Miért veszélyes az anafilaxia? Hogyan kell kezelni?

Az anafilaxia súlyos, életveszélyes, a teljes szervezetet érintő túlérzékenységi reakció. Mi okozza és mik a tünetei? Hogyan kezelendő?

Allergiás és nem allergiás anafilaxia

Az anafilaxiának allergiás, és nem-allergiás formáját különböztetjük meg.

Az allergiás anafilaxia során az allergiára hajlamos szervezetbe jutó allergén ellen IgE-antitest termelődik, melynek hatására ismételt allergén-expozíció esetén a speciális fehérvérsejtekből (hízósejtek, bazofil sejtek) felszabaduló anyagok, a hisztamin és a citokinek testszerte jellegzetes tüneteket idéznek elő.

Anafilaxia leggyakrabban bizonyos ételallergiák (földimogyoró, gabonaallergia, dió, hal és kagylófélék, tejfehérje-allergia, tojásallegia) esetén, vagy gyógyszerek (pl.: béta-laktám antibiotikumok, nem-szteroid gyulladásgátlók) bevitele, illetve rovar (darázs, méh) csípése kapcsán jelentkezik.

Az allergiás anafilaxia kialakulása (WEBBeteg Médiatár)

A nem-allergiás anafilaxia leggyakoribb kiváltó okai a fizikai terhelés, a hidegexpozíció, a kontrasztanyagok és az opiát típusú gyógyszerek. A pontos kiváltó ok azonban sokszor ismeretlen marad, 30-50 százalék úgynevezett idiopátiás anafilaxia.

Hogyan ismerhető fel az anafilaxiás roham? Tünetek

A tünetek általában (bár nem mindig) gyorsan alakulnak ki és gyorsan súlyosbodnak. A leggyakrabban érintett területek a bőr és a nyálkahártya, a szív és a légzőrendszer, a gyomor és a bélrendszer, valamint a központi idegrendszer. A kezdeti tünetek sokszor enyhék, enyhébb allergiás reakciók során is előforduló panaszok, amelyek azonban néhány percen belül súlyosbodhatnak.

Tünetként jelentkezhet

• generalizált bőrpír, csalánkiütés, viszketés, ajak-, nyelv-, kötőhártya-duzzanat,
• orrváladékozás,
• szívritmuszavar, alacsony vagy magas pulzusszám, hirtelen vérnyomásesés, ájulás, szívmegállás,
• rekedtség, köhögés, felső légúti szűkület, nehézlégzés, légszomj, sípoló légzés,
• nyelési nehézség,
• hasi görcs, hasmenés, hányinger vagy hányás,
• feledékenység, eszméletvesztés, zavartság, fejfájás, szorongás,
• húgyhólyag feletti kontroll elvesztése, medencei fájdalom.

Az anafilaxiás roham potenciálisan életveszélyes állapot, mivel a nyálkahártya-duzzanat fulladáshoz vezethet, de érintett a légzőrendszer (hörgőgörcs, gégevizenyő), a szív (szívmegállás) és a központi idegrendszer (eszméletvesztés) is.

Diagnózis

Az anafilaxiás roham után fontos a pontos diagnózis és a kiváltó allergén meghatározása. Ez a részletesen kikérdezett kórelőzményen, a kiváltó allergén (pl. földimogyoró, darázscsípés, stb.) felismerésén alapul, amely bőrpróbával (Prick-teszt), vagy a betegtől vett vér vizsgálatával bizonyítható. A laborvizsgálat segítségével meghatározható az allergén egyes komponenseire specifikus IgE ellenanyag.

A nem-allergiás anafilaxia diagnózisa csupán a kórelőzményi adatokon alapul.

Az anafilaxiás sokk ellátása

Az alapvető beavatkozások anafilaxiás sokk esetén az alábbiak, melyet akár laikusként is megkezdhetünk.

Elsősegély

Az egyik legfontosabb az allergén további bejutásának megakadályozása, továbbá a légutak szabaddá tétele és szabadon tartása. Fontos a megfelelő testhelyzet biztosítása, ez lehet sokk-fektetés, vagy eszméletlenség esetén stabil oldalfektetés, esetleg a kettő kombinációját alkalmazzuk. Légszomj esetén félülő helyzetet biztosítsunk, hipotóniában (alacsony vérnyomás esetén) lapos fektetés javasolt.

