Hirdetés
      • A szív és az érrendszer vizsgálata: MR? UH? CT?

        Szerző: WEBBeteg összeállítás - T. A., újságíró, Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Milyen módszerekkel vizsgálható a szív és az érrendszer állapota? Mitől függ, hogy melyik módszer mellett döntenek az orvosok?

        EKG, terheléses EKG, mellkasröntgen, UH, szív-UH, CT, MR, Doppler. Mikor, melyik szükséges? Mivel jár? Fájdalmas? Segítünk eligazodni a vizsgálatok sűrű erdejében.

        A szív vizsgálata

        Amikor kardiológiai vizsgálatról hallunk, általában a labor és az EKG ugrik be legelsőnek. Ezek veszélytelen, fájdalmatlan módszerek, azonban alapvizsgálatoknak számítanak, ezért nem minden esetben elegendőek. További diagnosztikai eljárások szükségesek a beteg panaszától, állapotától, korábbi betegségétől, illetve a vizsgálandó területtől is függ, melyik mellett dönt az orvos.

        Elsősorban szívritmuszavarok, koszorúérgörcs, szívinfarktus kimutatására alkalmas az Elektrokardiográfia (EKG), amely további számos más állapot felismerését is segíti. A terheléses EKG esetén a beteget futópadon vagy kerékpáron fokozatosan emelkedő mértékben terhelik meg, közben pedig rögzítik egyebek mellett az EKG jeleket, vérnyomását. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e. Ismert koszorúérbeteg esetén annak előrehaladását is lehet követni, illetve szívinfarktus vagy szívműtét után is fontos vizsgálati módszer - olvasható a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ismertetőjében. A terhelést kiegészíthetik izotópos vagy speciális szív ultrahangos vizsgálóeljárással.

        Hirdetés

        A szívizotóp egy korábbi szívizom-károsodás és a szívizom terhelésre fellépő vérellátási zavarának kimutatására szolgál, valamint a szívizom pumpafunkciójáról is tájékoztatást ad. A vizsgálattal nyugalomban és terhelés után meghatározzák a szívizomban egy gyorsan elbomló sugárzó anyag eloszlását.

        A szív-UH - vagy más néven az echocardiographia - a szív vizsgálatában nélkülözhetetlen ultrahangos vizsgálati eljárás, amely az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. Ennek segítségével vizsgálni tudják a szív és a környezetében lévő nagy erek (aorta, vénák) anatómiáját, a szív pumpafunkcióját, alakját, a billentyűk működését, a szívüregek tágasságát, valamint azt, hogy van-e vérrög vagy tumor a szívben, folyadék a szív körül. A transoesophageális speciális UH-vizsgálat, a nyelőcsőbe levezetett ultrahang-szonda segítségével a szív szerkezetének és működésének olyan részleteit vizsgálják, amelyek a mellkasfalon keresztül végzett vizsgálattal nem láthatóak. Szokták még alkalmazni szívritmuszavarok gyanúja esetén a 24 órás EKG-monitort, más néven Holtert.

        A szív-MR (mágneses rezonancia) kiválóan egészít ki más kardiológiai képalkotó eljárásokat (így például a szívultrahangot vagy a szív-CT-t): fontos a szívburok örökletes betegségei mellett a szívizombetegségek diagnosztikájában. A vizsgálat teljesen biztonságos, azonban hosszú a vizsgálati idő. Mivel a beteg egy szűk, zárt gépbe (elektromágneses tér) kerül, így problémát jelenthet a beteg nyugtalansága. Protézist, implantátumot vagy szívritmus-szabályozót viselő betegnél nem  minden esetben alkalmazható (létezik már olyan pacemaker, amely MR-ezhető).

