Hirdetés
      • A szív és az érrendszer vizsgálata: MR? UH? CT?

        Szerző: WEBBeteg összeállítás - T. A., újságíró, Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Milyen módszerekkel vizsgálható a szív és az érrendszer állapota? Mitől függ, hogy melyik módszer mellett döntenek az orvosok?

        EKG, terheléses EKG, mellkasröntgen, UH, szív-UH, CT, MR, Doppler. Mikor, melyik szükséges? Mivel jár? Fájdalmas? Segítünk eligazodni a vizsgálatok sűrű erdejében.

        A szív vizsgálata

        Amikor kardiológiai vizsgálatról hallunk, általában a labor és az EKG ugrik be legelsőnek. Ezek veszélytelen, fájdalmatlan módszerek, azonban alapvizsgálatoknak számítanak, ezért nem minden esetben elegendőek. További diagnosztikai eljárások szükségesek a beteg panaszától, állapotától, korábbi betegségétől, illetve a vizsgálandó területtől is függ, melyik mellett dönt az orvos.

        Elsősorban szívritmuszavarok, koszorúérgörcs, szívinfarktus kimutatására alkalmas az Elektrokardiográfia (EKG), amely további számos más állapot felismerését is segíti. A terheléses EKG esetén a beteget futópadon vagy kerékpáron fokozatosan emelkedő mértékben terhelik meg, közben pedig rögzítik egyebek mellett az EKG jeleket, vérnyomását. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e. Ismert koszorúérbeteg esetén annak előrehaladását is lehet követni, illetve szívinfarktus vagy szívműtét után is fontos vizsgálati módszer - olvasható a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ismertetőjében. A terhelést kiegészíthetik izotópos vagy speciális szív ultrahangos vizsgálóeljárással.

        Hirdetés

        A szívizotóp egy korábbi szívizom-károsodás és a szívizom terhelésre fellépő vérellátási zavarának kimutatására szolgál, valamint a szívizom pumpafunkciójáról is tájékoztatást ad. A vizsgálattal nyugalomban és terhelés után meghatározzák a szívizomban egy gyorsan elbomló sugárzó anyag eloszlását.

        A szív-UH - vagy más néven az echocardiographia - a szív vizsgálatában nélkülözhetetlen ultrahangos vizsgálati eljárás, amely az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. Ennek segítségével vizsgálni tudják a szív és a környezetében lévő nagy erek (aorta, vénák) anatómiáját, a szív pumpafunkcióját, alakját, a billentyűk működését, a szívüregek tágasságát, valamint azt, hogy van-e vérrög vagy tumor a szívben, folyadék a szív körül. A transoesophageális speciális UH-vizsgálat, a nyelőcsőbe levezetett ultrahang-szonda segítségével a szív szerkezetének és működésének olyan részleteit vizsgálják, amelyek a mellkasfalon keresztül végzett vizsgálattal nem láthatóak. Szokták még alkalmazni szívritmuszavarok gyanúja esetén a 24 órás EKG-monitort, más néven Holtert.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A szív-MR (mágneses rezonancia) kiválóan egészít ki más kardiológiai képalkotó eljárásokat (így például a szívultrahangot vagy a szív-CT-t): fontos a szívburok örökletes betegségei mellett a szívizombetegségek diagnosztikájában. A vizsgálat teljesen biztonságos, azonban hosszú a vizsgálati idő. Mivel a beteg egy szűk, zárt gépbe (elektromágneses tér) kerül, így problémát jelenthet a beteg nyugtalansága. Protézist, implantátumot vagy szívritmus-szabályozót viselő betegnél nem  minden esetben alkalmazható (létezik már olyan pacemaker, amely MR-ezhető).

        A speciális CT-vizsgálat (cardio CT) segítségével a koszorúserek falának vastagságát, a mészlerakódást, az erek szűkületét, illetve elzáródását látják az orvosok. A még panaszmentes, kezdődő koszorúér betegségeket is kiszűri. Könyökvénába adott jódtartalmú kontrasztanyagot alkalmaznak a vizsgálatnál, fontos a ritmusos szívműködés, a rövid mérés alatt a teljes mozdulatlanságot és a légvétel teljes visszatartását kérik a betegtől.