Anafilaxiás sokkban minden egyéb gyógyszert megelőzően adrenalin injekció adása az elsődleges. Ismert és igazolt anafilaxiahajlam esetére felírható saját, illetve hozzátartozói alkalmazásra szánt, izomba adható injekció. Erre való a gyógyszertárakban elérhető, vényköteles, előretöltött injekciós forma: Epipen/Anapen (0,3 mg adrenalint tartalmaz) vagy Epipen Junior/Apapen Junior (0,15 mg adrenalint tartalmaz egyetlen beadandó injekcióban).

Ismert anafilaxia esetén javasolt ezeket mindig magunknál tartani, és a környezetet (pl. gyermekek esetén osztályfőnököt, tanárokat, családtagokat; felnőtteknél munkatársakat, családtagokat, szomszédokat) is tájékoztatni a súlyos allergiáról és az injekció hollétéről. Az injekciót minél előbb, a bevezető tünetek jelentkezésekor be kell adni a combizomba. Az Epipen és az Epipen Junior használatának bemutatása ezen oktatóvideón tekinthető meg.

Anafilaxiás sokkban bekövetkezett keringésmegállásban újraélesztést kell mielőbb kezdeni, és az újraélesztést hosszabb ideig kell végezni.

A mentőket minden esetben mielőbb értesíteni kell, abban az esetben is, ha rendelkezésre áll és be lett adva az öninjekció!

A közhiedelemmel ellentétben a kalcium adása nem használ sem enyhe, sem súlyos allergiás reakciók esetén.

Orvosi ellátás

Súlyos anafilaxiás sokkban katekolamin (adrenalin) injekciót intravénás adása is szükséges. Ez lehet 1 ml Tonogen 9 ml izotóniás konyhasóval higítva, ennek a kezdő adagja 1-3 ml és néhány perc után kell ismételni. Gégevizenyőben, hörgőgörcsben, vagy vénapunkciós nehézség esetén gyermekeknél adható adrenalin inhalációsan is (pl. 1 ampulla Tonogent 2 ml 0,9%-os sóoldattal higítva). 5-10 inhaláció javasolt ezen keresztül, illetve a tünetek javulásáig. Felnőtteknél epinferin oldat is forgalomban van spray formában porlasztásra (Infestokrup Inhal), ebből 2-4 puffot kell mélyen a garatba porlasztva adni.

Bronchospazmus (hörgőgörcs) esetén hörgőtágításra, ha a beteg még inhalálni képes, gyerekeknél és felnőtteknél is 1-2 puff Ventolin Evohaler vagy 2-3 puff Berotec is adható. Egyéb esetben teofillin (pl. euphilong) is adható intravénásan hörgőtágításra.

Ebben a stádiumban a szisztémásan adott antihisztaminok és kortikoszteroidok jellemzően nem segítenek, hatásuk lassú, újraélesztésben az adrenalin a választandó gyógyszer a vérnyomásesésre tekintettel. Antihisztamin (chloropyramin 20-40 mg intravénásan, pl. 1-2 ampulla Suprastin iv.) és kortikoszteroid (pl. metil-prednizolon 125-250 mg iv.) adása kiegészítő gyógyszeres terápia az adrenalininjekció beadását követően.

A gyors és jelentős folyadékbevitel is kiemelt fontosságú, általában 2-4 liter izotóniás elektrolitoldatot kell elkezdeni adni intravénásan.

Javasolt oxigén adása orrszondán vagy maszkon át, gyerekeknél 2-4 l O₂/perc, felnőtteknél 4-6 l O₂/perc mennyiségben.

Megelőzhető-e az anafilaxia kialakulása?

A kórkép megelőzése az arra hajlamosak esetében a kiváltó tényező elkerülésén alapul, azaz szigorúan kerülni kell az allergiát kiváltó élelmiszerrel, rovarral való kontaktust. Bizonyos esetekben, szigorú orvosi felügyelet, sürgősségi háttér biztosítása mellett, használják a deszenzibilizációt (a szervezet lassú, fokozatos hozzászoktatása az allergénhez) és az immunterápiát.

Kapcsolódó

• Rovarcsípés, darázscsípés: mi a teendő?
• Méhcsípés-allergia - Honnan tudhatom, hogy érintett vagyok-e?
• Tudnunk kell! Gyermekek újraélesztése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szigeti Nóra és Dr. Szabó Zsuzsanna