        A speciális CT-vizsgálat (cardio CT) segítségével a koszorúserek falának vastagságát, a mészlerakódást, az erek szűkületét, illetve elzáródását látják az orvosok. A még panaszmentes, kezdődő koszorúér betegségeket is kiszűri. Könyökvénába adott jódtartalmú kontrasztanyagot alkalmaznak a vizsgálatnál, fontos a ritmusos szívműködés, a rövid mérés alatt a teljes mozdulatlanságot és a légvétel teljes visszatartását kérik a betegtől.

        Szívkatéterezéssel a koszorúerek állapotát határozzák meg, igen pontosan. Egy végtagi artériát megszúrva, legtöbbször a csukló, néha combhajlat felől vékony katétert vezetnek fel a szívhez, ezzel meg lehet jeleníteni a szív izomzatát vérrel ellátó koszorús ereket, és bizonyos nyomásméréseket is lehet végezni. A szúrás helyén enyhe tompa fájdalom jelentkezhet, a katéter éren belüli mozgását nem lehet érezni, de tágítás során mellkasi fájdalom előfordulhat. Speciális katéterrel a felismert koszorúér-szűkületet műtét nélkül is lehet tágítani, ez a PTCA.

        Vizsgálatok és amit jó tudni!

          Előkészület? Körülményes? Fájdalmas? Időigényes?
        Terheléses EKG Könnyű ruházat, sportcipő javasolt. A nehéz étkezést kerülni kell. Előtte kardiológiai vizsgálat szükséges. Gyaloglás egy futószalagon, előbb kényelmes sétaként, majd három percenként gyorsabb tempóban. Nem. Figyelnek arra, hogy a kornak megfelelő terhelési szintet érjen el a beteg, ez a pulzusszámból ítélhető meg. Átlagosan 20 perc.
        Szív-UH (echocardiographia) Zselés anyagot kennek a beteg mellkasára. A vizsgálata fekvő helyzetben történik, szükség szerint balra kell fordulnia vagy fel kell emelnie a karját. EKG is történhet közben. Nem. Átlagosan 20 perces.
        Szív-CT (Cardio CT) Vizsgálat előtt vérnyomás-mérés és EKG történik.

        Vénásan adott kontrasztanyag szükséges hozzá, injekcióval.
        Teljes mozdulatlanság szükséges a betegtől, a légvétel teljes visszatartásával. A legkisebb mozgás is az értékelést jelentősen ronthatja. Fájdalom-mentes, a vénába adott injekció tűszúrása lehet kellemetlen. Néhány perc maga a vizsgálat.
        Szív izotóp Éhgyomorral kell érkezni.
        A terheléses vizsgálat előtt két nappal bizonyos gyógyszereket el kell hagyni, a vizsgálatok előtt kávét, energiaitalt, teát és kólát nem ihat a beteg.
        Két alkalmas vizsgálat. Fél liter tejet, vagy 5 dkg csokoládét kell hozni, melyet a radio-gyógyszer vénás beadása után 10 perccel, a leképezés előtt kell elfogyasztani. Csupán a vénás injekció okozhat kellemetlenséget. Összesen a két alkalom 2 óra.

        Az érrendszer vizsgálata

        Az érrendszer ábrázolása különböző radiológiai módszerekkel valósul meg: ilyen az ultrahang, CT vagy MR. Ezekkel a módszerekkel kimutathatóak az érfejlődési rendellenességek, elzáródások, szűkületek és tágulatok, valamint a vérrögök.

        Bizonyos esetekben elkerülhetetlen a katéteres érfestés. Az úgynevezett nyitott érműtét nélküli, speciális katéterekkel végzett beavatkozások előtt, illetve a műtétek megtervezésénél alkalmazzák a katéteres angiográfiát. Alkalmas egyebek mellett a főverőér, a nyaki és a koponya ereinek láthatóvá tételére. Katéteres érfestéssel minden korosztály vizsgálható, bizonyos esetekben bódításra vagy altatásra lehet szükség.

