Ha kezeletlen marad a visszértágulat

A visszértágulat enyhébb formáiban sem csak esztétikai probléma. A betegség ugyanis nemcsak súlyosbodhat, hanem gyakran felületes visszérgyulladáshoz, ritka esetben pedig akár fekélyhez is vezethet.

Gyakori szövődmény: a felületes visszérgyulladás

A felületes visszérgyulladás (Thrombophlebitis superficialis) igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén. Általában az alsó végtagon megjelenő hosszanti vörös csík, vagy több piros folt jelzi a betegséget. A bőrpanaszok helyén, a bőr alatt tapinthatóak a gyulladt vénák, melyek igen nyomásérzékenyek. A betegség általában hőemelkedéssel jár és a bokák dagadása kíséri.

Fontos ilyenkor minél hamarabb biztonsággal eldönteni, hogy nem egy mélyen fekvő véna vérrög okozta elzáródásáról (azaz trombózisáról) van-e szó, hiszen ez utóbbi súlyos betegség, amelynek életveszélyes szövődményeként tüdőembólia is kialakulhat. Ezzel ellentétben a felületes visszérgyulladás nem súlyos betegség, sok esetben magától is meggyógyul pár nap vagy hét alatt. Bár ilyen esetekben is sokszor képződik vérrög, trombózisról csak a mély vénák vérrög okozta elzáródása esetében beszélünk.

Leggyakrabban a tágult visszerek gyulladnak be ilyen módon, de a normál ereknél is létrejöhet. Kiválthatja egy egyszerű ütés, vagy túl szoros harisnya, cipő viselése is, melytől sérül az ér belhártyája, ezáltal begyullad az érfal. Ritkább esetben kialakulhat szkleroterápiát vagy visszér műtétet követően is.

Bár a felületes visszérgyulladásban a vérrög nem fenyeget elsodródással, ezáltal tüdőembólia kialakulásának veszélyével sem, fontos a gyulladás orvosi kezelése, hiszen a gyulladásos folyamat ráterjedhet a mély vénákra is.

Ellentétben a mélyvénás trombózissal, ahol a beteg nem kelhet fel, itt kifejezetten javasolt a séta, a járógyakorlatok végzése. Nyugalmi helyzetben (ülve vagy fekve) fontos a láb megemelése, hogy elősegítse a vér szív felé folyását. Mindezek mellett oda kell figyelni a bő folyadékfogyasztásra, mivel a csökkent bevitel megnöveli a trombózisveszélyt. Semmilyen körülmények között nem szabad tehát kevesebbet inni a WC-re menés kellemetlenségeit kivédendő sem. Az életviteli szabályokra való odafigyelés mellett gyulladáscsökkentő gyógyszerek és kenőcsök alkalmazása, továbbá fásli viselése is indokolt.

A legsúlyosabb szövődmény: a lábszárfekély

A lábszárfekély (Ulcus cruris) a visszér betegségek végstádiuma, amikor olyan nem gyógyuló seb alakul ki a láb bőrén, amelynél már több mint hat hete fennáll a bőr körülírt hiánya. A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban áll visszeres keringési zavar, a fennmaradó 30 százalékot verőeres szűkület, cukorbetegség, beidegzési zavar, speciális bőrbetegségek, súlyos ízületi panaszok, daganatok okozzák. Ezen kiváltó okok többnyire kombináltan vannak jelen.

Leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken kezdődnek, típusos esetben rossz gyógyhajlamot mutatnak, méretük fokozatosan növekszik. A fekélyek igen változó méretűek, alakúak lehetnek. A vizenyő miatt általában nedvezőek, kezelés nélkül sárgás, esetleg zöldes, bűzös lepedékkel fedettek.

Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt. Fontos a kiváltó ok, a vénás keringési elégtelenség korábbiakban részletezett kezelése, a kompressziós kötések, keringésjavító gyógyszerek, az esetleges műtét alkalmazása.

Érműtét és sebápolás

Sor kerülhet műtétre alkalmas esetekben a tágult visszér eltávolítására, amit érsebész szakorvos végez, de műtétre kerülhet maga fekély is. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, végeznek bőrátültetést a hámhiány fedésére. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környékén tömeges a hegképződés, ami miatt a sebhez nem jut elég oxigén és tápanyag.

A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel, szappannal meg kell mosni. A seb tisztítása végezhető fiziológiás sóoldattal, hidrogén-peroxiddal is. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. Ezt gyakorlott betegek egy idő után önmaguk végzik, rendszeres orvosi kontroll mellett.

A sebkezelés nagyon fontos részét képezi a sebkörnyéki bőr védelme, melyhez különböző jól tapadó kenőcsök, paszták állnak rendelkezésre. Ennek azért van különös jelentősége, mely a seb hámosítására használt ecsetelők, krémek ekcémát okozhatnak ezeken az ép területeken, vagy a visszértágulat miatt már egyébként is meglévő ekcémás tüneteket jelentősen ronthatják.

Magának a fekélyes sebnek a kezelésére rendelt ecsetelőt, kenőcsöt, esetleg hintőport, valamint a különböző speciális sebfedőket annak alapján választja ki a bőrgyógyász, hogy milyen a seb mérete, mélysége, a sebágy tisztasága, illetőleg lepedékessége, hámosodási foka.

A sebgyógyulás segítésére sok helyen alkalmaznak lágy lézereket, arra alkalmas fényterápiát is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos