Mi okozza az allergiás náthát?

Mint valamennyi allergiás eredetű megbetegedésben, az allergiás nátha (akár szénanátha, akár nem szezonális allergiás nátha) esetében is a szervezet immunrendszerének hibás működése okozza a betegséget. Hogyan?

Az allergia korunk népbetegsége. A fejlett országokban a lakosság 20-25%-a allergiás. A betegek emelkedő számát az iparosodás, a civilizáció hozta magával.

Az allergiás nátha kialakulása egyrészt genetikai, másrészt környezeti tényezőktől függ. Az allergén jelenlétén kívül a légszennyezés, vírusfertőzés, dohányzás súlyosbítja a tüneteket.

Az allergiás eredetű nátha valamennyi formájáért az úgynevezett I-es típusú túlérzékenységi reakció (azonnali típusú túlérzékenységi reakció, IgE által közvetített allergiás reakció) felelős.

Az allergia lényege az immunrendszer egyensúlyának felborulása, ezért immunrendszerünk az egyébként ártalmatlan tényezőkre túlzottan hevesen reagál. Az allergént a szervezet idegenként ismeri fel, a hízósejtjeiből és bazofil granulocitákból hisztamin nevű anyag szabadul fel és kerül a véráramba. Ez a hisztamin akár perceken belül a szervezetben lévő receptorokhoz (érzékelő sejtekhez) kötődik, és kialakul az allergiás reakció. A tünetek attól függenek, hogy mely szerveket érint .

Leggyakoribb ismert kórképek az allergiás nátha, asztma, atópiás dermatitis, ételallergia.

Az allergia bármely életkorban kialakulhat és az érzékenységet okozó allergének is változhatnak.

Az allergiás reakció folyamata

Allergiás hajlam esetén az allergénnel (az akár kültéri szezonális, akár egész évben jelen lévő beltéri allergén) való első találkozáskor ellenanyag (immunglobulin (IgE)) termelődés kezdődik. Ez az úgynevezett hízósejtek és bazofil sejtek felszínére kötődik.

A soron következő antigénhatásra az allergének az IgE molekulák sokaságával borított sejtekből különféle anyagokat (például hisztamint, leukotriéneket és prosztaglandinokat) szabadítanak fel, melyek közvetlen vagy közvetett módon kialakítják az allergiás náthára jellemző tüneteket a légúti nyálkahártyában értágulatot, ödémát, duzzanatot, fokozott váladékképződést okozva.

A felszabaduló anyagok másrészt az immunrendszer többi sejtjére is hatással vannak az IgE ellenanyagok még nagyobb mértékű termelődését eredményezve, így fenntartva a túlérzékenységi reakció és a nyálkahártya gyulladásának ördögi körét.

Az allergén hatására létrejövő kóros válasznak időben két szakasza különíthető el: a korai fázis az allergén provokáló hatása után azonnal jelentkezik és elsősorban a tüsszögés, viszketés, vizes orrfolyás jellemzi, míg a késői fázis – mely általában több óra múlva lép fel, és még 36-48 óra múltán is észlelhető – meghatározó tünete a gátolt orrlégzés, szaglásromlás. A korai szakasz kialakításáért döntően a szervezet hízósejtjeiből felszabaduló hisztamin, míg a késői fázisért a nyálkahártya gyulladása felelős.

Ennek megfelelő a betegség kezelése, mely antihisztaminok és helyi hatású gyulladáscsökkentő szerek alkalmazásával történhet.

Milyen tényezők növelik az allergia kialakulására való hajlamot?

Az allergia egy multifaktoriális betegség. A genetikai és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában.

Nézzük a kialakulásához vezető okokat:

Genetika: Az allergia családi halmozódást mutat. Azokban a családokban, ahol mindkét szülő allergiás, a gyerekek 70-75%-a allergiás lesz. Egyéb esetben ennek valószínűsége mindössze 15%.

Környezeti hatások: Nagyvárosi környezet, levegőszennyeződés, dohányfüst (aktív és passzív dohányzás egyaránt), vegyi anyagok fokozzák az allergia kialakulásának valószínűségét.

A csecsemőkori allergiák esetében a terhesség alatti anyai dohányzás is hajlamosító tényező.

Táplálkozás: A finomított élelmiszerek adalékanyagok térhódítása felborítja a bélrendszer egyensúlyát, megváltoztatja a bélflóra (mikrobiom) összetételét, ami a bélrendszer mint az egyik legnagyobb immunszerv működését károsítja.

A kisgyerekkori ételallergiák elkerülésére javasolt az anyatejes táplálás folytatása 6 hónapos korig, de ettől az életkortól szükséges a hozzátáplálás, hogy a csecsemő szervezete megismerkedjen az élelmiszerekkel, így kialakuljon a hozzászokás.

Higiénia hipotézis: Megfigyelések szerint azokban a fejlődő országokban, ahol a fertőző betegségek előfordulása gyakori, igen ritka az allergia. Ebből ered az a következtetés, hogy az immunrendszer egyensúlyának kialakulását a korai életkorban elszenvedett fertőzések helyes irányba befolyásolják, az allergia kialakulásával szemben védő hatásúak. Kedvező a helyzet közösségben élők (diák-, munkásszállások, gyermekközösségek) körében, köztük ritkábbak az allergiás kórképek.

Tehát a túlzott „tisztaság”, az indokolatlanul sok antibiotikumhasználat kedvezőtlen az allergia kialakulását tekintve.

Ugyan az allergia bármely életkorban kialakulhat, az allergiás genetikájú csecsemőknél megfigyelhető egy úgynevezett atópiás menetelés, az allergiás betegségek egymást követő megjelenése:

• Dermatitis (bőrkiütések) -2 éves kor előtt
• Asztma-2-5 éves kor között
• Rhinitis (allergiás nátha) 4-5 éves kor után

Az allergiás betegek gyakran pontosan tudják, mi váltja ki a tüneteiket, de célszerű szakorvosi vizsgálat során pontosan meghatározni az allergént.

Kezelésükben gyógyszeres terápián (antihisztaminok, szemcseppek, helyi szteroidtartalmú orrspray-k, belégzőszerek) kívül az allergén kerülése, lehetőség szerinti életmód-változtatás eredményes lehet.

Az egyetlen oki kezelés az immunterápia, ami éveken át tartó tünetmentességet eredményez.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus