Atópiás alkat, atópiás betegségek

Az atópia (atópiás hajlam, atópiás betegségek) különböző allergiás kórképek kapcsán merül fel. De mit jelent pontosan az atópia kifejezés, mi köze van az allergiához, illetve mi különbözteti meg a két fogalmat?

Atópia és allergia

Az allergia a szervezetünk védelméért felelős immunrendszerünk megváltozott viselkedése, túlzott reakciója. Gyakrabban bőrelváltozások formájában jelentkezik, de érintheti az emésztőtraktust (pl. tejfehérje-allergia), a légzőrendszert (pl. pollenallergia, asztma), a szemeket (pl. kötőhártya-gyulladás), de akár szisztémás, vagyis az egész testet érintő, súlyos formája is előfordulhat (anafilaxiás reakció). Az immunrendszer többféle túlérzékenységi reakcióját takarja.

Atópiás alkatról beszélünk, amikor valaki fokozottan hajlamos bizonyos - IgE ellenanyag képződésével járó - allergiás reakciók bekövetkeztére. Szorosan összefügg az allergiás betegségekkel, azonban számos különbség is van a két fogalom között.

Az atópiás alkat egyrészt egy fennálló genetikai hajlamot jelöl, míg az allergia a konkrét immunreakcióra vonatkozik. Az atópiás hajlam legtöbbször veleszületett, öröklött okokra vezethető vissza, jelenlegi tudásunk szerint ez ugyanakkor környezeti tényezők hatására válik betegséggé. Az atópiás hajlammal élők közül ezért nem mindenki lesz allergiás.

Atópiás eredetűnek az IgE ellenanyag képződésével járó allergiás reakciókat tekintjük, nem minden típusú allergiát. Ezek a folyamatok sokszor kevésbé szorosan függnek össze az allergénnel: míg az allergiás reakciók jelentős része az allergénnel történő közvetlen érintkezés esetén alakul ki, atópiás betegségek esetén gyakran az allergéntől távoli helyeken okoz tüneteket.

Atópiás kórképek

Az esetek döntő hányadában gyermekkortól kezdődően különféle bőrtünetekben (atópiás dermatitisz, ételallergiák bőrtünetei) mutatkozik meg az atópiás hajlam, de légúti és egyéb panaszok is kialakulhatnak az atópia talaján. Az atópiában szenvedőknél gyakran egyszerre több kapcsolódó kórkép is fennáll az azonos genetikai hajlam talaján.

Az atópiás betegségek közé soroljuk:

• atópiás dermatitisz (ekcéma)
• ételallergia
• allergiás nátha (allergiás rhinitis)
• allergiás kötőhártya-gyulladás
• allergiás asztma
• csalánkiütés (urticaria) egyes formái
• eozinofil sejtes nyelőcsőgyulladás

Nem atópiás allergiás reakció például a kontakt allergia (pl. fémallergia), kontakt ekcéma, fényallergia, rovarméreg-allergiák, gyógyszerallergiák. Ezeket az allergiás reakciókat nem az IgE közvetíti.

A leggyakoribb kórkép: atópiás dermatitisz

Az egyik leggyakoribb gyermekeket érintő bőrgyógyászati kórkép az atópiás dermatitisz, a gyermekek 17-20 százaléka lehet érintett, jellemzően 5 éves kor alatt. Bár maga az atópia rendszerint öröklött tényező, a tünetek megjelenéséhez sok esetben szükség van egy vagy több környezeti tényező jelenlétéhez. Ez lehet az elfogyasztott táplálékban valamilyen allergén (pl. tejfehérje), de akár mosószer, testápoló, vagy babaolaj is. Az újszülöttek bőrének védőfunkciója még fejletlen, ezért fennálló hajlam esetén nagy a bőrpanaszok kialakulásának kockázata.

Tipikus tünete a hámló, viszkető, kipirosodó bőrgyulladás. Attól függően, hogy a tünetek mely életkorban lépnek fel, megkülönböztethetjük a csecsemőkori, a kisgyermekkori, illetve az ifjúkori formákat. A csecsemőkori megjelenés tipikusan a fejen (fejtető, homlok, arc többi része) alakul ki, kisdedkorban a bőrjelenségek sokkal inkább a végtagokon (térd-, könyökhajlat), illetve a has, mellkas bőrén dominálnak, míg ifjúkorban bárhol megjelenhetnek a bőrtünetek.

Kivizsgálási lehetőségek

A betegség diagnosztizálása sokszor nem egyszerű folyamat, és egyes esetekben maga a kiváltó allergén örökre rejtve marad.

Atópiás betegségek esetén szakorvos által elvégzett laborvizsgálatokban emelkedett lehet a szérum IgE-szintje, de ez nem diagnosztikai kritérium. Akadnak olyan esetek is, amikor az IgE gyakorlatilag normál értéken marad, a beteg mégis atópiás betegségekre jellemző tüneteket mutatja. Egy másik fontos eltérés lehet a vérképben az úgynevezett eosinophil granulociták arányának emelkedése, amely az allergiás reakció jelenlétére hívhatja fel a figyelmet.

A vérminta vizsgálata mellett az egyes kórképeknek megfelelően speciális vizsgálatok szükségesek, azaz légzőszervi panaszok esetén légzésfunkciós vizsgálatok, bőrpanaszok esetén Prick-teszt.

Részletesen Az allergiás tünetek kivizsgálása

Hogyan csökkenthetők az atópiás tünetek?

Az atópiás eredetű betegségek nem gyógyíthatóak véglegesen, de megfelelő kezeléssel és az allergének, provokáló tényezők kerülésével legtöbbször elérhető a tartós tünetmentesség. Mivel a háttérben meghúzódó atópia miatt szinte folyamatosan emelkedett a gyulladás kialakulásának kockázata, érdemes először a megelőzésre hangsúlyt fektetni. Mit is jelent ez?

• Étrend: Tápszeres csecsemő pozitív családi anamnézis esetén a kezdetektől HA, azaz hypoallergén tápszert kapjon. A szakmai ajánlások alapján nem kell sokáig késleltetni a lehetséges allergének (tojás, tehéntej stb.) bevezetését az étrendbe, azonban ez óvatosan, fokozatosan történjen. Fennálló ételallergia esetén teljesen ki kell iktatni az adott allergént az étrendből.

• Bőrápolás: Használjunk speciális hidratálókat. Atópiára hajlamosak számára már számos készítmény beszerezhető akár a patikák, akár a drogériák polcairól, legtöbbjükhöz orvosi vényre sincs szükség. A viszketésre alkalmazhatók antihisztamin tartalmú készítmények - ezek kiválasztását azonban bízzuk a szakemberre, legtöbbjük nem véletlenül vényköteles.

• Háztartás és vegyszerek: A testfelülettel érintkező ruhák, ágyneműk mosása, öblítése kímélő, lehetőleg nem allergizáló hatású szerekkel történjen. Törekedni kell a penészmentesítésre, a rejtett helyen lévő penészgombák teljes eltávolítása is fontos.

• Házi kedvencek beszerzésénél alaposan gondoljuk át, hogy milyen állatot szabad beengednünk, nehogy néhány hét múlva mégis le kelljen mondanunk róla az okozott allergiás kellemetlenségek miatt.

• Környezet, levegőminőség: Érzékenység függvényében kerülni kell a panaszokat okozó polleneket, a túlzott hideget, a füstöt, vagy az asztmás roham más provokáló tényezőit.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit csecsemő- és gyermekgyógyász
További felhasznált forrás: Atopy (Cleveland Clinic)