Hogyan diagnosztizálható az ételallergia?

A lakosság jelentős része szenved bizonyos ételek fogyasztása után kialakult kellemetlen tünetektől. Ezeknek csak bizonyos részét okozza ételallergia. Milyen vizsgálatok szükségesek, ha felmerül az ételallergia gyanúja?

Először célszerű néhány fogalmat tisztázni.

Mi is az az ételallergia?

Az ételallergia a szervezet kóros immunválasza. Bizonyos ételekkel, élelmiszerekkel szemben IgE típusú ellenanyag képződik, ezért az allergizáló étel fogyasztása heves immunreakciót, allergiás reakciót vált ki. Ez akár már egy falat elfogyasztásakor is kialakulhat, sőt néha elég, ha olyan ételt fogyaszt az allergiás, amit egy számára veszélyes étellel együtt készítettek.

Az ételallergia tünetei általában rövid időn belül (akár percek alatt) kialakulnak, de megjelenhetnek órák múlva is. Legjellemzőbb tünetei: arc-, ajak-, torokduzzadás, viszketés, bőrpír, csalánkiütés, hányinger, hányás, hasi görcsök, nehézlégzés. Súlyos esetben gégeödéma, vérnyomásesés, fulladás, anafilaxiás sokk, a légzés és a keringés összeomlása következhet be, ami halálos kimenetelű lehet.

Kisgyerekek 6-8%-ánál alakul ki, de iskolás korra sokan kinövik, így a felnőtt lakosság mindössze kb. 2%-át érinti.

Leggyakoribb ételallergiák az alábbi élelmiszerekkel szemben alakulnak ki: tojás, tej, földimogyoró, halak, rákfélék, tenger gyümölcsei, gabonák, szója, olajos magvak, gyümölcsök.

Ételallergia esetén az allergizáló étel teljes kerülése szükséges. Fontos, hogy az ételallergiásnál mindig legyen életmentő adrenalin injekció.

Ez is érdekelheti Nagyon speciális allergiafajták, ritka allergének

...és mivel téveszthető össze?

Ételintolerancia

Lényegesen gyakoribb, mint az allergia, a felnőtt lakosság 15-30%-át érinti. Az intolerancia az emésztőrendszer működési zavara. Romlik a tápanyagok lebontása enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás, illetve a bélfal áteresztőképességének megváltozása miatt (legismertebb a laktózintolerancia, ami a laktáz enzim hiánya miatt a tejcukor lebontásának zavara).

A tünetek általában az étkezés után órákkal vagy napokkal később jelentkeznek, változatosak, de nem olyan súlyosak, hogy az életet veszélyeztessék. Ezek: hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom, fejfájás, viszketés, bőrkiütés, ízületi fájdalom, fáradékonyság. A tünetek súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől.

Amennyiben ismert a tüneteket okozó étel, annak kerülése vagy az elfogyasztott mennyiség csökkentése javasolt. Bizonyos esetekben a hiányzó enzim (pl. laktáz tabletta) pótlása a megoldás.

Keresztallergia

Főleg pollenallergiások körében ismert jelenség, hogy bizonyos gyümölcsök, zöldségek nyersen való fogyasztása allergiás tüneteket okoz. Általában nyelv-, ajak-, torokviszketést, tüsszögést, orrfolyást, nehézlégzést tapasztalhatnak. A tünetek nem súlyosak, antihisztamin tablettára szűnnek. Ennek az oka az, hogy a légúti allergének és egyes ételek szerkezete nagyban hasonlít egymásra, és az immunrendszer nem tud köztük különbséget tenni. Ezért mindkettőre allergiás reakcióval válaszol. Ez nem minden pollenallergiásnál van így, és az ételek hőkezelése egyes esetekben megoldás lehet a problémára. A hő ugyanis megváltoztatja a zöldségek, gyümölcsök szerkezetét. Gyakori a parlagfű és a görögdinnye, paradicsom, banán keresztallergia, vagy pl. a nyírfa és alma, körte, mogyoró, sárgarépa keresztallergia.

Gluténérzékenység, másnéven cöliákia vagy gluténszenzitív enteropátia

A cöliákia egy autoimmun betegség, aminek semmi köze nincs az előbb felsorolt kórképekhez. A szervezet ellenanyagot termel a glutén egyik fehérje összetevője, a gliadin ellen. Az immunreakció következtében sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami felszívódási zavart okoz, ezért hasmenés, fogyás, fejlődésbeli visszamaradás a következménye. A betegség általában 3-5 éves kor előtt kialakul, speciális vizsgálattal diagnosztizálható, de nem gyógyítható, ezért a betegeknek élethosszig gluténmentes diétát kell tartani. Emellett a diéta mellett viszont a betegek egészségesen fejlődnek és teljesen tünetmentesek lesznek.

Mi is a tennivaló ételallergia gyanúja esetén?

Amennyiben felmerül az ételallergia vagy intolerancia gyanúja, először javasolt étel és tüneti naplót vezetni, amiben az elfogyasztott ételek és a tünetek kerülnek rögzítésre.

Indokolatlan diétát nem célszerű tartani, mert az hiánybetegségek kialakulásához vezet, de ha van „gyanús” étel, annak kihagyásával meg lehet figyelni, hogy a tünetek csökkennek-e.

Ezek után következik a pontos diagnózis felállítása. Amennyiben van olyan élelmiszer, amit az ételnapló alapján kiszűrtünk, elegendő lehet egy bőrpróba (Prick teszt) ételallergénekkel. Amennyiben nem sikerül leszűkíteni a gyanús élelmiszerek körét, a specifikus IgE vizsgálat (vérvétel) igazolhatja az allergiát és adhat diagnózist.

Mi a teendő, ha igazolódik az ételallergia?

Ha igazolódik az ételallergia, dietetikus segít a helyes étrend kialakításában. Emellett allergológus szakorvos felírja a szükség szerinti gyógyszereket, ideértve az életmentő adrenalin injekciót is.

Ha allergia nem igazolódik, de vannak panaszok, merre tovább?

Ha allergia nem igazolódik, de változatlanul vannak étkezéssel összefüggő panaszok, intolerancia irányában kell vizsgálatokat végezni. Ennek legegyszerűbb módja az ugyancsak vérből kimutatható IgG molekulák vizsgálata, de laktózintolerancia gyanúja esetén gasztroenterológiai szakrendelésen hidrogénkilégzési teszt igazolhatja a betegség fennállását.

Panasz esetén forduljunk orvoshoz!

Étkezéssel összefüggő panaszok esetén mindenképpen célszerű szakorvoshoz fordulni.

Tünetek nélküli szűrővizsgálatnak nincs értelme.

A pontos diagnózis felállításával pedig elkerülhető egy indokolatlan diéta, ami súlyos egészségkárosodáshoz vezethet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus