Az anti-Müllerian hormon (AMH) jelentősége az emberi szervezetben

Az AMH egy hormon, aminek a magzati korban meghatározó szerepe van a nemi differenciálódásban, később pedig elsősorban nőkben a petefészek-tartalék becslése, illetve meddőségi kezelések során várható petefészek-válasz előrejelzése céljából mérik. Az AMH-szint laborvizsgálat során vérmintából mutatható ki.

Az AMH szerepe a magzati fejlődésben és a kifejlett szervezetben

Az anti-Müllerian hormon első fontos szerepe az embrió nemi differenciálódásában van, hatására fejlődnek eltérően a nemi szervek:

• fiú magzatban a here sejtjei termelik a hormont, hatására visszafejlődnek az ún. Müller-csövek, amelyekből később a női nemi szervek alakulnának ki,
• leány magzat esetén az AMH ebben a fejlődési fázisban még nincs jelen, így az embrió női irányba fejlődik tovább.

Későbbiekben a lány magzat petefészektüszőiben található granulosa sejtek termelik a hormont, így az AMH-szint lányokban és nőkben szorosan összefügg a petefészektüszők számával. Innen ered az anti-Müllerian hormon másik jelentős diagnosztikai szerepe, mégpedig a petefészek tartalékainak, valamint a petefészkek petesejtérést fokozó kezelésekre adott válaszának meghatározása.

Az AMH-szint meghatározására leggyakrabban az infertilitás diagnosztikája és a meddőségi kezelések kiválasztásában kerül sor a petesejtek számának előrejelzésére, de a nemi szervek egyéb megbetegedéseinek (sérülések, daganatos betegségek és kezeléseik hatásának) kivizsgálása során is sor kerülhet rá, nőkben és férfiakban egyaránt.

AMH-szint és petefészek-tartalék

A nőkben születéskor meghatározott számú petesejt van, melyek száma a menopauzáig folyamatosan csökken, minőségük, különösen a változókor közeledtével, romlik. Mivel adott számú petesejttel születik minden nő, azok előbb vagy utóbb biztosan elfogynak.

Minél kevesebb petesejtje van egy nőnek, annál kisebb az esélye a sikeres gyermekvállalásnak, ezért láthatjuk azt, hogy 40 éves kor körül drámaian csökken, majd ezt követően kifejezetten alacsony szinten marad a spontán fogant gyermekek száma, és egy idő után sajnos nem fog sikerülni a teherbeesés. Azt, hogy ez az időpont mikor jön el, sajnos előre nem lehet megmondani, az AMH meghatározása viszont segít abban, hogy azt megmondhassuk, van-e még a petefészeknek megfelelő tartaléka. Meghatározására sor kerülhet meddőségi kivizsgálás során, korai menopauza vagy korai petefészek-elégtelenség gyanúja esetén.

Az anti-Müllerian hormon ugyanakkor önmagában nem a fogamzóképesség önálló markere, önmagában az AMH-szintből nem határozható meg, hogy egy nő milyen eséllyel eshet teherbe. Az alacsony AMH nem jelenti azt, hogy természetes úton nem lehet teherbe esni, ahogy a magas AMH sem garantálja a jó termékenységet. Nem jelzi például az éretlen tüszők genetikai minőségét, az esetleges kromoszómahibákat, nem utal a női meddőség egyéb lehetséges okaira sem, ezért a gyermekvállalás és az élveszületés esélye szempontjából fontosabb előrejelző az anyai életkor, mint önmagában az AMH-szint.

Kapcsolódó Kései gyermekvállalás - Hogyan alakul a fogantatás esélye az életkor előrehaladtával?

Az AMH szerepe a meddőségi kezelésekben

A különféle kezeléseknek és a fejlődő technikának köszönhetően 40 éves életkoron túl is lehetővé vált a gyermekvállalás, bár a kockázatok nőnek, és a szövődmények előfordulása is sajnos egyre gyakoribb.

Az AMH-szint mérésének legáltalánosabb alkalmazási területei a különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások előtti kivizsgálás. Az AMH meghatározása arra ad választ, hogy mennyire könnyű vagy éppen mennyire nehéz lesz a petefészkeket stimulálni, a peteérést serkenteni, ezen információ ismeretében tervezhető meg a petefészek-stimuláció.

Az eredmény utalhat egy, a peteérés stimulálása során jelentkező lehetséges (alkalmanként veszélyessé is váló) szövődményre is, a hiperstimulációs szindróma kialakulására.

AMH-szint a laboreredményben

Az anti-Müllerian hormon meghatározása vérvétellel, laboratóriumban történik. A vérvételhez nem kell éhgyomorra maradni, az eredményt nem befolyásolja sem a napszak, sem a menstruációs ciklus.

Az AMH-szintet mindig az életkorral összefüggésben kell értékelni, eltérő az élettaninak tekinthető szint egy fiatal és egy középkorú nő esetén. Értékeléséhez mindig figyelembe veszik a többi vzsgálati eredményt is, önmagában az AMH nehezen értelmezhető.

Ha normális az AMH szintje

Az AMH normál tartománya arra utal, hogy a petefészekben megfelelő számú petesejt van. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a páciens spontán is teherbe tud esni, hiszen ezt nagyon sok más betegség vagy egyéb tényező befolyásolhatja, gátolhatja. Az eredmény csak azt jelezheti, hogy a fogantatásnak a petesejtek száma nem lesz akadálya.

Mit jelez a csökkent AMH-szint?

Az alacsony AMH-értékek arra utalnak, hogy a petefészek tartalékai kezdenek kimerülni, vagy akár már sajnos ki is merültek. Ez vagy a természetes hormonális változások hatása, melyek a változókor közeledtével minden nőben bekövetkeznek, vagy fiatalabb nőkben valamilyen eltérésre utalhat. Ez lehet pl. korai petefészek-kimerülés vagy korai menopauza, de a kórelőzményből ismert ok is: akiknek a petefészket károsító betegségük vagy műtétjük volt, sajnos károsodhattak a petefészkek annyira, hogy emiatt csökkent az AMH értéke is. A hormonszint menopauza után mérhetetlenül alacsonnyá válik.

Az AMH-szintnek nincs éles normálértéke, ami alatt lehetetlen lenne a spontán terhesség vagy a sikeres meddőségi kezelés. Rendkívül alacsony értékek mellett sem zárható ki akár a természetes fogantatás, akár egy sikeres lombikbébi-kezelés, ugyanakkor az érték nagymértékben befolyásolja a lehetőségeket, illetve a kezelés kiválasztását és megtervezését.

Az AMH-szintet befolyásolhatja a dohányzás, az elhízás, bizonyos autoimmun betegségek (pl. autoimmun pajzsmirigy-gyulladás), fogamzásgátlók használata, továbbá a D-vitamin szintje is. Átmenetileg alacsonyabb a szintje terhességben is.

Mit jelent magasabb a érték?

Bizonyos hormonális eltérések esetén az AMH vérben mérhető szintje megemelkedhet. Gyakori a magas AMH-szint pl. policisztás petefészek szindróma (PCOS) esetén, illetve kifejezetten magas értékek jelenhetnek meg Granulosa-sejtes petefészekrák (a petefészek-daganatok egyik ritkább típusa) esetén. Ezekben az esetekben a magas hormonszint természetesen nem jelzi a spontán terhesség nagyobb esélyét.

Lásd még Így függ össze a PCOS és az AMH szint

Milyen további esetekben válhat szükségessé az AMH mérése?

Az AMH meghatározása igen fontos adat lehet mindazon helyzetekben, amikor a petefészkek előre láthatóan károsodhatnak vagy romolhat a funkciójuk.

Ilyen helyzet lehet például a petefészkeken végzett műtéti beavatkozás. Leggyakrabban a petefészken végzett műtétek (pl. egyszerű petefészek ciszták miatt) semmilyen mértékben nem befolyásolják a petefészkek tartalékait. Lehetnek azonban olyan betegségek, amelyek miatt nagyobb petefészek állományt kényszerülnek eltávolítani. Ilyen lehet egy rosszindulatú betegség is, amikor akár teljes féloldali vagy kétoldali petefészek műtétre, vagy eltávolítására is szükség lehet, vagy amikor a petefészkeken többszörös műtétet kell végrehajtani (pl. makacs endometriózis esetén). Ezekben az esetekben sajnos a petefészek tartalékai biztosan csökkennek, aminek a mértékét az AMH meghatározása segíthet követni.

A diagnosztikát és a nyomon követést segítheti a petefészek és a here különböző daganatos megbetegedései során, illetve bizonytalan nemi jelleg esetén is hasznos lehet a meghatározása.

A petefészkek károsodhatnak emellett pl. rosszindulatú daganatos betegségekben alkalmazott kemoterápia vagy sugárterápia hatására. A károsodást követően az AMH-szintek jelentősen csökkenhetnek, legtöbbször tartósan, azonban a behatást követő kb. 6-12 hónap alatt javulást is mutathatnak. Ezért ezeknél a betegeknél hasznos lehet a hormon folyamatos nyomon követése, évente végzett vizsgálatokkal.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász