• Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának. Minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon. Szerencsére a panasz nem mindig a szívinfarktus jele.

        A téma cikkei
        3/1 Mellkasi fájdalom
        3/2 A mellkasi fájdalom kivizsgálása
        3/3 Hogyan kezelhető a mellkasi fájdalom?

        A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.

        Szív eredetű okok

        Ateroszklerózis. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfal-károsodás leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban (érelmeszesedés, ateroszklerózis), amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis). Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.

        Angina pectoris. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigénigénye, a szíveredetű angina pectoris is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre adott nitrátok (pl. nitroglicerin) is enyhítik.

        Infarktus. Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van, hogy szívinfarktus alakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal oldalon. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg egyéneken).

        Hirdetés

        Perikarditisz. Más szív, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.

        Aortadisszekció, spazmus. Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő főartéria) szakadása (aortadisszekció). Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust.

        Nem szív eredetű okok

        Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.

        Mikor forduljunk orvoshoz?

        Az angina pectoris gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális (például gyomorégés), de lehet életveszélyes is (például szívinfarktus). Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba! Ezzel vagy megmentheti az életét, vagy megnyugodhat, hogy nincs komoly baj az egészségével.

        Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (refluxbetegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.

        Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.

        Pánikroham. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája.

        Mellhártyagyulladás (pleuritisz). A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek (amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg), de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.

        Bordaporc gyulladás (kosztokondritisz, Tietze-szindróma). A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a szegycsonthoz közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny.

        Borda- vagy idegkárosodás. A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető.

        Tüdőembólia. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága (trombózishajlam).

        Légmell (pneumotorax). Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Tüdőasztma. Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat.

        Kötőszövet- vagy izomeredetű fájdalom. Kötőszöveti és izomeredetű fájdalom sokféle okból alakulhat ki. Az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a másikra fordul, vagy ha felemeli a kezeit.

        Övsömör (herpesz zoszter). Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlő vírusa okoz. A test bármely részén jelentkezhet Angina pectorist akkor okoz, ha a bordaközi idegeket támadja meg. Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén (vagyis: a mellkason övszerűen) hólyagos kiütést okoz a bőrön.

        Epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei. Az epehólyag (rendszerint epekő miatti) és a hasnyálmirigy gyulladása általában hasi fájdalmat okoznak, de a fájdalom a mellkasba is sugározhat. Enyhe formában bizonytalan rosszulléttel jár, súlyos esetben a fájdalom éles, és hányinger, hányás csatlakozik hozzá.

        Daganat. Ritkán a mellkasban található daganatok is okozhatnak mellkasi fájdalmat.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Előző oldal | 3/1 | 3/2 A mellkasi fájdalom kivizsgálása
        Legutóbb frissült: 2017.07.07 17:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A béldivetrikulumok

        A béldivetrikulumok

        BOE - Kulcsár Flóra

        A betegség bélfal kiboltosulását jelenti, a vastagbélben a legjellemzőbb.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Mellkasi fájdalom? Ezek a szükséges vizsgálatok!

        Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.

        Mi okozhat légzéskor jelentkező mellkasi fájdalmat?

        A légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom a leggyakoribb panaszok egyike. Ellentétben azzal, ahogy sok laikus gondolja, nem csupán a tüdő betegségei okozhatják ezt a panaszt, hátterében számos különböző ok állhat.

        Mellkasi fájdalom - Hosszabb vagy rövidebb 20 percnél?

        Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.

        A mellkasi fájdalom kivizsgálása

        A mellkasi fájdalom alapos kivizsgálás nélkül nehezen értelmezhető fájdalom, hiszen hátterében számos ok állhat. Néhány óra eltöltése egy kórházban megnyugtathatja Önt vagy akár megmentheti az életét!

        A magas pulzus és a szorongás is okozhat mellkasi fájdalmat

        A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet.

        Hogyan kezelhető a mellkasi fájdalom?

        Az esetek többségében a mellkasi fájdalom nem sürgősségi ellátást igénylő szív-, illetve tüdőbetegség miatt jelentkezik. Ha orvosa úgy látja, hogy Ön nincs közvetlen veszélyben, előfordulhat, hogy átvizsgálása és kezelése járóbetegként fog történni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.