• A gyermekkori ételallergiáról általánosságban

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

        A gyermekkori ételallergia hazánkban a gyermekek kb. 7 százalékát érinti. Gyakorisága miatt jelentős, ezért összeszedtük róla a legfontosabb tudnivalókat.

        Gyermekkorban az ételallergia kialakulásához hozzájárulhat a gyomor- és bélrendszer immunológiai éretlensége (hiszen a fejlődő bélrendszer kezdetben sokkal több nagy molekulájú - így problémát okozó - fehérjéket is átenged a falán a véráramba), valamint a gyomor alacsony savtermelése. Ezáltal az elfogyasztott táplálék nem bomlik le teljesen. Mindezek miatt a táplálékban található allergén molekulák is könnyebben szívódnak fel és váltanak ki allergiás reakciókat.

        Hirdetés

        Fő allergének

        Allergénként elsősorban fehérjék szerepelnek, ezek közül bármelyik válthat ki allergiás reakciót. A leggyakoribb allergének a tehéntej, tojás, földimogyoró, diófélék, rákfélék, hal, eper, szója és búza, de gyakorlatilag szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

        Mikor gondoljunk rá?

        Az ételallergia klinikai tünetei gyermekeknél szerteágazóak, változatosak és nem allergénspecifikusak. Az ételallergiás tünetek oka az immunrendszer, bélrendszer és az emésztési képesség éretlensége. A tünetek a gyermek életkorának előrehaladtával változhatnak, más szervi megjelenések jelentkezhetnek ugyanarra az ételre a csecsemő- és gyermekkorban. Gyakoriságukat illetően fontos megemlíteni, hogy szisztémás, azaz teljestest-reakció az esetek kb. 15%-ában következhet be. A gyomor-bélrendszert érintő tünetek a leggyakoribbak, ezt követik a bőrreakciók, illetve a légúti tünetek.

        Összefoglalóan a következő tünetekkel találkozhatunk:

        • gyomor-bélrendszert érintő tünetek: ajkak, orr viszketése, ajak-, szájnyálkahártya-, nyelvduzzanat, hányinger, hányás, haspuffadás, akut vagy krónikus hasmenés, felszívódási zavar, súlyfejlődés elmaradása, vérvesztés, görcsös hasi fájdalom, vérszékelés
        • bőrtünetek: viszketés, bőrkiütés, csalánkiütés, testszerte száraz bőr, ekcéma
        • légúti tünetek: tüsszögés, köhögés, torokcsiklandozás, orrdugulás, légzési nehezítettség, krónikus középfülgyulladás, asztma, orrfolyás, gégegyulladás
        • egyéb tünetek: fejfájás, levertség, vérszegénység, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ízületi duzzanat és fájdalom, bevizelés, ingerlékenység, alacsony thrombocytaszám

        Sokszor azonban a tünetek komplexen jelentkeznek, egyszerre több szervrendszerben is.

        A diagnosztikáról

        Amennyiben táplálékallergiára van gyanú gyermekünknél, kezdjünk táplálkozási naplót vezetni: pontosan vezessük, mit és mikor evett a gyermek, erre milyen reakciót tapasztaltunk nála, mennyi idő elteltével. A táplálékallergia diagnózisának alapját a gyermekorvos által felvett nagyon precíz és szerteágazó kórelőzmény adja, a táplálkozási naplóval kiegészítve. Fontos továbbá az adott allergénnek gondolt tápláléknak az étrendből történő eltávolítása (eliminációs diéta), majd újbóli bevezetése, valamint az úgynevezett provokáció során észlelt egyértelmű tünetek megjelenése a diagnózis felállításához. Egyetlen egyértelmű terheléses vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

        Kezeljük, de hogyan?

        Amennyiben a diagnózis ismert, a terápia „egyszerű”: az azonosított ételt ki kell iktatni a gyermek étrendjéből. Gyógyszeres kezelésre csak abban az esetben lehet szükség, amikor a nem gyomor-bélrendszert érintő tüneteket akarjuk kezelni, például az ekcémát, asztmát, anaphylaxiát. A táplálékallergiák a többi allergiához hasonlóan krónikus betegségnek tekinthetők, így fontos a betegek rendszeres gondozása.

        Kinőhető-e az ételallergia?

        A táplálékallergia a gyermekkorban az esetek jelentős részében és számos allergén vonatkozásában átmeneti. Epidemiológiai adatok szerint a négy év alatti gyermekek táplálékallergiájának 6-7%-os előfordulása felnőttkorra fokozatosan 1,5-2% körüli értékre csökken. Különösen a csecsemő- és kisdedkori tej-, tojás- és szójaallergia esetén 1-2 éves diéta után ezek elmúlásával lehet számolni. A földimogyoróra, olajos magvakra és halra való allergia legtöbb esetben életre szóló diétát igényel.

        Tehát, a gyermekek 80-90%-a 4-5 éves korára kinövi az allergiát, de a későbbi életkorban ezeknél a gyermekeknél fokozott hajlam jelentkezhet légúti allergiás betegségek kialakulására, gyakori ugyanis, hogy a táplálékallergiát inhalatív allergia váltja fel.

        Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

         

        Források:

        Módosítva: 2019.10.10 18:35, Megjelenés: 2019.10.10 18:35
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Zsíros a bőre? Így ápolja!

        Zsíros a bőre? Így ápolja!

        Peterman Krisztina

        A zsíros bőr ápolásának kulcsa, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és kiderítsük az okokat.

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        Nem minden fejfájás migrén. De mitől migrén a migrén? Mutatjuk! (x)

        Extrém magas a parlagfű pollenkoncentrációja

        Már extrém magas a parlagfű pollenkoncentrációja az ország egyes területein, a tetőzés szeptember elején várható.

        Mérséklődik, de hétvégétől újra fokozódik a parlagfű pollenszórása

        Az átvonuló hidegfront, illetve az azt kísérő csapadékos idő hatására a parlagfű pollenkoncentrációja átmenetileg országszerte mérséklődik.

        Gyermekeinkre leselkedő veszélyek a nyári szünidőben

        Gyermekeink boldogsággal élvezik a nyári vakációt, a jól megérdemelt szabadságukat, csakhogy a szülők többsége nem minden esetben nyugodt, mivel csemetéje felügyelete nehezen megoldható. S mindezek mellett megannyi nyári veszély is leselkedik a gyermekek egészségére, biztonságára.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA