Aterotrombózis – Az érelmeszesedés egyik legsúlyosabb szövődménye

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) a fejlett világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amely hosszú éveken, évtizedeken át zajlik tünetmentesen. A folyamat során az artériák falában zsír- és gyulladásos lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki.

Ezek kezdetben nem okoznak panaszt, később azonban beszűkíthetik az ér lumenét, végül pedig akut, életveszélyes állapothoz vezethetnek. Az érelmeszesedés talaján kialakuló hirtelen vérrögképződést nevezzük aterotrombózisnak.

Az aterotrombózis két kóros folyamat találkozása:

• Atherosclerosis (érelmeszesedés): az ér falában kialakuló plakk.
• Thrombosis (vérrögképződés): véralvadék képződése az érben.

Amikor az érfalban lévő instabil plakk megreped vagy felszíne megsérül, a szervezet ezt „érsérülésként” érzékeli. A vérlemezkék (thrombocyták) azonnal kitapadnak, aktiválódnak, és beindítják az alvadási kaszkádot. Ennek eredménye egy gyorsan növekvő vérrög, amely részlegesen vagy teljesen elzárhatja az adott eret.

Az aterotrombózis azért különösen kockázatos, mert hirtelen alakul ki, gyakran minden előjel nélkül. Ha a vérrög egy létfontosságú szervet ellátó artériában keletkezik, az adott szerv vérellátása megszűnik, és rövid időn belül szövetelhalás alakul ki.

Leggyakoribb következményei

• Szívinfarktus: ha a koszorúér záródik el.
• Ischaemiás stroke: ha az agyi ér érintett.
• Perifériás érbetegség súlyosbodása: végtagi keringészavar, akár amputációig.

Hogyan alakul ki a plakkrepedés?

Nem minden érelmeszesedéses plakk egyforma. Az úgynevezett „instabil” plakkok:

• vékony rostos sapkával rendelkeznek,
• nagy lipidmagot tartalmaznak,
• kifejezett gyulladásos aktivitás jellemzi őket.

Ezek könnyebben megrepednek. A repedés során a plakk belsejének trombogén anyagai (pl. kollagén, szöveti faktor) közvetlenül érintkeznek a vérrel, ami robbanásszerű alvadást indít el.

Kockázati tényezők

Az aterotrombózis kockázata nagyrészt megegyezik az érelmeszesedés rizikófaktoraival:

• magas LDL-koleszterinszint,
• dohányzás,
• magas vérnyomás,
• cukorbetegség,
• elhízás,
• mozgásszegény életmód,
• krónikus gyulladásos állapotok.

Különösen veszélyeztetettek azok, akiknél már ismert szív- és érrendszeri betegség áll fenn.

Mik lehetnek az aterotrombózis tünetei?

Az aterotrombózis tünetei attól függnek, melyik ér záródik el.

Szívinfarktus esetén:

• mellkasi nyomás, szorítás,
• bal karba, nyakba sugárzó fájdalom,
• légszomj,
• hideg verejtékezés,
• hányinger.

Stroke esetén:

• féloldali bénulás,
• beszédzavar,
• látászavar,
• szájzug lecsüngése,
• hirtelen kialakuló súlyos fejfájás.

Végtagi ér elzáródásakor:

• hirtelen fájdalom,
• sápadt, hideg végtag,
• pulzus nem tapintható,
• zsibbadás, mozgásképtelenség.

Ezek sürgősségi állapotok, azonnali orvosi ellátást igényelnek.

Hogyan előzhető meg?

A megelőzés kulcsa az érelmeszesedés progressziójának lassítása és a vérrögképződés gátlása.

Életmódi lépések:

• dohányzás abbahagyása,
• mediterrán jellegű étrend,
• rendszeres aerob mozgás,
• testsúlycsökkentés,
• vérnyomás rendezése.

Gyógyszeres megelőzés:

• thrombocytaaggregáció-gátlók (pl. aszpirin),
• statinok az LDL-szint csökkentésére,
• szükség esetén véralvadásgátlók,
• vérnyomás- és vércukorcsökkentő kezelés.

Másodlagos prevencióban – tehát már lezajlott infarktus vagy stroke után – ezek a terápiák kiemelt jelentőségűek.

Hogyan kezelhető az akut aterotrombózis?

A kezelés célja az elzáródott ér mielőbbi megnyitása.

Lehetséges módszerek:

• katéteres értágítás (PCI) és stentbeültetés,
• vérrögoldó kezelés (thrombolysis),
• sebészi beavatkozás,
• intenzív vérlemezke- és alvadásgátlás.

Összegzés

Az aterotrombózis az érelmeszesedés akut, sokszor végzetes szövődménye. Lényege, hogy az instabil plakk megrepedése nyomán hirtelen vérrög képződik, amely elzárja az eret. Következménye leggyakrabban szívinfarktus vagy stroke. Bár kialakulása váratlan lehet, kockázata jelentősen csökkenthető a klasszikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok kezelésével, életmódváltással és megfelelő gyógyszeres prevencióval. A tudatos megelőzés és a korai felismerés életet menthet.

Tovább A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus