• A hemoglobinszintet befolyásoló tényezők

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        A vérszegénység laboratóriumi kórjelzői a hemoglobinkoncentráció és a vörösvértestszám (legtöbbször ezen értékek együttes változása áll fenn). Vérszegénység következtében a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, ami számos betegség és kórállapot előidézője lehet.

        A hemoglobint a vörösvértestek tartalmazzák, szerepe a légzési gázok, elsősorban az oxigén szállítása.

        A hemoglobinszintet számos tényező befolyásolhatja.

        Ezek között találhatunk fiziológiás és kóros faktorokat is, melyek hatása szintén egyénenként változó, emellett a módosító hatások egy-egy alapbetegség fennállása esetén, jelentősebb eltérést is okozhatnak a hemoglobinszint terén.

        A hemoglobinszint fiziológiás eltéréseit, leginkább a nem befolyásolja.

        Így külön referenciaértéket szokás nők és férfiak körében megállapítani: nők esetén ez 115-150, míg férfiaknál 130-170 g/l.

        Ez is érdekelheti A bilirubin-lebomlás zavarai: a Gilbert-kór

        Hirdetés

        A hemoglobinszintet befolyásolja még az életkor, a terhesség és az idő. Ugyanis a nap folyamán és az évszakok váltakozása során sem állandó a hemoglobinszint.

        A hemoglobin koncentrációját a testhelyzet is befolyásolja: fekvő helyzetben a Hb-szint alacsonyabb.

        Közismert a tengerszint feletti magasság módosító hatása: nagyobb magasságokban, ahol a levegőben kevesebb az oxigén, a Hb-szint megnő, hogy a kevesebb oxigént nagyobb szállítókapacitás juttathassa el a sejtekhez, megakadályozva így azok károsodását.

        Ehhez kapcsolódik a dohányosokban tapasztalt magasabb Hb-értékek mérése is.

        A dohányos ember sejtjei kevesebb oxigénhez jutnak, amit a szervezet az előző példához hasonlóan, a transzportkapacitás (vagyis a hemoglobin mennyiségének) növelésével próbál ellensúlyozni.

        Mi befolyásolja a hemoglobinszintet?

        A diétás faktorok és a szervezet vízzel való ellátottsága, idült veseelégtelenség esetén befolyásoló tényező. Az elégtelen tápanyagellátás csökkenti a hemoglobin szintet.

        Anyagcserebetegségek befolyásolhatják a hemoglobin vérbeli koncentrációját. A vas szükséges a hemoglobin felépítéséhez, hiányában a Hb koncentráció is csökken. A vasanyagcsere érintettségének kóroki szerepe ezek alapján nyilvánvaló.

        Számos kórállapot befolyásolja még a hemoglobin szintet. A visszatérő vagy folyamatos, esetleg egyszer bő vérzés, a vér és ezzel együtt a hemoglobin fizikai elvesztése miatt okoz alacsony Hb-koncentrációt.

        A heveny vagy idült, netán visszatérő fertőzések, szintén befolyásoló tényezőnek tekinthetők csakúgy, mint a különböző akut és krónikus gyulladásos események, állapotok.

        Bármely betegség miatti kivizsgálás vagy kórházi tartózkodás befolyásolja a Hb szintjét. Az ok a nagy eséllyel bekövetkező diétás változásokban, az esetleges fertőzésekben, és az egymás után következő diagnosztikus és terápiás beavatkozások miatt kialakuló hatások összességében keresendő.

        Pajzsmirigybetegségek közvetlen hatásai

        A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek betegségének, közvetlen hatása lehet a hemoglobin szintre.

        A vesebetegségek szintén könnyen befolyással lehetnek a hemoglobin koncentrációjára, az erythropoetin termelődésének csökkenése révén.

        A daganatos (onkológiai és haematológiai) betegségek, csaknem mindegyike érinti a hemoglobin szintjét a vérzés kialakulása, a csontvelő érintettsége, a táplálkozás romlása, az esetleges visszatérő infekciók, a sorozatos kórházi kezelések és az alkalmazott gyógyszerek hatása miatt.

        Az onkológiai terápiás készítmények mellett, számos olyan egyéb gyógyszert ismerünk, melyek hatással lehetnek a hemoglobin szintre.

        Az egyszeri eltérés, főleg ha önmagában fordul elő, nagy valószínűséggel nem kórjelző. Értékelése minden esetben orvosi feladat, az egyéb tünetek és orvosi leletek ismeretének birtokában.

        Olvasson tovább! A pajzsmirigy önvizsgálatának lépései

        Laborvizsgálatoknál előforuló gyakori kifejezések
        AP, ALP (alkalikus foszfatáz) | Bi (bilirubin) | Bazofil granulocita | CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB) | cTnI (kardiális Troponin I) | CRP (C-reaktív fehérje) | Eozinofil granulocita | FVS (fehérvérsejt) | GOT, GPT | Glükóz (vércukor) | Gamma-GT, GGT (gamma-glutamil transzferáz) | Hgb (hemoglobin) | Htc (hematokrit) | Húgysav | Kalcium | Kreatinin | Káliumion | Kloridion | Limfocita | Monocita | Neutrofil granulocita | THR (trombocita) | Urea (karbamid) | VVT (vörösvértest) | We (vörösvértest-süllyedés

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Módosítva: 2019.08.15 20:35, Megjelenés: 2017.07.16 14:21
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        A hideg agglutinin betegség

        A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

        Normál vérkép - Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?

        Mikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        LDH (laktát-dehidrogenáz, tejsav-dehidrogenáz)

        A vizsgálat a glükóz anyagcserében résztvevő laktát-dehidrogenáz enzim vérbeli aktivitását határozza meg. A mintavétel éhgyomorra történik.

        THR (trombocita)

        A vérlemezkék (trombocita) a véralvadásban játszanak szerepet. A csontvelőben képződnek, a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapzódva eltömítik az érsérülés helyét, ezzel elősegítik a vérzés megállítását.

        Kreatin-kináz (CK)

        A kreatin-kináz nevű enzim főként a vázizomban, a szívizomban, az agyban és a gyomor-bélrendszerben található meg. Amennyiben a fentiek közül bármelyik sejtjei sérülnek, a bennük levő CK a vérkeringésbe kerül, így onnan kimutatható lesz.

        CRP (C-reaktív fehérje)

        A CRP a gyulladásos eredetű betegségek jó jelzője, plazmából mért koncentrációja a gyulladásos elváltozás súlyosságával párhuzamosan változik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.