A trombózis nem csak a láb vénáit veszélyezteti

A trombózis a test számos pontján felléphet, vannak kevésbé veszélyes és kifejezetten nagy kockázatot rejtő típusok. Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa, véralvadási specialista a véralvadás folyamatáról és az egyes típusokról beszélt.

A véralvadás kényes folyamat

A véralvadás összetett rendszerében rengeteg tényező egymásra hatásának következtében marad a vér folyékony az ereken belül, és alvad meg érfalsérülés esetén. A finoman szabályozott egyensúly felborulása kétféle kóros végkimenetelhez vezethet. Ha a rendszer az alvadás irányába tolódik el, trombózis jöhet létre, ha pedig ellenkezőleg, akkor vérzékenység. Trombózisról beszélünk, ha az érrendszerben a fokozott alvadás miatt vérrög (thrombus) képződik. Amennyiben ebből a vérrögből egy darab leszakad, a véráram továbbsodorja, majd egy kisebb érszakaszban megakad – így alakul az embólia.

A vénás trombózis fajtái

• Felületes trombózis: Végtagjaink vénás rendszere két részre osztható: egy bőr alatt felületesen futó rendszerre és egy mély, az izmok között, a csontok közelében futó mélyvénás rendszerre. A felületi vénák gyakran kanyargósak – vagyis örökölten visszeres a láb -, ezért itt alakulhat ki a felületes vénás trombózis. Mindenképpen gyanakodni kell, ha a lábszáron fájdalmas csomók, kötegek jelennek meg, esetleg az egész véna fájdalmassá, meleg tapintatúvá válik, a bőr begyullad. Ez a kórkép – bár összességében veszélytelen – folyamatos kontrollt igényel, főleg a nehéz gyógyulás miatt.

• Mélyvénás trombózis (MVT): Ez a betegség elsősorban a láb mélyben futó vénáit érinti, akkor is kialakulhat, ha a betegnek nem ”klasszikusan visszeres” a lába. Mindig gondolni kell rá egyoldali fájdalmas, duzzadt láb esetén. Jóval ritkábban, de a karokban is előfordulhat mélyvénás trombózis. Belső szervek vénáiban is kialakulhat trombózis (pl.: agy, máj, vese, lép, belek, a gyomor, a belső nemi szervek, a méhlepény), a tünetek ilyen esetben az adott szerv keringészavaraira utalnak, és kórházi kezelést igényelnek. Fontos tudni, hogy akinek már egyszer valahol a szervezetében volt trombózisa, annak a veszélyeztetettsége az ismételt trombózis kialakulására jelentősen megnő.
• Embólia: A vénában kialakult vérrögből kisebb nagyobb darabok leszakadhatnak, és a vérárammal elsodródhatnak - ezt a leszakadt vérrögöt nevezzük embólusnak. Ha az embólus a mélyvénákból származik, a tüdő artériáiban fog elakadni, elzárva az artériákat, tüdőembóliát okozva. Amennyiben kis erek záródnak el, az embólia akár észrevétlen is maradhat, de egy nagyér elzáródása azonnali halált is okozhat. Ha az embólus a szív pitvarából származik (az igen gyakori pitvarfibrilláció következményeként), elsősorban az agyi erekben akad el.

A tünetek változatosak lehetnek az embólus nagyságától, és az elzáródott ér vérellátási területétől függően (beszédzavar, bénulás, halál).

Családi hajlam esetén fontos a szűrés és az életmód

Felmerül a kérdés, hogy szűrhető-e a trombózis hajlam. Tény, hogy a fokozott véralvadási képesség sok esetben előre képes jelezni a problémát. A szűrés elsősorban genetikai alapú, de speciális, funkcionális vizsgálatokkal a vér alvadékonyságának mértéke is meghatározható. A trombózis kialakulásában az öröklött tényezők mellett fontos szerepet játszanak az életmódbeli tényezők is.

Ennek tudatában, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve - sőt, azok is, akik nem-, megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthetik a tromboembóliás megbetegedések kialakulásának kockázatát. Kockázatot jelent többek között a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, a családi halmozódás, egyes gyógyszerek. – ismerteti dr. Király Viktória, Trombózisközpont labororvosa, véralvadási specialista.

(Trombózisközpont - Dr. Király Viktória, labororvos, véralvadási specialista)