A légszennyezés súlyosbíthatja a felnőttek alsó légúti fertőzéseit

A levegőszennyezés hatalmas probléma világszerte, főként a fejlett országokban, ahol az ipar, a fűtés és a közlekedési eszközök folyamatosan bocsátanak ki mérgező részecskéket a levegőbe. A környezetvédelmi óvintézkedések ellenére a szmog még mindig rengeteg légúti betegséggel hozható összefüggésbe. Ezek közül a két legfontosabb az asztma és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).

Kevés információ áll rendelkezésre a légszennyezés alsó légúti fertőzésekre gyakorolt hatásáról. A Barcelonai Egyetem kutatói célul tűzték ki annak felmérését, hogy a légszennyezés kapcsolódhat-e a felnőttek alsó légúti fertőzéssel való kórházba kerüléséhez.

Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni, mit jelent pontosan a szálló por. Ezek mikroszkopikus méretű (szilárd vagy folyékony) részecskék. Közülük azok, amelyekkel a tudósok foglalkoztak, a PM10 és a PM2,5, vagyis a 10 mikrométer, illetve a 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék. A PM10 az emberi hajszál átmérőjénél 10-szer kisebb részecske, könnyedén bejut az alsó légutakba, vagyis a tüdőbe, a hörgőkbe. Ide tartozik a por, a penész és néhány növényi és rovarrész. A PM2,5 elnevezés az úgynevezett finom részecskéket takarja, melyek a tüdőből a véráramba jutva a szervezet bármely részében okozhatnak súlyos elváltozást.

Az említett vizsgálatban közel 4 millió fő vett részt. A kutatás részeként megmérték a résztvevők lakóhelyén a PM2,5, PM10, nitrogén-dioxid és ózon átlagkoncentrációját három egymást követő évben, május és szeptember között. Vizsgálták továbbá az összes alsó légúti fertőzéssel kapcsolatos kórházi felvételt (külön az influenzát és a tüdőgyulladást is), majd statisztikai modellekkel értékelték az eredményeket.

Mit állapítottak meg a kutatók?

A kutatás megállapította, hogy a hosszú távú, PM2,5-et, PM10-et, nitrogén-dioxidot és ózont tartalmazó légszennyezettség összefüggést mutat a felnőttek alsó légúti fertőzés miatti emelkedett számú kórházi felvételével. Kifejezetten igaz ez a 65 év feletti, férfi, magas vérnyomású betegekre, akik háromszor nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, mint a fiatalabbak. Amennyiben a nitrogén‑dioxid, a PM2,5 vagy a PM10 emelkedett szintje volt mérhető, a férfiaknál másfélszeres kórházi felvétel volt észlelhető, míg a nők esetében ez mindössze 3%-os növekedést jelentett. Kisebb összefüggéssel, de ugyanez volt megfigyelhető az influenza vagy a tüdőgyulladás miatti kórházi felvételeknél is.

A légszennyezés súlyos egészségkárosító kockázati tényező

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiemelten foglalkozik a légszennyezettség egészségre gyakorolt hatásával. Az európai lakosság számára a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot. A becslések szerint 2021-ben az EU-ban több mint negyedmillió haláleset hozható összefüggésbe a WHO által meghatározott határérték feletti finom részecske (PM2,5) szennyezéssel. A levegőszennyezés olyan betegségeket idézhet elő, illetve súlyosbíthat, mint a tüdőrák, iszkémiás szívbetegség, stroke és cukorbetegség, a már említett asztma és COPD mellett.

Magyarországon évente közel egymillió fő megbetegedéséért, valamint 13 ezer ember idő előtti haláláért felelős a légszennyezés. Fűtési időszakban a rossz minőségű tüzelőanyagok, elavult kazánok használata és energetikailag nem korszerű épületek jelentik a legnagyobb problémát, míg nyáron főként a dízel gépjárművek szállópor-kibocsátása. Az uniós jogszabályok szigorúan előírják a részecskeszennyezettség (PM10) határértékét, melyeknél egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a szennyező anyagok koncentrációja. Sajnos hazánk egyes részein akár 70–90 napon is átlépheti a PM10 mennyisége az előírt határértéket.

Hogyan csökkenthetjük a szennyező anyagok kibocsátását?

Alapvető fontosságú a szigorúbb levegőminőségi előírások elfogadása, mivel ezek az intézkedések csökkentenék leghatékonyabban a légszennyezés egészségkárosító hatásait és védenék a veszélyeztetett lakosságcsoportokat.

Környezetünkért azonban mindannyian felelősek vagyunk, így egyéni szinten is sokat tehetünk:

• Autózás helyett válasszunk tömegközlekedést, kerékpározást, illetve gyaloglást.
• Ha mindenképpen autóval kell mennünk, jó megoldás lehet a telekocsi.
• Válasszunk kis fogyasztású autót, légkondicionáló helyett húzzuk le az ablakot, ellenőrizzük a guminyomást.
• Vásároljunk helyi termelőktől, fogyasszunk szezonális ételeket.
• Elektromos berendezéseinket ne hagyjuk készenléti állapotban.
• Ha van rá lehetőségünk, háztartási gépeink és izzóink legyenek energiatakarékosak.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító

Felhasznált irodalom:

• Air pollution linked to increased hospital admissions for respiratory infections (News Medical)
• Mit mérünk? (Levegő Munkacsoport)
• Még mindig túl magas a légszennyezettség szintje Európa-szerte – továbbra is ez jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot (European Environment Agency)
• Rakjuk össze együtt Magyarország légszennyezettségi térképét! (Levegő Munkacsoport)