Mi okozza az allergiás náthát?
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:
Mint valamennyi allergiás eredetű megbetegedésben, az allergiás nátha (akár szénanátha, akár nem szezonális allergiás nátha) esetében is a szervezet immunrendszerének hibás működése okozza a betegséget. Hogyan?
| A téma cikkei - Allergia, szénanátha |
| 9/1 A szénanátha, napjaink népbetegsége 9/2 A szénanátha tünetei 9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha 9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos? 9/5 A pollenallergia kivizsgálása 9/6 Mi okozza az allergiás náthát? 9/7 Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése 9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése 9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései |
Az allergiás nátha kialakulása egyrészt genetikai, másrészt környezeti tényezőktől függ. Az allergén jelenlétén kívül a légszennyezés, vírusfertőzés, dohányzás súlyosbítja a tüneteket.
Az allergiás eredetű nátha valamennyi formájáért az úgynevezett I-es típusú túlérzékenységi reakció (azonnali típusú túlérzékenységi reakció, IgE által közvetített allergiás reakció) felelős.
Az allergiás reakció folyamata
Allergiás hajlam esetén az allergénnel (az akár kültéri szezonális, akár egész évben jelen lévő beltéri allergén) való első találkozáskor ellenanyag (immunglobulin (IgE)) termelődés kezdődik. Ez az úgynevezett hízósejtek és bazofil sejtek felszínére kötődik.
A soron következő antigénhatásra az allergének az IgE molekulák sokaságával borított sejtekből különféle anyagokat (például hisztamint, leukotriéneket és prosztaglandinokat) szabadítanak fel, melyek közvetlen vagy közvetett módon kialakítják az allergiás náthára jellemző tüneteket a légúti nyálkahártyában értágulatot, ödémát, duzzanatot, fokozott váladékképződést okozva.
A felszabaduló anyagok másrészt az immunrendszer többi sejtjére is hatással vannak az IgE ellenanyagok még nagyobb mértékű termelődését eredményezve, így fenntartva a túlérzékenységi reakció és a nyálkahártya gyulladásának ördögi körét.
Az allergén hatására létrejövő kóros válasznak időben két szakasza különíthető el: a korai fázis az allergén provokáló hatása után azonnal jelentkezik és elsősorban a tüsszögés, viszketés, vizes orrfolyás jellemzi, míg a késői fázis – mely általában több óra múlva lép fel, és még 36-48 óra múltán is észlelhető – meghatározó tünete a gátolt orrlégzés, szaglásromlás. A korai szakasz kialakításáért döntően a szervezet hízósejtjeiből felszabaduló hisztamin, míg a késői fázisért a nyálkahártya gyulladása felelős.
Ennek megfelelő a betegség kezelése, mely antihisztaminok és helyi hatású gyulladáscsökkentő szerek alkalmazásával történhet.
Folytatás Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
