A D-vitamin hiánya összefügghet az agresszív prosztatarák előfordulásával
megjelent:
A D-vitamin nem csak a csontanyagcserében nélkülözhetetlen, hanem intenzíven vizsgálják a daganatos betegségekkel való összefüggését is. Az eddigi eredmények szerint nem igazolt, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefüggne a prosztatarák kialakulásával, azonban annak agresszívebb, gyorsabban növekvő formájával igen.
A D-vitamin ismert módon szerepet játszik a kalcium és a foszfor hasznosulásában, ezáltal a vitaminhiány oki tényező a csontritkulás kialakulásában, a fogak romlásában, az izomműködés zavaraiban. Ezen túl szükséges a szervezet immunrendszerének működéséhez és a sejtosztódáshoz, így hatással lehet az autoimmun betegségek, a szívelégtelenség, a magasvérnyomás betegség, az érelmeszesedés, a depresszió, az elhízás kialakulására, illetve több daganatos betegség kiváltó tényezői közé is sorolható.
A prosztatarák kialakulásával való összefüggésének tudományos vizsgálatát elsősorban epidemiológiai adatok vetették fel, megfigyelések szerint ugyanis a napfényhiányos régiókban gyakoribb a betegség előfordulása. Ez önmagában ugyanakkor nem bizonyíték arra, hogy a kockázatnövekedés a D-vitamin hiányával függ össze, és az sem következik belőle, hogy az élettanilag szükséges D-vitamin szint fölötti bevitel csökkentené a daganat kialakulásának kockázatát, vagy javítaná a prosztatarákos betegek kilátásait. A kérdések megválaszolásához további kutatások voltak szükségesek.
Milyen kutatási bizonyítékok állnak rendelkezésre?
A témában publikált eredményeket áttekintő metaanalízis (World Cancer Research Fund International) szerint erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a vérben mért alacsony 25-hidroxi-D-vitamin - a 25(OH)D - szint kétszeresére növelte a kockázatát az agresszívebb, rosszabb prognózisú prosztataráknak. A magasabb D-vitamin szint tehát potenciálisan védhet a prosztatarák gyorsabban növekvő és terjedő lefolyása ellen, de nincs meggyőző bizonyíték az általános megelőző hatásra. D-vitamin pótlással ezek szerint nem csökkenthető a daganat kialakulásának kockázata, ugyanakkor megfelelő D-vitamin szint mellett kedvezőbb annak lefolyása, eredményesebb lehet a kezelése és jobb lehet a betegség prognózisa.
A 25(OH)D szint a D-vitamin szervezetben keringő és raktározható formája, a laboreredményekben ennek kimutatásával állapítják meg a szervezet D-vitamin-ellátottságát. A D-vitamin aktív hormonszerű, az emberi testben előállított formája az 1,25(OH)2D már nem mutatta ezt az összefüggést, azaz alacsonyabb vérben mért szint sem növelte a prosztatarák előfordulását.
A határértéket jelentősen meghaladó 25(OH)D-szintnek ugyanakkor nincs további kedvező hatása a prosztatarák szempontjából. Fontos, hogy mindenki elkerülje a vitaminhiányos állapotot, és különösen a napfényhiányos időszakok előtt feltöltse a vitaminraktárait, de a szükségletet többszörösen meghaladó D-vitamin bevitel nem jár előnyökkel.
D-vitamin a prosztatarák kezelésében
A D-vitamin napi pótlása a prosztatarákos betegek mintegy húsz százalékánál a felére csökkentette a tumor mutatójának számító PSA-értéket (prosztataspecifikus antigén) - olvasható a British Journal of Urology orvosi folyóiratban. A PSA-szint csökkenése eltérő mértékű volt, a vitaminpótlásra reagáló betegek közel felénél több mint 50 százalékos volt a javulás.
Az eredményeket a kutatók úgy értékelték, hogy a D-vitamin alapú terápia hatékony, és nagyon jól tolerálják a betegek (nincsenek jelentős mellékhatásai), ezért megfelelő kiegészítő kezelés lehet. A számok ugyanakkor arra is utalnak, hogy a kedvező hatás nem általános, a betegek többségénél nem volt kimutatható kedvező változás a daganatterápia eredményességének mérésére is használt PSA-szint csökkenésében.
Az, hogy melyik férfi hogyan reagál a D-vitaminra, számos egyedi tényező függvénye is. Befolyásolja a bevitt D-vitamin felszívódása, hasznosulása, illetve genetikailag meghatározott módon a D-vitamin receptorok érzékenysége is.
A hormonkezelésben részesülő betegeknek a terápia mellékhatásaként jelentkező csonttömegvesztés ellensúlyozására is fontos a D-vitamin bevitele.
Megelőzés: D-vitamin-szint ellenőrzés és prosztataszűrés is
A D-vitamin szintjének meghatározása vérvétellel történik, egyszerű laborvizsgálattal ellenőrizhető. Különösen a veszélyeztetett csoportokba tartozóknak érdemes ellenőrizniük ez az értéket is, akik az idősebb férfiak, a máj-, epe- és vesebetegek, szteroid gyulladáscsökkentőt vagy koleszterincsökkentő gyógyszert szedők.
| A 25(OH)D-szint |
| A szervezet D-vitamin ellátottságát jelző laborparaméterek közül a legfontosabb a 25-hidroxi-D (vagy 25-hydroxycalciferol), ami a májban termelődik. Szintjének alakulására egyaránt hatással van a napfénymennyiség, a táplálkozással és az étrend-kiegészítőkkel vagy gyógyszerekkel bevitt D-vitamin. Értékei kevésbé szigorúan meghatározottak, mint sok más laborparaméter esetén, azonban a szakmai konszenzus 75-150 nmol/l értéket tekint optimálisnak. 50-75 nmol/l között elégtelen mennyiségről, 25-50 nmol/l között hiányállapotról, 25 nmol/l alatt súlyos hiányállapotról beszélhetünk. A vérben mért 25(OH)D szintje nem egyenes arányban függ össze a bevitt D-vitaminnal. A felszívódást befolyásolja az étrend zsírtartalma, a bélrendszer állapota, emellett eltérő a máj által történő átalakítás hatásfoka, a napfényen töltött idő és a bőrtípus. Elhízottakban alacsonyabb lehet a szintje, mivel nagyobb zsírtömegben alacsonyabb koncentrációt ér el. |
Emellett 50 éves kor felett minden férfiaknak ajánlott évente prosztataszűrés panaszok nélkül is, vizelési panaszok esetén pedig korábbi életkorban is fontos a mielőbbi kivizsgálás. Ilyen figyelemfelkeltő tünet a gyakori, éjszaka is jelentkező, sürgető vizelési inger, a vizeletürítési nehézség, a gyengülő vizeletsugár, a szakaszossá váló vizelés és az utócsepegés. Ezeket a panaszokat többféle prosztatabetegség is okozhatja (jóindulatú megnagyobbodás, gyulladás), de a rosszindulatú daganat csak orvosi vizsgálattal zárható ki.
Lásd még
WEBBeteg összeállítás