        Szívkatéterezéssel a koszorúerek állapotát határozzák meg, igen pontosan. Egy végtagi artériát megszúrva, legtöbbször a csukló, néha combhajlat felől vékony katétert vezetnek fel a szívhez, ezzel meg lehet jeleníteni a szív izomzatát vérrel ellátó koszorús ereket, és bizonyos nyomásméréseket is lehet végezni. A szúrás helyén enyhe tompa fájdalom jelentkezhet, a katéter éren belüli mozgását nem lehet érezni, de tágítás során mellkasi fájdalom előfordulhat. Speciális katéterrel a felismert koszorúér-szűkületet műtét nélkül is lehet tágítani, ez a PTCA.

        Vizsgálatok és amit jó tudni!

          Előkészület? Körülményes? Fájdalmas? Időigényes?
        Terheléses EKG Könnyű ruházat, sportcipő javasolt. A nehéz étkezést kerülni kell. Előtte kardiológiai vizsgálat szükséges. Gyaloglás egy futószalagon, előbb kényelmes sétaként, majd három percenként gyorsabb tempóban. Nem. Figyelnek arra, hogy a kornak megfelelő terhelési szintet érjen el a beteg, ez a pulzusszámból ítélhető meg. Átlagosan 20 perc.
        Szív-UH (echocardiographia) Zselés anyagot kennek a beteg mellkasára. A vizsgálata fekvő helyzetben történik, szükség szerint balra kell fordulnia vagy fel kell emelnie a karját. EKG is történhet közben. Nem. Átlagosan 20 perces.
        Szív-CT (Cardio CT) Vizsgálat előtt vérnyomás-mérés és EKG történik.

        Vénásan adott kontrasztanyag szükséges hozzá, injekcióval.
        Teljes mozdulatlanság szükséges a betegtől, a légvétel teljes visszatartásával. A legkisebb mozgás is az értékelést jelentősen ronthatja. Fájdalom-mentes, a vénába adott injekció tűszúrása lehet kellemetlen. Néhány perc maga a vizsgálat.
        Szív izotóp Éhgyomorral kell érkezni.
        A terheléses vizsgálat előtt két nappal bizonyos gyógyszereket el kell hagyni, a vizsgálatok előtt kávét, energiaitalt, teát és kólát nem ihat a beteg.
        Két alkalmas vizsgálat. Fél liter tejet, vagy 5 dkg csokoládét kell hozni, melyet a radio-gyógyszer vénás beadása után 10 perccel, a leképezés előtt kell elfogyasztani. Csupán a vénás injekció okozhat kellemetlenséget. Összesen a két alkalom 2 óra.

        Az érrendszer vizsgálata

        Az érrendszer ábrázolása különböző radiológiai módszerekkel valósul meg: ilyen az ultrahang, CT vagy MR. Ezekkel a módszerekkel kimutathatóak az érfejlődési rendellenességek, elzáródások, szűkületek és tágulatok, valamint a vérrögök.

        Bizonyos esetekben elkerülhetetlen a katéteres érfestés. Az úgynevezett nyitott érműtét nélküli, speciális katéterekkel végzett beavatkozások előtt, illetve a műtétek megtervezésénél alkalmazzák a katéteres angiográfiát. Alkalmas egyebek mellett a főverőér, a nyaki és a koponya ereinek láthatóvá tételére. Katéteres érfestéssel minden korosztály vizsgálható, bizonyos esetekben bódításra vagy altatásra lehet szükség.

        Az MR-angiográfia előnye, hogy pontosabb eredményt kapnak az orvosok az artériákról és a vénákról, a bennük lévő áramlásról. A sima MR- és CT-vizsgálat mellett az MR-angiográfia alkalmas az aneurysma (kitágult érszakasz) elhelyezkedésének és méretének pontos meghatározásához. Nem jár sugárterheléssel, van kontrasztos és ezt mellőző változata a vizsgálatnak.

        A Doppler-UH vizsgálattal az erek átmérőjéről, esetleges szűkületekről kapható információ. A színes (color) Doppler egy speciális módszer, ezzel az erek állapotát nézik, például nyaki erek szűkületénél vagy trombózisnál. Az érben áramló vér színkódolva látható, az áramlási sebességet színárnyalatok különböztetik meg: lassabb áramlásnál sötétebb, míg a gyorsabbnál világosabb a szín, súlyosabb szűkület esetén a gyorsult áramlás jól mérhető. A power-Doppler-eljárás alacsonyabb sebességű áramlások kimutatására alkalmas, különböző elváltozások (ciszták, daganatok) vérellátásáról ad képet.

        Olvasson tovább! Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

        Forrás: WEBBeteg
        T. A., újságíró
        Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Módosítva: 2019.06.17 16:03, Megjelenés: 2019.06.17 16:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A babaúszás

        A babaúszás

        Dr. Soltész Annamária

        Vannak, akik ellenzik, mások pedig dicshimnuszokat zengenek róla.

        Hasmenés ellen

        Hasmenés ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hasmenésnek számtalan oka lehet. Ne hagyja figyelmen kívül, van megoldás! (x)

        Minden második férfi potenciazavarral küzd negyven év felett

        Felmérések, tanulmányok sokasága igazolja, hogy a világon minden második negyven évnél idősebb férfi küzd merevedési problémával, vagyis százmilliókat érint a szexuális együttlét élvezetét, minőségét nagyban csökkentő funkciózavar, az erektilis diszfunkció.

        A biciklizés nincs kihatással a férfiak szexuális életére

        A Health Day News 2018. január 17-i számában egy új felmérést publikáltak, amely azt állítja, hogy azoknak a férfiaknak, akik szenvedélyes biciklisták, nem kell aggódniuk a fürdő- és hálószobai problémák miatt. A kerékpározás ugyanis nem károsítja a nemi szerveket.

        Kolonoszkópia, CT, röntgen: a vastagbél vizsgálatai

        A vastagbélbetegségek, a vastagbélrák szűrése, kimutatása csak igen korlátozottan történhet közvetlenül fizikális vizsgálattal (ujjal csupán a végbél alsó szakasza érhető el), a többi bélszakasz vizsgálata más módszerekkel valósítható meg: vastagbéltükrözéssel vagy CT-kolonoszkópiával. A hagyományos röntgenvizsgálat, az irrigoszkópia szerepe a rákdiagnosztikában ma már visszaszorult.

        MR, UH, PSA: a prosztata vizsgálata

        Közel 5 ezer férfibeteget kezelnek évente prosztatadaganattal a hazai kórházakban, leginkább a 70 év felettieket érinti ez a betegség, amelynek kialakulásában kockázati tényező, amennyiben a családban előfordult valamilyen prosztataprobléma. Fontos időben kiszűrni a betegséget.

        Veszélyben a férfi szív

        A keringési betegségek közül kiemelkedő ischaemiás (iszkémiás) szívbetegség és a szívelégtelenség hazánkban és az Európai Unióban is az egyik leggyakoribb halálok a férfiak és a nők körében is.

        Kérdések az urológiai rendelésen

        Pár perc kellemetlenség, amivel egy urológiai vizsgálat jár, elenyésző azokhoz a bajokhoz képest, amiket el lehet kerülni, meg lehet gyógyítani a vizsgálatok által. De milyen kérdések merülhetnek fel az urológusnál?

        Férfiak figyelem! A legfontosabb szűrővizsgálatok 60 év felett

        Ön mikor járt legutóbb háziorvosnál? Csak a gyógyszereit íratta fel vagy szűrővizsgálat is történt? Részt vett már komplex szűrésen?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.