Hogyan történik a trombózishajlam szűrése?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A trombofília, vagyis a trombózishajlam lehet örökletes (familiáris) vagy szerzett állapot is, sőt, a kettő társulhat is egymással.

Az első trombofíliát okozó eltérést az 1960-as években ismerték fel, ezért az 1980-as években a trombofíliás családok csupán 10%-a volt ismert, mára viszont ez a szám 80-90%-ra emelkedett.

Hogyan történik a szűrővizsgálat?

Ha felmerül trombofília gyanúja, egyszerű vérvétellel fényt lehet deríteni a legtöbb hajlamot okozó eltérésre. A rutin hemosztázis vizsgálatok mellett, a vérmintán végzett speciális vizsgálatok segítségével kimutatható a trombózishajlam lehetősége. A trombofília-panel vizsgálat keretein belül végzett vizsgálatok:

  • FV Leiden-mutáció,
  • AT deficit,
  • Protrombin gén polimorfizmus,
  • Protein C, S hiány,
  • Antifoszfolipid antitest.

Gyanú esetén elsősorban az érintett, trombózissal rendelkező beteget vizsgálják, valamint a közvetlen családtagokat is szűrik (szülők, gyerekek).

Mikor indokolt a trombofíliaszűrés?

  • amennyiben fiatal korban (45 év alatt) tromboembólia lépett fel
  • ismétlődő trombózis esetén
  • családi halmozódáskor
  • ha enyhe provokációra trombózis lép fel (pl. gipszelés, fogamzásgátló szedés)
  • ismétlődő vetélések esetén

Jó tudni: szerzett okok, amelyek növelik a trombózisveszélyt

A szerzett trombózishajlam összetett állapot, gyakran egymással társuló, vagy egymást súlyosbító okok vezethetnek trombózis kialakulásához.

Mi a teendő, ha igazolódik a trombofília?

Az ellátás menete más, ha trombózissal rendelkező trombofíliás betegről van szó, és más akkor, ha tünetmentes trombofíliás egyénről beszélünk. A cél viszont azonos: a hajlam ismeretében elkerülhetővé tenni a trombózissal járó, veszélyes szövődményeket.

Ha a trombofíliásnak trombózisa van:

  • A familiáris trombofília enyhe formájában, a nem súlyos trombózis és a nem ismétlődő trombózis esetén általában többhónapos véralvadásgátló terápia szükséges.
  • Ismétlődő trombózis vagy súlyos, már kialakult állapot, illetve súlyos genetikai hiba esetén élethosszig tart a váralvadásgátló kezelés.
  • Szerzett trombofília esetén az okot kell lehetőleg kezelni, ettől függően véralvadásgátlást alkalmazni.

A terápia időtartamának és fajtájának kiválasztása meghatározott protokoll szerint történik, melyet az orvos az esetet egyedileg szemlélve felülbírálhat.

Trombofíliás, akinek nem volt trombózisa:

Nem kezelendő véralvadásgátlóval, de minden trombózisra hajlamosító tényező esetén körültekintően kell mérlegelni a megelőzés lehetőségeit.

Sok esetben félelemmel tölti el a betegek hozzátartozóit, ha a családban trombózisos eset fordul elő. Ha igazolódik a trombózishajlam, gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon az érintett rokonokat, hozzátartozókat szükséges-e kezelni. Fontos, hogy a tünetmentes rokon sosem kezelendő! Csak akkor kerül terápiára sor, ha trombózisa volt az érintettnek. Ennek magyarázata, hogy tünetmentes trombózishajlam esetén sokkal kisebb annak az esélye, hogy valakinek trombózisa lesz, mint amekkora előnye származna a véralvadásgátló terápiából. A legjobb és legtöbb, amit ilyen esetben tenni lehet, az a megelőzés.

Tünetmentes trombofília esetén a megelőzés érdekében:

  • fogamzásgátló használata nem ajánlott (legfeljebb enyhe trombofília esetén jöhet szóba, egyedi elbírálás szerint),
  • hormonterápiában kizárólag véralvadásgátló védelmében részesülhetnek,
  • műtéti beavatkozás, terhesség, szülés és császármetszés fokozott figyelemmel, véralvadásgátló védelemben történhet.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Keringési zavarok Keringési zavarok

Hogyan kezelhetőek? Mit tehet a megelőzésük érdekében?

Várandósság és ajakherpesz Várandósság és ajakherpesz

Védje meg ajkait a herpesztől a terhesség alatt is! (x)

Az Osler-Weber-Rendu-szindróma, vagyis...

A Osler-Weber-Rendu-szindróma (Osler-Weber-Rendu-kór (HHT)) az úgynevezett vaszkuláris típusú vérzékenységek közé tartozik. Egy olyan örökletes...

A mai modern kezeléseknek...

A veleszületett vérzékenységek a ritka betegségek közé tartoznak, amelyek közül az egyik leggyakoribb az A- és a B-típusú hemofília. Április 17...

Miért növekedhet a trombózisveszély...

Mai ismereteink alapján számos veleszületett és szerzett tényező vezethet vérrög (trombus) kialakulásához az artériás és a vénás rendszerben. Az...

A mélyvénás trombózis tünetei és...

A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a...

Trombózis: hogyan szűrhető a...

Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis...

Fogamzásgátlás és...

A fogamzásgátló tabletták szedése önmagában igen kis kockázatot jelent a trombózis kialakulása szempontjából, ám bizonyos öröklött vagy...

A hosszú utak veszélyeit érdemes...

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt...

Mélyvénás trombózis - diagnózis...

A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.