Mit érdemes tudni a hátfájásról?

A hátfájás rendkívül gyakori, az emberek 60-70 százalékát érinti élete során. A fájdalom többek között eredhet a csigolyatestekből, vagy a közöttük elhelyezkedő porckorongokból illetve kisízületekből, a gerinc melletti szalagokból, izmokból, ideggyökökből és a belső szervekből (vese, aorta, gyomor) is kisugározhat.

A hátfájás létrejöhet egy-egy rossz mozdulatot, vagy nagyobb megerőltetést követően (ilyenkor általában izom eredetű a fájdalom), de utalhat különböző gerincbetegségekre is, mint például gerincsérvre, a csigolyák kopására, spondylitis ankylopoetica-ra, a gerinc fokozott oldalirányú görbületére (scoliosisra), Paget-kórra, túl szűk gerinccsatornára, csontritkulásra, illetve az emiatt fellépő törésre.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Oka lehet még Scheuermann-betegség, vagy valamilyen tumoros megbetegedés (emlőrák, gyomorrák) csigolyaáttéte. Ritkán, de állhat a háttérben aorta aneurysma, vesekő, fertőzés következtében fellépő csontvelőgyulladás (osteomyelitis), gyomorperforáció (a gyomor "kilyukadása"), továbbá szívbelhártya-gyulladás (endocarditis) is.

Amikor nincs komolyabb baj a háttérben

Legáltalánosabban az jellemző a háti fájdalmakra, hogy vagy egy-egy rossz mozdulatot, vagy hosszabb ülést, állást (azaz elhúzódó, egyoldalú terhelést) követően lépnek fel.

Elsősorban aktivitásra, mozgás közben van panasza a betegnek, és nyugalomban, fekvéskor mérséklődik a fájdalom. Jellemző lehet a kényszertartás: a beteg felveszi a számára legkevésbé fájdalmas pozíciót. Az előrehajlás kimondottan nehezére esik a páciensnek, továbbá a gerinc melletti izmok, szalagok fokozott nyomásérzékenysége is megfigyelhető.

Ha a hátfájás a fent leírtaknak megfelel, akkor nem kell nagyobb betegséget keresni a háttérben. A beteg kikérdezésén és a fizikális vizsgálaton túl nincs szükség további vizsgálatok elvégzésére.

A betegek többsége a konzervatív kezelés hatására, néhány (2-4) héten belül panaszmentes lesz, bár a fájdalom bizonyos időközönként (újabb rossz mozdulat vagy testi megerőltetés hatására) ismét felléphet. A konzervatív kezelés fő lépései az 1-2 napos ágynyugalom, és a fájdalom csillapítása izomlazítók ás fájdalomcsillapító tabletták segítségével.

Ugyanilyen fontos az is, hogy a beteg megtanulja a gerinc és a hát kímélését. Lehetőleg szabaduljon meg a súlyfeleslegtől, hiszen a többletsúly is fokozottan igénybe veszi a gerincet és az izmokat.

Az ágyból úgy keljen fel a páciens, hogy előtte forduljon az oldalára, és onnan emelkedjen fel ülő helyzetbe. Nehéz tárgy földről való felemelésekor ne hajoljon, hanem guggoljon le, és úgy emeljen, hogy közben ne a hátat és a derekat, hanem a lábakat terhelje a többletsúly. A hátmasszázs és a szakember által végzett csontkovácsolás is nagyon hatásos lehet.

A heves fájdalom időszakának elmúltával, érdemes gyógytornásztól a helyes testtartást és néhány tornagyakorlatot megtanulni. Ha már fiatal korban kialakult a hibás, hanyag tartás, az a gerincoszlop egyenlőtlen terhelése következtében porckopásra, gerincgörbület létrejöttére, egyes izmok gyengülésére, zsugorodására, mások túlterhelődésére, és ezek miatt hátfájásra hajlamosít.

Sportoljon együtt a család!

Sajnos napjainkban már a gyermekekre is jellemző a mozgásszegénység, a túl sok ülés, ezért minél előbb meg kell tanítani őket a helyes testtartásra, valamint a rendszeres testmozgás szeretetére. És ne feledjük: a jó példa nevel!

Az úszás (elsősorban a hátúszás) kifejezetten javasolt a mély hátizmok megerősítésére. Ha valaki ülőmunkát végez, nem mindegy, hogy milyen széken ül napi 8-12 órát. A szék akkor a legmegfelelőbb, ha nem támasztja alá az egész hátat, hanem csak a gerincoszlop alsó részét.

Ülés közben is fontos a megfelelő testtartás: húzzuk ki magunkat, ne görnyedjünk össze. Talpaink a talajon támaszkodjanak, fenekünkkel csússzunk teljesen hátra a széken. Fontos a szék megfelelő magasságának beállítása is.

Ne feledjük: a gyógyszerek csak ideiglenes fájdalomcsillapításra alkalmasak, a probléma kiváltó okát nem szüntetik meg. Az életmódjavítás, a heti 2-3 alkalommal végzett testmozgás és gerincünk kímélése az, amivel a hát- és derékfájás megelőzhető.

Mikor kell komolyabb betegségre gondolni?

Ha az erős fájdalom állandóan fennáll, sőt, nyugalomban, fekvés közben és hajnalban is jelentkezik (akár erősebb is, mint napközben), akkor fertőzést, gyulladásos vagy tumoros hátteret, illetve gerincsérvet valószínűsíthet az orvos.

A csontritkulás vagy trauma következtében fellépő csigolyatörés is heves, és hosszan tartó fájdalmat okoz, mely azonban fájdalomcsillapítók ás ágynyugalom hatására rendszerint néhány hét alatt csökken.

A bordák felé kisugárzó, heves nyilalló jellegű fájdalom idegzsábára utal, mely igen kínzó lehet ugyan, de szerencsére nem jelent súlyos betegséget.

Ha a beteg kikérdezése és vizsgálata során az orvosban mégis felmerül a gyanú tumor, gyulladásos háti megbetegedés (például spondylitis ankylopoetica), fertőzés, sérv, illetve törés lehetőségére, akkor további vizsgálóeljárásokra is szükség van a diagnózis pontosításához.

A gerinc röntgenvizsgálata fontos információkkal szolgálhat például daganat, gyulladás, törés, kopás esetén. Előfordul, hogy CT illetve MR vizsgálat, valamint csontscintigráfia elvégzése is indokolt lehet.

Laborvizsgálatokra is szükség van, melyek közül a legfontosabb a vérsejtsüllyedés, a vérkép, a vizelet, valamint a szérum kálcium-, foszfát- és alkalikus foszfatáz szintje.

Ha a háttérben gerincsérv igazolódott, és a panaszok két hónap alatt sem csökkennek, akkor a műtéti megoldás is szóba jöhet. Fertőzés, gyulladásos betegség, illetve daganat okozta tünetek esetén, a beteg kezelése az infektológiában, reumatológiában, illetve onkológiában jártas szakember feladata.

Ritkán, de előfordulhat, hogy a fájdalom hátterében semmilyen eltérést nem lehet kimutatni. Ekkor általában pszichés okra vezethetőek vissza a panaszok. Ennek megoldására pszichológus általi pszichés támogatás, valamint gyenge hatású fájdalomcsillapítók alkalmazása lehetnek hatásosak.

(WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária)