Mennyire veszélyezteti a trombózis? A trombózishajlamot növelő tényezők

szerző: Prof. Blaskó György, véralvadási specialista - Trombózisközpont
frissítve:

Napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap a trombózis és annak megelőzése. Bármely kockázati tényező (esetleg több tényező) megléte esetén kiemelten ajánlott a szűrésen való részvétel és a szakorvosi kontroll.

Miért veszélyes a trombózis?

A mélyvénás trombózis egy olyan fokozott véralvadással járó állapot, amikor a keletkezett vérrög elzárja a vénában keringő vér útját.

Normál véralvadás során sérülés esetén a prothrombinból trombin nevű enzim keletkezik, ami a vérben található fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik az érfal belsejében, ott megkeményedik, és egyfajta dugót képez, hogy elkerülhető legyen a nagyobb vérvesztés.

Sajnos előfordulhat, hogy a folyamatban olyan zavar keletkezik, ami fokozza a véralvadást, és ekkor trombózis jön létre. Ez önmagában még nem egy életveszélyes állapot, ám könnyen előfordulhat, hogy a keletkezett vérrög, vagy annak egy darabja leszakad, a véráramba kerül, majd a tüdőbe jutva embóliát okoz, és ez akár halálos kimenetelű is lehet.

A trombózishajlamot növelő tényezők

A mélyvénás trombózis rizikóját növelő tényezők között van több olyan, amit nem lehet elkerülni vagy megelőzni, azonban számos életmód tényező is szerepet játszik benne. Utóbbiakra különösen azoknak kell figyelniük, akiik öröklött genetikai hajlammal vagy a trombózis kockázatát növelő betegséggel élnek.

Genetika - Az öröklött genetikai adottságok jelentősen befolyásolják az illető trombózishajlamát. Amennyiben valakinek a családjában előfordult már trombózis, úgy van esély arra, hogy az illető is hordozza a betegséget. A leggyakoribb genetikai eltérés az az MTHFR mutáció, az alvadási rendszer V faktorának ún. Leiden mutációja, alacsony Protein S/Protein C, illetve a kevés, vagy rosszul működő antitrombin.

Betegség - A trombózishajlam jelentősen megnő, amennyiben az illető bizonyos betegségekben szenved.

  • Szívelégtelenség: ekkor a véráramlás lelassulhat, ami pangáshoz vezethet.
  • Visszérbetegség: a vénás keringés az erek kitágulása miatt romlik, a pangás fokozza a trombusok kialakulásának kockázatát.
  • Daganatos betegségek: vannak olyan daganatok, melyek vérrögösödéshez vezethetnek, mivel egyrészt véralvadást aktiváló anyagok termelődését fokozhatják, másrészt nyomást gyakorolhatnak a vénákra. Számos, a daganatterápiában használt gyógyszernek is van trombóziskockázat-növelő hatása.
  • Minden olyan betegség rizikónövelő tényező, amely hosszas ágynyugalommal jár. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (kórházi bennfekvés, gipsz vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.
  • Minden olyan betegség, amely károsítja az érfalakat, szív-érrendszeri szövődményekkel járhat: cukorbetegség, vérzsíranyagcsere-zavar (lipidaemia).

Hogy van-e szükség daganat esetén megelőző, prevenciós terápiára, az egyéni elbírálást igényel.

Műtétek - A nagyobb műtétek (különösen ortopédiai jellegűek), sérülések, traumák önmagukban is fokozzák a trombózishajlamot. Ehhez járul a kórházi vagy az otthoni ágynyugalom, a mozgásszegény időszak rövidtávon is fokozza a trombózis kockázatás.A legtöbb sebészeti beavatkozás után a beteg megelőző jelleggel véralvadásgátló terápiában részesül, ennek szükségessége és a kezelés időtartama a beteg állapotától és a beavatkozás jellegétől függ.

Életmód - Életmóddal nem csak csökkenthető a trombózis esélye, de fokozható is. A túlsúly, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgáshiány, mind fokozzák a trombózishajlamot, hiszen pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér „besűrűsödéséhez” vezethetnek.

