Mikor érdemes vitamint szedni?

A vitaminok nélkülözhetetlenek az emberi szervezet működéséhez, de nem mindegy, hogyan és mikor jutunk hozzájuk. Az egészségtudatos életmód ma már sokszor együtt jár a különféle vitamin- és étrend-kiegészítők szedésével, ám a tudományos álláspont árnyalt: nem mindig és nem mindenkinek szükséges, sőt túlzásba is lehet vinni.

Az őszi-téli időszak egyik nagy dilemmája, hogy érdemes-e vitaminkészítményt szedni, akár multivitamint, vagy elég-e csak akkor vitamint szedni, ha már megjelentek a hiánytünetek? Az alábbi cikkben ezt a kérdéskört járjuk körbe, és pro-kontra érveket is olvashat a témában.

Mi a helyzet a vitaminhiánnyal?

Vitaminhiány akkor fordul elő, amikor a szervezet nem jut elegendő vitaminhoz vagy nem tudja azt megfelelően felszívni, hasznosítani. A tünetek nagyon sokfélék lehetnek: fáradtság, hajhullás, bőrtünetek, izom- vagy csontfájdalom, vérképbeli eltérések.

Például a B₁₂-vitamin-hiány vérszegénységet, memóriaproblémákat, látáskárosodást is okozhat. A D-vitamin-hiány – bár gyakran tünetmentes, de – krónikus formában izom- és csontfájdalomhoz, csökkent csontsűrűséghez vezethet.

Mindez azt mutatja: a hiány nem mindig azonnal „látható”, a tünetek gyakran késve vagy más betegségekkel keveredve jelentkeznek.

Mi történik, ha már tüneteket látunk, és elkezdjük szedni a vitamint?

Ha már hiánytünetek mutatkoznak, tehát a probléma már „beállt”, akkor a vitamin- (vagy ásványi anyag) kiegészítés indokolt lehet. Például a D-vitamin-hiány esetén, ha vérszintje nagyon alacsony, akkor az orvosi irányelvek szerint célzott pótlás szükséges.

Ugyanakkor nem elég csak automatikusan „elkezdeni egy doboz vitamint”, több okból is fontos az orvosi mérlegelés is.

Előfordulhat, hogy a tünet nem vitaminhiány miatt van, hanem valami más betegség áll fenn. A hiány csak egy a lehetséges okok közül.

A szervezet felszívása, hasznosítása rendben van-e? Betegségek pl. felszívódási zavar, krónikus máj- vagy vesebetegség csökkenthetik a vitaminok hasznosulását.

Milyen dózis szükséges? A hiány korrekciója nem feltétlenül ugyanaz, mint az általános megelőzés. Például D-vitamin-hiányban magasabb kezdeti adag lehet szükséges, mint az általánosan ajánlott. A túlzás sem jó, mert bizonyos vitaminok nagy dózisban akár toxikusak is lehetnek (pl. a zsíroldékonyak: A, D, E, K).

Tehát: ha már tünet van, akkor igen, a vitaminpótlás helyénvaló lehet, de célzottan, orvosi szempontokat is figyelembe véve.

Magyarországi helyzet és irányelvek

Magyarországon a vizsgálatok és szakmai ajánlások is rámutatnak, hogy a vitamin- és ásványianyag-ellátottság nem mindig optimális, különösen bizonyos magas kockázatú csoportokban. Például a „Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című ajánlás szerint Magyarországon a D-vitamin-hiány főleg a tél végére rendkívül gyakori.

Ebben az ajánlásban az alsó „normál” (25(OH)D) értékként 75 nmol/l szerepel. A konszenzus alapján pedig a felnőtteknek napi 2000 NE (nemzetközi egység) D₃-vitamin-bevitel javasolt az UV-B-sugárzástól mentes időszakban.

Magyarországon is veszélyeztetettebbek lehetnek bizonyos csoportok a vitaminhiányok szempontjából (pl. idősek, vegetáriánusok-vegánok, felszívódási zavarral küzdők, várandósok).

Léteznek olyan „határérték-hiányállapotok” is, amikor a bevitel és/vagy hasznosulás valamelyest elmarad a szükségestől, még ha súlyos tünetek nem is mindig jelentkeznek.

Az irányelvek pedig azt mutatják: nemcsak akkor érdemes vitamint szedni, ha „majd tünet jelentkezik”, hanem megelőző szemlélettel is célszerű gondolkodni, különösen kockázati csoporthoz tartozók esetében.

Mikor érdemes fokozottan figyelni? Gyakorlati tanácsok

• Télen-kora tavasszal, amikor a napfény kevesebb, ilyenkor a D-vitamin-szint hajlamos csökkenni, javasolt a pótlása
• Vegetáriánusok, vegánok esetén, különösen B₁₂-vitamin vonatkozásában érdemes a pótlást átgondolni.
• Krónikus emésztőrendszeri betegség, műtét után, felszívódási zavar esetén.
• Idősebb korban, amikor az étvágy, táplálkozás minősége, illetve a felszívódás csökkenhet.

Mit tehetünk?