        Az MR-angiográfia előnye, hogy pontosabb eredményt kapnak az orvosok az artériákról és a vénákról, a bennük lévő áramlásról. A sima MR- és CT-vizsgálat mellett az MR-angiográfia alkalmas az aneurysma (kitágult érszakasz) elhelyezkedésének és méretének pontos meghatározásához. Nem jár sugárterheléssel, van kontrasztos és ezt mellőző változata a vizsgálatnak.

        A Doppler-UH vizsgálattal az erek átmérőjéről, esetleges szűkületekről kapható információ. A színes (color) Doppler egy speciális módszer, ezzel az erek állapotát nézik, például nyaki erek szűkületénél vagy trombózisnál. Az érben áramló vér színkódolva látható, az áramlási sebességet színárnyalatok különböztetik meg: lassabb áramlásnál sötétebb, míg a gyorsabbnál világosabb a szín, súlyosabb szűkület esetén a gyorsult áramlás jól mérhető. A power-Doppler-eljárás alacsonyabb sebességű áramlások kimutatására alkalmas, különböző elváltozások (ciszták, daganatok) vérellátásáról ad képet.

        Olvasson tovább! Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

        Forrás: WEBBeteg
        T. A., újságíró
        Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Módosítva: 2019.06.17 16:03, Megjelenés: 2019.06.17 16:03
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        A herefájdalom lehetséges okai, kivizsgálása

        A herefájdalom az egyik vagy mindkét herében jelentkező akut vagy krónikus diszkomfort, mely egyaránt lehet tompa vagy éles. Gyakran jár olyan tünetekkel, mint a herék vagy a herezacskó érzékenysége, duzzanata, kivörösödése, vizelés, ejakuláció vagy szex során fellépő fájdalom, valamint láz, hányinger, hányás.

        Ötven felett minden férfinak évente kellene szűrésre mennie

        Ötven év felett minden férfinak évente el kell mennie prosztatarákszűrésre - figyelmeztetett Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

        Menedzserszűrés a férfiegészségért

        A menedzserszűrések korábban csak egy bizonyos réteg számára voltak elérhetőek, és leginkább ajánlottak, azonban menedzserbetegsége bárkinek lehet, aki fokozott stresszben él, vagy a mindennapjai nem engedik meg, hogy minden szempontból egészséges életmódot tudjon folytatni.

        Óvjuk a férfiak egészségét szűrővizsgálattal, megelőzéssel

        A teremtés koronái is elismerik, hogy a nőkhöz képest kevésbé élnek egészségtudatosan, s csekély figyelmet fordítanak a szükséges szakorvosi és szűrővizsgálatokra. A házasságban, kiegyensúlyozott párkapcsolatban élők szerencsésebb helyzetben vannak, mint az egyedülálló férfiak, s többségük egészségesebbnek is mondhatja magát hazánkban.

        Férfiak figyelem! A legfontosabb szűrővizsgálatok 40 év alatt

        Ön mikor járt legutóbb háziorvosnál? Beteg volt vagy egészséges? Részt vett már komplex szakorvosi szűrésen, vagy más megoldást keresett?

        Kérdések az urológiai rendelésen

        Pár perc kellemetlenség, amivel egy urológiai vizsgálat jár, elenyésző azokhoz a bajokhoz képest, amiket el lehet kerülni, meg lehet gyógyítani a vizsgálatok által. De milyen kérdések merülhetnek fel az urológusnál?

        Férfiak figyelem! A legfontosabb szűrővizsgálatok 60 év felett

        Ön mikor járt legutóbb háziorvosnál? Csak a gyógyszereit íratta fel vagy szűrővizsgálat is történt? Részt vett már komplex szűrésen?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Hogy lesz így párom?
        Az első lépés sokszor a legnehezebb: önmagunk elfogadása a betegségünkkel.
        Egymillió migrénes
        Volt már valaha olyan mértékű fejfájásod, hogy nem tudtál dolgozni?
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások