontos egészségesen étkezni, és a szervezet vitamin- és ásványianyag-igényét kielégíteni.

C-vitamin - Miért fontos és miben...

A C-vitamin (aszkorbinsav) az emberi szervezetben sokrétű védőszerepet tölt be. Fontos szerepe van a kötőszövet, a fogak, az íny és a csontok...

Epehomok - Mennyire vegyük komolyan?

Az epehomokról (sludge) kevesebb szó esik, hiszen rendszerint nem okoz panaszokat, és sokszor életmódbeli változásokkal is eltüntethető. Pedig epés...

Természetes és szintetikus vitamin...

Néhány alapvető fontosságú dologról sosem hallunk a szintetikus vitaminok reklámhirdetéseiben, pedig sok embert érdekelne bizonyára az a tény, hogy...

A szőlő egészségre gyakorolt...

A szőlő (a gabona mellett) az egyik legősibb kultúrnövényünk. Kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették az emberek. A...

Miért veszélyes a prediabétesz és...

Prediabéteszről akkor beszélünk, mikor valakinek a vércukorszintje magasabb a normálisnál, de még nem érte el azt a szintet, amikor már 2-es típusú...

HgbA1c - Mit jelent az értéke a...

Az A1c-teszt egy olyan vérteszt, amely információt biztosít a vizsgált személy átlagos vércukorszintjéről a mérést megelőző 3 hónap átlagát...

Diffúz májlaesio - Mit is jelent?

Az egyik leggyakoribb hasiultrahang-leleten szereplő orvosi, radiológiai szakzsargon, ami magyarázatra szorul. Abban biztosak lehetünk, hogy valami...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.