1. Laborvizsgálat indokolt, ha a fenti kockázati tényezők fennállnak, ilyenkor érdemes célzott vizsgálatot kérni (pl. D-vitamin, B₁₂-vitamin, vas, folsav).
2. Étrend- és életmódjavítás: sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hal, tojás, egészséges zsiradék fogyasztása javasolt, mindenkinek.
3. A szakmai irányelvek szerinti pótlást vegyük figyelembe: pl. D-vitamin esetén napi 2000 NE javasolt felnőtteknek télen.
4. Követés, kontroll: a laborértékeket idővel ellenőrizni kell, főleg ha ezekben eltérés volt, vagy már tünetek is jelentkeztek.
5. Javasolt az óvatosság: a túlzott pótlás éppolyan káros lehet, mint a hiány!

Érvek amellett, hogy mikor érdemes vitamint szedni

1. Hiányállapot vagy fokozott kockázat esetén

Ha laborvizsgálattal kimutatható hiány van (pl. alacsony D-vitamin-, B₁₂-vitamin-, vas- vagy folsavszint), akkor a pótlás nemcsak indokolt, hanem elengedhetetlen. Például a téli hónapokban a D-vitamin; vegetáriánus/vegán étrendnél a B₁₂-vitamin; várandósságban a folsav ilyen.

2. Bizonyos élethelyzetekben megnövekszik az igény

Gyermek-, serdülő- és időskorban, várandósság, szoptatás idején, illetve betegség vagy műtét után a szervezet vitamin- és ásványianyag-igénye nőhet.

Például időskorban a csökkent étvágy és felszívódás miatt gyakori a D-, B₆-, B₁₂-vitamin-hiány. Illetve fokozott fizikai vagy mentális megterhelés (stressz, sport) idején is megnőhet a szükséglet.

3. Felszívódási zavarok, emésztőrendszeri betegségek esetén

Pl. Crohn-betegség, coeliakia, gyomor-bél műtét után a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, ilyenkor a vitaminpótlás orvosi javaslatra tartósan indokolt lehet.

4. Gyógyszeres kezelés miatti vitaminveszteség

Egyes gyógyszerek (pl. protonpumpagátlók, metformin, fogamzásgátlók, vízhajtók) csökkenthetik a vitaminok felszívódását vagy gyorsítják a kiürülésüket, ezért ezeknél a csoportoknál célzott pótlás lehet szükséges.

5. Szezonális és életmódbeli tényezők

Pl. télen D-vitamin-, nyáron az izzadással való ásványianyag-vesztés miatt magnézium-, káliumpótlás, vegetáriánus, egyoldalú étrend esetén vas-, cink-, B₁₂-pótlás javasolt.

Érvek amellett, hogy nem mindig érdemes vitamint szedni

1. Túlzott vagy indokolatlan pótlás

A zsíroldékony vitaminok túladagolása veszélyes lehet. Ha valaki „biztonságból” szed sokféle vitamint, anélkül, hogy hiánya lenne, az nemcsak felesleges, de ártalmas is lehet. A zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) túladagolása akár májkárosodást, vesekárosodást okozhat. A túl sok C-vitamin vesekövet, a túlzott vasbevitel oxidatív stresszt okozhat.

2. Nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet, a táplálékból származó vitaminok jobban hasznosulnak

A tabletták nem pótolják a természetes, élelmiszerekből származó vitaminokat. A friss zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, halak és tojás nemcsak vitaminokat, hanem rostot, antioxidánst, fitonutrienst is tartalmaznak és ezek együtt fejtik ki jótékony hatásukat. A kutatások szerint a táplálékból bevitt vitaminok pedig jobban hasznosulnak.

3. Tünetek mögött más ok is állhat, nem minden fáradtság, hajhullás, levertség jelez vitaminhiányt!

Lehet pajzsmirigyzavar, vérszegénység, depresszió, alvászavar vagy hormonális eltérés is a háttérben.

Ha tehát valaki „önkezelésbe” kezd csak vitaminokkal, akár el is húzódhat a valódi diagnózis felállítása.

4. A multivitaminok hatékonysága korlátozott

A nagymintás, hosszú távú vizsgálatok szerint az átlagpopulációban a multivitamin-készítmények nem csökkentették szignifikánsan a szív- és érrendszeri betegségek vagy daganatok kockázatát. A vitaminok pótlása emellett nem helyettesíti az egészséges életmódot.

5. A „biztonsági” vitaminfogyasztás gyakran jelentős havi kiadást jelent, miközben az étrend, mozgás, alvás, stresszkezelés javítása sokkal többet érne hosszú távon.

Összefoglalóan

Ha már megjelentek vitaminhiány tünetei, javasolt a pótlás, ez egy jelzés, nem hagyható figyelmen kívül. De nem elég automatikusan multivitamint szedni „minden” tünetre, még ha egyszerű is lenne: kell a háziorvosi vizsgálat, az okfeltárás, az életmódbeli háttér feltérképezése is, hogy megfelelő diagnózist lehessen felállítani, megfelelő dózist beállítani.

A vitaminpótlás nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást és az egészséges életmódot, sokszor ezek hiánya az alap probléma. Fontos a szakemberrel (orvos, dietetikus) való konzultáció, az egyéni kockázatok és haszon mérlegelése, és természetesen fokozott kockázati csoportba való tartozás esetén pedig a célzott vitaminpótlás mielőbbi mérlegelése, akár megelőző szándékkal is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• The truth about nutrient deficiencies (Harvard Health Publishing)
• Vitamin D Deficiency (NIH)
• Vitamin deficiency anemia (Mayo Clinic)
• Vitamin and mineral supplements - what to know (Better Health)
• Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében (Pharmindex)
• Multivitamin Use and Mortality Risk in 3 Prospective US Cohorts (JAMA network)