Diagnosztikai módszerek: PET

A PET a pozitronemissziós tomográfia rövidítése, ez az egyik legmodernebb vizsgálóeljárás. Lényege, hogy bizonyos anyagokat radioaktív izotóppal jelölnek meg, melyeket részecskegyorsítóban állítanak elő. Ezeket a betegbe juttatják, a létrejövő pozitronsugárzást PET-kamerával detektálják, majd számítógép segítségével történik a képek létrehozása.

Mivel a jelölt anyag a szervezetben hasonlóan viselkedik, mint a jelöletlen megfelelője, ezért azokban a szervekben feldúsul, amelyek az adott anyagot intenzívebben használják fel, és ezek a helyi dúsulások jelennek meg a képen. Így a PET-vizsgálat elsősorban a szervek anyagcseréjéről és működéséről ad képet, szemben például a CT-vel, azaz a komputeres tomográfiával, amely elsősorban az anatómiai viszonyokról – a szervek és elváltozások mérete, elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított helyzete – nyújt felvilágosítást.

A PET-vizsgálathoz használt jelzett anyagot aszerint választják ki, hogy mely szervet akarják vizsgálni. Az egyik leggyakrabban használt vizsgálóanyag az izotóppal jelölt fluoro-deoxi-glukóz, röviden FDG, amely a közönséges szőlőcukor jelzett változata. Azokban a szervekben dúsul fel, amelyek intenzív cukoranyagcserét folytatnak, így például a daganatos szövetekben, agyban, szívben, aktív fehérvérsejtekben. Mivel az FDG-t (szemben a szőlőcukorral) a szervezet nem bontja le, ezért a vesén keresztül változatlan formában ürül ki.

A vizsgálathoz használt jelölőanyagot többnyire intravénás infúzióval, néha pedig belélegzéssel juttatják be a szervezetbe. A vizsgálat a beteg számára csak kis sugárterheléssel jár.

Ha CT-vel kombinálják, az a diagnosztika csúcsát jelenti, mert olyan összetett képet képes létrehozni, amely a CT által a szervek méretbeli eltéréseit, a PET pedig a szervek kóros működési állapotát mutatja ki.

85-90 százalékban daganatos betegség, illetve annak gyanúja miatt végzik a vizsgálatot, mely alkalmas:

• kisméretű, egyéb vizsgálatokkal még nem felfedezhető tumorok kimutatására;
• a tumorok kiterjedésének pontos kimutatására;
• annak megállapítására, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a tumor, még a nehezen elérhető helyeken is;
• az alkalmazott daganatellenes kezelés hatásosságának a felmérésére;
• a tumor kiújulásának az igazolására;
• a szövettani mintavétel helyének a becslésére.

Kb. 5-10 százalékban ideggyógyászati-pszichiátriai betegségek miatt történik a vizsgálat. Műthető, de gyógyszeres kezelésre nem reagáló, fiatal epilepsziás betegeknél az epilepsziás góc kimutatására, illetve egyes demenciák, mint pl. Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában van szerepe, mert így lehetőség van a folyamat korai felismerésére és gyógyszeres kezeléssel való lassítására.

A szíveredetű betegségekben a szívizom életképességének a kimutatására, illetve a gyulladásos folyamatok diagnosztikájára is alkalmas.

A PET nagy előnye, hogy korai fázisban biztonsággal képes felismerni a rákos elváltozást, kimutatja a jó- és rosszindulatú elváltozásokat, és hogy van-e áttét. Így már akár a korai fázisban lehetőség van a daganatok kezelésre.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?

A vizsgálat előtt az orvost feltétlenül tájékoztatni kell arról:

• ha a beteg várandós vagy szoptat,
• ha rendszeresen gyógyszert vagy valamilyen étrend-kiegészítőt szed,
• ha bármilyen allergiája (különösen a kontrasztanyaggal, jóddal vagy tengeri ételekkel kapcsolatos allergiák lehetnek fontosak) van
• ha krónikus betegséggel él (pl. diabétesz, vesebetegség).

Fontos, hogy cukorbetegség esetén vércukorértéknek 8,3 mmol/l alatt kell lennie a vizsgálat során. A veseelégtelenség a képek értékelését nehezítheti. A sugárterhelés miatt a vizsgálat terhesség alatt nem, de szoptatás mellett elvégezhető.

A vizsgálatot megelőzően az elvégzendő PET típusának megfelelően a beteg részletes instrukciókat kap. Szoptatás esetén javasolt lehet a vizsgálat előtt a tej lefejése és eltvevése, a vizsgálat után ugyanis egy meghatározott ideig a beadott sugárzó anyag miatt a szoptatás tilos.

A testen viselt fémtartalmú tárgyak (például ékszerek, szemüveg, műfogsor, hallókészülék) zavarhatják a vizsgálatot, ezért ezeket a vizsgálat le kell venni. A testen belüli fémtárgyakról, így például pacemakerről, velőűrszegről, beültetett lemezekről vagy csavarokról tájékoztatni kell az orvost.

