Az agresszív viselkedés okai - Ki nem tudja kontrollálni?

A düh természetes emberi érzelem, az agresszivitás pedig egy evolúciósan kialakult védekező reakció, ösztön, mely segíthet a határok kijelölésében, az önvédelemben és a feszültség levezetésében. Mindannyiunk életében jelen van, és megfelelő formában kifejezve akár adaptív szerepet is betölthet.

Problémát az jelent, ha az agresszió ismétlődően, aránytalan mértékben, vagy a helyzethez nem illeszkedően jelenik meg, és az egyén vagy környezete számára káros következményekkel jár. Ilyen esetekben az agresszív viselkedés mögött indulatszabályozási nehézségek, pszichológiai, pszichiátriai vagy akár szervi tényezők is állhatnak. Az emberek többsége képes az indulatait szabályozni, és konfliktushelyzetben inkább a probléma békés megoldására törekszik. Az érzelemszabályozás képessége azonban egyénenként eltérő, és stressz, pszichés megterhelés vagy betegség hatására átmenetileg romolhat.

Az agresszív viselkedés okai

Az agresszív viselkedés kialakulása rendszerint több tényező együttes hatásának eredménye, amelyben biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Krízisállapotokban vagy impulzivitás esetén például fokozottabb lehet az egy-egy konfliktusra adott reakció. A rossz szociális és környezeti tényezők további negatív hatással vannak a viselkedésre. A korábbi erőszakos viselkedés vagy bűnözés szintén erősen prediktív tényező. Az aktív szerhasználat és intoxikáció, alkohol, drogok akár együttes fogyasztása pedig szintén jelentősen növelik az erőszakos viselkedés előfordulását.

1. Személyiségzavar

Bizonyos személyiségzavarok esetén az érzelemszabályozás, az impulzuskontroll és az interperszonális működés eltérései miatt nagyobb lehet az intenzív indulatok megjelenésének kockázata. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a személyiségzavarral élők többsége nem agresszív, és megfelelő terápiával az impulzuskontroll jelentősen javítható, az érzelemszabályozás tanulható!

Az antiszociális és borderline személyiségzavar esetén gyakoribb lehet:

• az impulzív reakciók megjelenése,
• alacsonyabb frusztrációtolerancia,
• az intenzív érzelmi reakciók előfordulása,
• és az interperszonális konfliktusok megjelenése.

Borderline személyiségzavarban az agresszió gyakran inkább önmaguk felé irányul (önsértés, önbüntetés), míg a mások felé irányuló agresszió ritkábban fordul elő.

Az érzelemszabályozási nehézségek gyakran már serdülőkorban megjelenhetnek, és stressz, elutasítás vagy érzelmi megterhelés hatására fokozódhatnak.

Az agresszív viselkedés szempontjából fontos kockázatnövelő tényező a szerhasználat (alkohol, stimulánsok), amely jelentősen csökkentheti az impulzuskontrollt és fokozhatja az agresszív reakciók kockázatát.

A személyiségzavarban szenvedők impulzívabbak, könnyebben válnak az alkohol vagy a kábítószerek rabjává, és ezek hatása alatt sokkal agresszívebben viselkedhetnek.

A dühkitörések számát és mértékét a stressz és az érzelmileg megterhelő helyzetek pedig csak még tovább fokozzák.

2. Pszichiátriai kórképek és egyéb komoly betegségek

Bizonyos pszichiátriai és neurológiai állapotokban az agresszív viselkedés kockázata átmenetileg emelkedhet, különösen akut, kezeletlen állapotban.

Ezek a:

• bipoláris zavar mániás epizódja,
• akut pszichotikus állapot (pl. schizofrénia akut fázisa),
• demencia, különösen előrehaladott állapotban,
• delírium,
• szerhasználati zavarok vagy intoxikáció.

Akut pszichotikus állapotban az agresszívnek tűnő viselkedés mögött gyakran nem támadó szándék áll, hanem a realitásészlelés zavara. Például az érintett személy üldöztetéses téveszméket vagy fenyegetettségélményt élhet meg. Elsődleges ilyenkor a mentális betegség adekvát kezelése. A terápiát bármikor el lehet kezdeni, nem csak akkor kell orvoshoz fordulni, amikor már nyilvánvalóak a problémák.

Neurológiai és szervi okok szintén állhatnak az agresszív viselkedés hátterében, például:

• koponyatrauma,
• agydaganat,
• epilepszia,
• neurodegeneratív betegségek
• anyagcserezavarok, például cukorbetegség mellett kialakuló vércukorszint-ingadozás vagy hypoglykaemia.

Ilyen esetekben a kiváltó szervi ok kezelése és megszüntetése elsődleges a tünetcsökkentéshez.

3. A szerhasználat szerepe

Az alkohol és a pszichoaktív szerek fogyasztása az agresszív viselkedés legerősebb kockázati tényezői közé tartoznak. Ezen szerek hatására csökken az impulzuskontroll, romlik az ítélőképesség, fokozódik az ingerlékenység, ebből fakadóan nő a konfliktushelyzetek eszkalációjának kockázata.

A szerhasználat és (a főleg kezeletlen) pszichiátriai betegségek együttes fennállása tovább növelheti az agresszív viselkedés kockázatát.

4. Pszichológiai és környezeti tényezők

Az agresszív viselkedést számos pszichoszociális tényező is befolyásolhatja, mint például a tartós stressz, korábbi traumatikus élmények, gyermekkori bántalmazás, krónikus frusztráció, alváshiány, vagy a szociális izoláció.

Az agresszív viselkedés felfogható egy maladaptív megküzdési formának is, amely az érzelmi túlterheltség vagy tehetetlenség érzésének következménye is lehet.

Az agresszió kezelése

Az agresszív viselkedés kezelése a kiváltó októl függ. Szervi vagy pszichiátriai betegség esetén az alapbetegség kezelése elsődleges. Októl függően szóba jöhet gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, addiktológiai kezelés, neurológiai kivizsgálás stb.

Személyiségzavar vagy érzelemszabályozási nehézség esetén a pszichoterápia kiemelten hatékony. Bizonyítottan hatékony módszerek a kognitív viselkedésterápia, a dialektikus viselkedésterápia (DBT), a sématerápia és a mentalizációalapú terápia. Relaxációs és érzelemszabályozást segítő technikák elsajátítása szintén kulcsfontosságú.

A terápiás folyamat során a páciens megtanulja felismerni az agressziót kiváltó helyzeteket, triggereket, szabályozni az érzelmeit, alternatív megküzdési stratégiákat kialakítani és alkalmazni, és csökkenteni az impulzív reakciókat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az agresszív viselkedés kezelhető, és megfelelő segítséggel az érintettek többsége képes jelentős javulást elérni.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Szakember felkeresése javasolt, ha az agresszív viselkedéses reakciók ismétlődően jelentkeznek, az egyén vagy a környezete veszélybe kerül, a viselkedés kontrollálhatatlannak tűnik és/vagy pszichiátriai tünetek is jelen vannak.

A kiváltó okok korai felismerése és kezelése jelentősen javítja a prognózist, és segíthet megelőzni a súlyosabb következményeket.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta szakorvos