Áttét téma

A prosztata daganatos megbetegedése sokszor egyáltalán nem okoz panaszokat, vagy nehezen különböztethető meg annak jóindulatú megnagyobbodásától. Vegyen részt a szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a bajt, vagy - a legtöbb esetben - hogy megnyugtassa magát!

Az agykoponyában előforduló daganatok csoportosítását utoljára 2016-ban végezték el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül. A szövettani kép mellett figyelembe vették a betegség klinikai lefolyását és a daganatok előfordulását, epidemiológiáját és az állatkísérletek eredményeit.

Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a daganat? Vajon felismerhető lehetett volna-e korábban? Ha pedig szűrésen voltunk, mikor érdemes ismét ellenőriztetni magunkat?

A tüdőáttét nem tüdőrák. Bár mindkét betegség lényege, hogy a tüdőben rosszindulatú daganat fejlődik, ám mind kialakulásában, mind kezelési lehetőségeiben nagy különbség, hogy az elsődleges (primer) daganat hol alakult ki a szervezetben.

Egy 72 éves férfin végezték el hazánkban először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, mely a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt.

A daganatos betegségekben szenvedőknél - így a vesedaganatok esetében is - az életkilátásokat az öt éves túlélés statisztikai arányában jellemzik. Ez azt jelenti, hogy sok eset követése során a diagnózis felállításától és a kezelés megkezdésétől számított 5 éven belül a betegek hány százaléka van életben.

Vírus- és baktériumszűrőként is viselkednek nyirokcsomóink, amelyek alapvető védelmi funkciót töltenek be szervezetünkben. Nemcsak a kórokozók, hanem a daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokrendszer apró filterein, ezért a rosszindulatú daganatsejtek gyakran adnak áttéteket a testünk egészét behálózó nyirokrendszerben.

A rák hazánkban évente mintegy 35 000 ember haláláért felelős, a számadatok szerint a diagnosztizált betegek mintegy fele veszti életét, pedig rendszeres szűrővizsgálatokkal az áttétek kialakulása a legtöbb esetben megelőzhető lenne.

A rosszindulatú daganatok rosszindulatúsága abban rejlik, hogy nemcsak növekedésre képesek, hanem be tudják szűrni a környező szerveket: sejtjeik a nyirokkeringésbe vagy a véráramba betörve eljuthatnak, s megtapadhatnak helyi vagy távoli nyirokcsomókban, távoli szervekben is, ezzel intézve több fronton agresszív támadást a szervezet ellen.

A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot (áttétet) képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato(ka)t pedig szekunder daganat(ok)nak.