Általában a teljestestvizsgálatot éhgyomorra végzik. Ez azt jelenti, hogy előtt legalább hat óra éhezés szükséges, és inni is csak ásványvizet szabad, az elfogyasztott cukor ugyanis jelentősen megváltoztatja a jelölt anyag szervezeten belüli eloszlását. Másfelől a megfelelő hidratáltság szintén szükséges a vizsgálat sikeréhez, ezért javasolt előzetesen bőséges (kb. 1-1,5 liternyi) ásványvíz elfogyasztása. A cukorbetegek a vizsgálat előtt speciális utasításokat kapnak.

Hogyan történik a vizsgálat?

A PET-vizsgálathoz nem szükséges befeküdni a kórházba, de természetesen kórházi kezelés alatt állókon is elvégezhető. A beteg egy részletes írásbeli tájékoztatót kap és alá kell írnia egy beleegyező nyilatkozatot.

A vizsgálathoz általában le kell vetni a saját ruházatot, és a beteg kap egy köpenyt. Mivel a felvétel készítése során hosszabb ideig mozdulatlanul kell feküdni, érdemes még előtte kimenni a mosdóba.

A használt jelölőanyagot a beteg intravénásan kapja meg, vagy le kell nyelni, esetleg belélegezni a jelölőanyag típusától függően, majd körülbelül egy óra várakozás következik. Ez idő alatt a mozgás és a beszéd kerülendő. Egyes hasi vagy kismedencei vizsgálatokhoz vizeletkatéter behelyezése lehet szükséges.

Az intravénás tű bevezetésével járó fájdalmat leszámítva maga felvétel teljesen fájdalommentes. A jelölőanyag beadása egy a karban egy rövid ideig tartó hidegérzettel járhat. A lenyelt jelölőanyag gyakorlatilag íztelen, és a belélegzett jelölőanyag sem érzékelhető. Az esetlegesen szükséges vizeletkatéter behelyezése átmeneti kellemetlenséggel járhat.

Ezután kezdetét veszi a vizsgálat, amely körülbelül 20-30 percig tart, ennek során a betegnek teljesen mozdulatlanul kell feküdnie, ami esetenként nehéz lehet. Bár maga a felvételkészítés teljesen fájdalommentes, a CT-hez hasonlóan a PET-vizsgálat is kellemetlen lehet a klausztrofóbiások számára, ezért ezt a vizsgálat előtt jelezni kell az orvosnak. Attól függően, hogy mely szerveket vagy szöveteket vizsgálják, a PET-vizsgálatot kiegészítheti más vizsgálat vagy másik kontrasztanyag is. Nem számít rendkívülinek, ha további felvételeket kell készíteni a pontosabb képalkotás érdekében.

Ha a vizsgálathoz intravénás kanülre vagy vizeletkatéterre volt szükség, azt a képkészítés befejeztével eltávolítják.

A vizsgálatot követően a beteg folytathatja szokásos életét. A jelölőanyagok teljes kiürüléséig, illetve lebomlásáig (kb. 20-24 óra) a beteggel a tartós, szoros testkontaktus kerülendő. Ez alatt a szoptatás sem javasolt a csecsemő esetleges sugárterhelése miatt. A jelölőanyagok gyorsabb kiürülése érdekében javasolt a bőséges folyadékfogyasztás.

A vizsgálat elérhetősége

A sok előnye mellett a PET-vizsgálatnak egy hátránya van: nagyon drága. Sokkal több vizsgálóhelyre és több vizsgálatra lenne szükség, mint amennyi most a betegek rendelkezésére áll.

Jelenleg hat helyen végeznek PET-vizsgálatot Magyarországon:

• Budapesten a ScanoMed Kft-nél, illetve a Pozitron-Diagnosztika Kft.-nél,
• Debrecenben a ScanoMed Kft-nél,
• Kaposváron az egyetemi tulajdonú PET MEDICOPUS Kft.-nél,
• Pécsett az egyetem Nukleáris Medicina Intézetében,
• Kecskeméten a Megyei Kórház Onkológiai Központjában.

Az OEP által finanszírozott vizsgálatra a kezelő onkológus adhat beutalót. Egy szakmai bizottság dönt arról, hogy a beutaltnak valóban szüksége van-e a vizsgálatra. Mivel a vizsgálati kapacitás jelenleg kisebb, mint amennyire szükség lenne, ezért a finanszírozott vizsgálatra várólistáról lehet bekerülni.

Az országos várólistán 2016 szeptemberében mintegy 930 beteg szerepelt. Az aktuális állapot megtekinthető a PET centrum honlapján.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Jóna Angelika gyermekgyógyász, Dr. Reinhardt István