Daganat téma

Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ennek tükrében igen fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak?

Cikkünkben azokat, a daganatos betegek ellátására vonatkozó speciális tudnivalókat és irányelveket foglaltuk össze, amelyeket a járványügyi veszélyhelyzet miatt javasoltak, és a járvány esetleges újabb hulláma idején ismét életbe léphetnek. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, de időpontot kell kérni, hogy az egészségügyi ellátóhelyeken zsúfoltság ne alakuljon ki.

Régebben a szem műtéti eltávolítása volt az egyetlen megoldás a szem daganatos megbetegedése esetén, azonban ma már lézeres- és sugárterápia, ritkábban a fagyasztásos kezelés (krioterápia), továbbá a kemoterápia is nagyban segítheti a gyógyulást.

Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy lymphomák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle típusa, eltérő működése és elhelyezkedése, a betegségek genetikai háttere és molekuláris jellegzetességei vezetnek ahhoz, hogy a nyirokrendszer daganatai sokrétűek lehetnek, eltérő kezelési lehetőséggel és eltérő gyógyhajlamokkal.

Az elhúzódó rekedtség hátterében komoly elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az úgynevezett policisztás ovárium szindróma, de gyakori a változókort megelőző időszakban is.

Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére (!) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás.