Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

A hirtelen fellépő mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának, minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon. A panasz nem mindig a szívinfarktus vagy más életveszélyes állapot jele, ugyanakkor kivizsgálása minden esetben fontos.

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra. A kísérőtünetek alapján némely okot ki lehet zárni, ugyanakkor legtöbbször a mellkasi fájdalom a vezető vagy az egyetlen tünet, ezért kivizsgálás nélkül sokszor azt is nehéz megállapítani, hogy melyik szerv betegsége okozza a fájdalmat.

Szív eredetű okok

Angina pectoris

A mellkasi fájdalom leggyakoribb oka az angina (angina pectoris), ami a szív átmeneti oxigénellátási zavara nyomán fellépő, szorító-nyomó jellegű mellkasi fájdalom. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigénigénye, az angina pectoris is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Az anginás fájdalom nem infarktus, de szorosan összefügg a későbbi infarktus kockázatával. Leggyakrabban koszorúér-szűkület okozza, de a szív simaizomzatának görcsös összehúzódása is kiválthatja.

Koszorúér-betegség - A koszorúér-szükületet (coronariasclerosis), azaz szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érelmeszesedés folyamata okozza, amit zsíros lerakódások, plakkok halmozódnak fel az érfalban. A lerakódások egyrészt beszűkítik az eret (atherosclerosis), csökkenti a szív vérellátását, és angina pectorist okozhatnak, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis) és infarktushoz vezethetnek.

Spazmus (koszorúérgörcs) - Az anginás fájdalom másik oka lehet a koszorúerek kóros összehúzódása (spazmus), ami ugyancsak átmeneti keringési zavarral, a szív oxigénhiányos állapotával, illetve változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorúerek görcsös összehúzódása fizikai terhelés nélkül is kialakulhat, például a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a szív vérellátásának elhúzódó zavara, ami miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal oldalon. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg egyéneken). Infarktus esetén az anginás fájdalmat enyhítő nitrát típusú értágítók hatástalanok.

További szív eredetű okok

Más szív-érrendszeri problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat.

Szívburokgyulladás - Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz, azaz szívburokgyulladás fokozatosan erősödő, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.

Aortadisszekció - Az angina pectoris igen ritka, de hirtelen kialakuló és életveszélyes oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő főartéria) szakadása, az aortadisszekció.

Légzőszervi okok

Tüdőembólia - Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága (trombózishajlam).

Légmell (pneumotorax) - Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ez a légmell. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet és erős fájdalommal jár, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos.

A hirtelen fellépő, éles, szúró jellegű mellkasi fájdalom gyakran a tüdőembólia vagy légmell jele, szemben az inkább nyomó érzésként jellemezhető koszorúér eredetű okokkal. Mindkettő sürgősségi ellátást igénylő életveszélyes kórkép.

Mellhártyagyulladás (pleuritisz) - A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autoimmun betegségek, de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.

Tüdőasztma - Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat.

Pánikroham

Pánikbetegeknél időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki. A pánikroham a panaszok alapján könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal, valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Ismert pánikbetegeknek vigyázniuk kell azzal, hogy az esetleges szívinfarktust pánikrohamnak gondolván ne maradjon el az orvosi vizsgálat.

Emésztőszervi okok

Gyomorégés - A gyomorsav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (reflux betegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek elhízott személyeknél, vagy bizonyos testhelyzetekben, előrehajolva vagy fekvés közben.

Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei - A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik.

Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia (achalasia). Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.

Epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei - Az epehólyag-gyulladás (rendszerint epekő miatt) és a hasnyálmirigy gyulladása általában hasi fájdalmat okoznak, de a fájdalom a mellkasba is sugározhat. Enyhe formában bizonytalan rosszulléttel jár, súlyos esetben a fájdalom éles, és hányinger, hányás csatlakozik hozzá.

Az emésztőszervi eredetű mellkasi fájdalom legtöbbször étkezéshez kötötten jelentkezik, a táplálékbevitelt követő órákban.

További okok a mellkasi fájdalom hátterében

Számos további mozgásszervi, fertőzéses vagy daganatos kórkép is eredményezhet mellkasi fájdalmat.

Bordaporcgyulladás - A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása (kosztokondritisz, Tietze-szindróma) általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. Elkülönítésre ad lehetőséget, hogy bordaporcgyulladás esetén a fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus vagy más gyakori okok esetén a fájdalom nem ennyire lokalizált, a mellkasfal nem nyomásérzékeny.

Sérülés, trauma - A bordák sérülése (pl. bordatörés), valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető.

Kötőszövet vagy izom eredetű fájdalom - Kötőszöveti és izomeredetű fájdalom sokféle okból alakulhat ki, ilyenkor leggyakrabban a bordaközi izmok érintettek. Az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a másikra fordul, köhög, vagy ha felemeli a kezeit.

Övsömör (herpesz zoszter) - Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlő vírusa okoz. A test bármely részén jelentkezhet, bizonyos esetekben a bordaközi idegeket támadja meg és mellkasi fájdalmat okoz. Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén (vagyis: a mellkason övszerűen) hólyagos kiütést okoz a bőrön.

Daganat - Ritkán a mellkasban található daganatok is okozhatnak mellkasi fájdalmat, ennek oka lehet maga a tumor (pl. csontáttét), vagy a környező idegek nyomásának hatására. A daganatos eredetű fájdalom lassan alakul ki, és jellemzően nem a mellkasi fájdalom a rosszindulatú folyamat első vagy meghatározó tünete.

Folytatás A mellkasi fájdalom kivizsgálása

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus