Brutális mennyiségben tűnt el zöldségeinkből a vitamin

szerző: Hajdú Péter, Okleveles táplálkozástudományi szakember (MSc), PhD hallgató - Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
megjelent:

A zöldség vagy gyümölcs szó hallatán szinte mindenkinek a vitamin és az egészség ugrik be elsőnek, ami nem is csoda, hiszen a zamatos ízvilág mellett annak tudatában fogyasztjuk, hogy magas a vitamintartalmuk.

Az elmúlt években azonban több nemzetközi kutatás igazolta, hogy néhány évtized leforgása alatt drasztikusan lecsökkent a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek vitamin és tápanyagtartalma.

Az 50-es és 60-as években összegyűjtött adatok, valamint az erre vonatkozó tanulmányok egy részét Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója “Still no free lunch” címen összegezte és vonta le 2007-ben azt a riasztó következtetést, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem olyan táplálóak, mint korábban. Példaként említette, hogy az 1950-es évek 1db narancsának az akkoriból, tehát a 2007-es évek narancsaiból 21db felelt meg.

Sokkoló eredményt hozott egy friss hazai kutatás

Hajdú Péter Táplálkozástudományi Szakember a Debreceni Egyetem Táplálkozás-és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Phd hallgatója a napokban publikálta kutatásának eredményét. A szakember arra kereste a választ, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból pontosan mennyi található napjaink néhány zöldségében.

Három hazánkban is kedvelt és naponta fogyasztott, ismerten magas B-vitamin tartalommal rendelkező zöldség - a brokkoli, a sárgarépa és a spenót került górcső alá egy erre szakosodott, akkreditált, nemzetközi laboratóriumban (SGS).

De miért is fontosak a zöldségekben keresett B-vitaminok?

A B2-vitamin más néven riboflavin egy olyan fontos vitamin, amely antioxidáns tápanyagként működik, ezért segít megelőzni a szív- és érrendszeri, valamint neurológiai betegségek kialakulást, valamint fontos szerepet játszik még számos anyagcserefolyamatban.

A B3-vitamin, amit niacin vitaminnak vagy niacinamidnak is hívnak, nemcsak szervezetünk energiaellátásában vállal jelentős részt, hanem óv a sejtszintű sérülés ellen, valamint fontos az egészséges szív és anyagcsere fenntartásában.

A B5-vitamint (pantoténsav) sokszor „stresszellenes” vitaminként aposztrofáljak, mivel a mellékvese hormonok termelésében játszik kulcsszerepet, valamint az immun- és idegrendszert is támogatja.

A B6-vitamin, más néven piridoxin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin. Részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a fehérjeszintézisben, és ingerület átvívó anyagok, például a szerotonin szintézisében. Segít továbbá felszabadítani az elraktározott energiát és fenntartani az egészséges anyagcserét, az idegműködést, májfunkciót.

Mennyi a hivatalosan ajánlott napi vitamin adag?

A felnőttek számára hivatalosan ajánlott napi vitamin bevitel referencia értékeket az alábbi táblázat szemlélteti:

vitamin

Forrás: (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklet

Mit mutat számokban a realitás most, 2022-ben?

A Budapesten véletlenszerűen vásárolt, tehát nem reprezentatívnak számító zöldségek B-vitamin tartalma - az akkreditált laboratórium által megállapított hivatalos vizsgálati eredmény alapján:

vitaminpótlás

Forrás: mért eredmény SGS Hungária Kft. Laboratórium

Mit is jelent mindez?

A fenti hivatalos laboreredmények tényszerűen azt mutatják, hogy a mért zöldségekben csak meglepően kis mértékben vannak B-vitaminok jelen.

Ha pedig az ajánlott napi B-vitamin adagot összevetjük a vizsgált zöldségek valós vitamin tartalmával, akkor még szomorúbb képet kapunk, ugyanis ennyit kellene megennünk:

a) A B2-vitamin szükségletünkhöz:

  • sárgarépából naponta 7,77kg-ot, vagy
  • brokkoliból naponta 2,25kg-ot, vagy
  • spenótból naponta 1,18kg-ot.

b) Az összes B-vitamin (B2, B3, B5, B6) szükségletünkhöz:

  • sárgarépából naponta 3,58kg-ot, vagy
  • brokkoliból naponta 1,67kg-ot, vagy
  • spenótból naponta 2,02kg-ot.

c) Amennyiben pedig mindhárom zöldségből vegyesen fogyasztanánk, akkor 2,70kg-al kellene naponta megbirkózni.

Alternatívák, ha nem tudunk megenni egy teherautónyi zöldséget

A termeszét kínálta zöldségeken kívül más megoldás is van a vitaminbevitelre. Így például étrendkiegészítők, tabletták/gyógyszerek vagy italok formájában, amelyek B-vitamin tartalma sokkal magasabb lehet a zöldségekénél.

Meglepő, de ráadásul a sokak által (tévesen) egészségtelennek gondolt energiaitalok is kimagaslóan magas B-vitamin tartalommal rendelkeznek. Például 1 doboz valódi energiaital nem csak energiát és éberséget ad, de tartalmazza a teljes napi B-vitamin adagunkat.

A választás rajtunk múlik, hogyan pótoljuk a napi szükséges B-vitaminokat, de az biztos, hogy szükségünk van rájuk, mert elengedhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez.

(Szerző: Hajdú Péter, Okleveles táplálkozástudományi szakember (MSc), PhD hallgató)

Cikkajánló

A vitaminok szerepe - Melyik miért szükséges?

Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Vitamin
Ha táplálkozásunk változatos, adalékanyag-mentes, sok friss gyümölcsöt és zöldséget, ezenkívül tejtermékeket, olajos magvakat, aszalt gyümölcsöket, gabonaféléket és tojást is tartalmaz, általában külsőnkön is meglátszik.
Alacsony vagyok
Alacsony vagyok

Ha ez zavar, alkalmazható növekedési hormon?

Magas trigliceridszint?
Magas trigliceridszint?

Hogyan csökkenthető étkezéssel?

WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Laczikó Dorottya, klinikai kutató
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító és Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész; Bak Marianna, biológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.