Daganatos megbetegedések cikkek

A koronavírus világjárvány kitörésével nagyon nehéz helyzetbe került mindenki. A betegek és az egészségügyi ellátó rendszer is. Az előttünk álló nemzetek példáját szem előtt tartva az orvos-beteg kapcsolatokat már közel egy hónapja a minimálisra kellett csökkenteni. Ez rengetek nehézséget, félreértést, akár ellátatlan esetet jelenthet, ugyanakkor a kontaktusok számának csökkenésével mind a beteg, mind az egészségügyben dolgozók megfertőződésének veszélyét csökkenteni kell.

Hosszú évtizedeken keresztül csak néhány kemoterápiás és immunhatású készítmény állt rendelkezésre az előrehaladott melanoma malignumban szenvedő betegek részére. 2011-től folyamatosan új gyógyszereket fejlesztettek ki, melyek lényegesen jobb terápiás eredményt hoztak. A jelenleg elérhető, hatékony szereket ismertetjük.

Az agyi áttétek gyakori előfordulása miatt a melanomás betegek nagy részénél rutin vizsgálatként kell javasolni az agy területét is magába foglaló PET-CT, koponya-MR vagy CT-vizsgálatot.

Felmérések alapján a melanoma malignum az esetek 80 százalékában kezdeti állapotban kerül felismerésre, amikor a betegség 5 éves túlélési esélye akár a 90 százalékot is eléri. A betegség lefolyása és a kezelés sikeressége elsősorban a tumor vastagságától függ.

Melanoma gyanúja esetén törekedni kell annak sebészi ellátására, a daganat kimetszésére. Ennek eredményéből nyerhető adat a környező nyirokcsomók állapotára, amely meghatározza a kezelés további lépéseit is. Amennyiben indokolt, mert a daganatos elváltozás továbbterjedt az eltávolított szövetrészen, a műtéti beavatkozás megismétlésére kerülhet sor.

A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganattípus.

A myeloma multiplex alapvetően az idősebb, de aktív korosztályt érinti, ám sokszor fiatal, munkaképes nők és férfiak is megbetegednek. A kórkép a mai tudásunk szerint nem gyógyítható, de az utóbbi években megjelent számos új gyógyszer hatására lényegesen javult a túlélés és a betegek várható életminősége is.

Rákos betegeknél gyakran előfordulhat, hogy megváltozik az ízérzékelés. A kemoterápiás kezelések mellékhatásaként a szájban fémes, keserű vagy sós ízt érezhet a beteg. Emellett bizonyos gyógyszerek, így például a demencia, Parkinson-kór, rheumatoid arthritis és magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények szintén kellemetlen szájízt okozhatnak. Fogászati probléma, terhesség és megfázás is okozhat ilyen jellegű panaszokat.

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. Jelnyelvi verzió

Vérhányásnak az emésztőtraktusból származó nagyfokú vérzést nevezzük. Előfordul, hogy a hányásban csak kis mennyiségű vért fedez fel a beteg, ekkor inkább véres hányásról beszélhetünk.

A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek segítségével még sosem lehetett annyira aktuális, mint napjainkban, és a tendencia valószínűleg folytatódni fog.