  • Túlsúly, elhízás
  • Dohányzás: az érfalon meszes felrakódás keletkezik, az ér keresztmetszete szűkül, a vörösvértestek száma pedig a relatív oxigénhiány miatt nagyobb lesz, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, így a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága viszont fokozódik.
  • Mozgásszegény időszakok: az ülő vagy álló munka, továbbá a hosszú utazások alatti 6-8 óránál hosszabb ülés is rizikónövelő tényező.
  • Dehidratáció: a kevesebb, mint napi 1,5 liter folyadék fogyasztása fokozza a trombózishajlamot.

Gyógyszerek - A gyógyszerek közül elsősorban a fogamzásgátló tablettákat kell megemlíteni, melyek hormontartalmuknál fogva vérrögök kialakulásához vezethetnek. A fogamzásgátlók egészséges nőknél csak kis mértékben fokozzák a thombózis bekövetkezésének esélyét, ám genetikai hajlam vagy más rizikótényezők fennállása esetén a veszély fokozódik. Ezen kívül a daganatos betegek által szedett gyógyszerek között is van olyan, ami elősegítheti a trombózist.

Részletesen Fogamzásgátlás és trombózisveszély

Életkor - Az életkor növekedésével fokozódik a vér alvadékonysága, továbbá gyakrabba fordulnak elő a hajlamot fokozó érdetegségek is, ezért idősebb életkorban gyakoribb a trombózis. Fontos azonban tudni, hogy számos trombózishajlam-növelő tényező már fiatal korban is fennállhat (genetikai hajlam, fogamzásgátló tabletták), így a fiatalok sem védettek a trombózissal szemben, 35 éves kor felett pedig már emelkedett kockázattal kell számolni.

Terhesség - Szintén a hormonok a felelősek a terhesség során fokozott trombózishajlamnak, melyhez hozzájárul az is, hogy a növekvő magzat nyomást gyakorol a medence vénáira. A terhesség tehát már önmagában egy jelentős rizikófaktor, és ha ezen kívül még pluszban más hajlamosító tényezők is jelen vannak, a trombózis esélye megsokszorozódik. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.

A nőknek nagyobb a kockázata?
Számos olyan állapot ismeretes, amely csak a nőket érinti és növelheti a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen a fogamzásgátló tabletták szedése, a terhesség illetve a gyermekágyi időszak, továbbá a menopauza alatt alkalmazott hormonpótló kezelés. Fokozott trombóziskészségre lehet gyanakodni a hölgyeknél akkor is, ha a meddőséggel illetve a gyakori vetéléssel küzdenek. Az ilyen esetek nagy részében az alvadásgátló kezelés teszi lehetővé a baba kihordását.

Rizikóbecsléssel a veszély elkerülése érdekében

Igaz ugyan, hogy bárkit sújthat a trombózis, de minél több rizikófaktorral rendelkezik valaki, az esélye értelemszerűen annál nagyobb. Ha ismerjük a provokáló tényezőket, megvan a lehetőségünk változtatni azon, amit lehet.

Mindenkinek javasolt a szakorvos által végzett rizikóbecslés, akire igazak az alábbiak:

• családban történt trombotikus esemény,
• fogamzásgátló tabletta szedését tervezi,
• korábbi trombózis fiatal korban.

A rizikóbecsléshez a családi anamnézis, az életmód orvosi felmérése és megítélése, valamint a korábbi/jelenlegi betegségek figyelembevétele szükséges. Ezeken túl genetikai teszt és részletes labor vizsgálatokkal ismeretében mérhető fel a trombózis esélye.

Természetesen fokozott rizikó esetén a betegnek személyre szabott gyógyszeres terápia javasolt, melyet életmódorvoslás egészíthet ki, minimálisra csökkentve ezzel a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Részletesen Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

Prof. dr. Blaskó György

Trombózis és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Cikkajánló

Magzatmozgások
Magzatmozgások

Mikor és mennyi a normális?

Inkontinencia
Inkontinencia

Hogyan válasszunk inkontinencia terméket?

WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.