A székrekedés veszélyei

Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami Ön számára optimális, az lehet, hogy másnak nem az.

Általánosságban véve Önnek nagy valószínűséggel székrekedése van, ha hetente kevesebb, mint három alkalommal van széklete, a széklet pedig kemény és záraz. Bizonyos esetekben a székrekedés eredményeként puffadtnak érezheti magát, hasi fájdalom jelentkezhet.

Szerencsére néhány nagyon egyszerű életviteli változtatással, ide értve a több mozgást, a magas rosttartalmú ételek fogyasztását és bőséges mennyiségű folyadék bevitelét, a székrekedés megelőzhető, illetve enyhíthető.

A székrekedés okai

Normális esetben az emésztés során keletkező salakanyagokat a belek izom összehúzódásai juttatják el a vastagbélbe. A vastagbélben a béltartalom víz és iontartalma nagymértékben visszaszívódik, ezek ugyanis fontosak a szervezet működéséhez. Hogyha túl sok víz szívódik vissza, vagy a béltartalom túl lassan mozog, akkor székrekedés alakulhat ki.

A bélmozgás lelassulásának okai

Az elégtelen folyadékbevitel. Az alacsony rosttartalmú étrendek. Ha nem fordítanak kellő figyelmet a székelési szokásokra. Életkor. A mozgásszegény életmód. Terhesség. Betegség.

Székrekedése lehet akkor is, hogyha a bélmozgásokat végző izmok működése nem koordinált. Ezt a problémát medence feneki diszfunkciónak nevezzük és, fennállásakor nagyon kell erőlködni a székletürítés során. A széklet keresztüljut a vastagbélen, de elakad a végbélben, mert a székletürítéshez szükséges izmok működése nincs megfelelően összehangolva.

Számos gyógyszer, ideértve a Parkinson kór, a hipertónia és a depresszió kezelésére alkalmazottakat, szintén székrekedéshez vezethet. Hasonlókép bizonyos altatószerek is ilyen hatással bírnak. Mindezek mellett a székletlazítók gyakori alkalmazása idővel székrekedéshez vezethet.

Ritkán, a székrekedés súlyosabb betegségek tünete lehet, így jelezheti a vastag- illetve végbél rákot, különböző hormonális, illetve autoimmun betegségeket. Néha kisgyereknél azért alakul ki székrekedés, mert elfelejtenek a WC-re menni. Egy tipegőnél székrekedés alakulhat ki WC-re szoktatáskor, ha nem szívesen használja a WC-t.

Nagyobb valószínűséggel alakul ki tehát a székrekedés idősebb korban, mozgásszegény életmód mellett, ágyhoz kötöttség, alacsony rosttartalmú diétát fogyasztása esetén, továbbá, ha nem iszik eleget. A kockázatot tovább növelheti bizonyos gyógyszerek fogyasztása, ide értve a nyugtatók, altatók használatát, és a kemoterápiás kezelést is.

Ha Ön terhes, időről-időre székrekedés alakulhat ki a hormonális változások miatt. A terhesség későbbi szakaszában a méh belekre gyakorolt nyomása szintén székrekedéshez vezethet.

Az orvosi rendelőben

A székrekedés diagnózisát általában a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményeképpen állítják fel. Orvosa először meg akar majd győződni arról, hogy nincs-e elzáródás, illetve szűkület a vékonybél, illetve a vastagbél területén, nem áll-e fenn hormonális zavar (például alulműködő pajzsmirigy), vagy nincs-e rendellenesség ionháztartásában (például emelkedett kálcium szint a vérben).

Orvosa át fogja tekinteni az Ön által szedett gyógyszereket, hogy kizárja ezek szerepét a székrekedés kialakulásában. Az alábbi diagnosztikai eljárások lehetnek indokoltnak.

• WEBBeteg diéták, és tanácsok az egészséges élethez

  Diétázni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá? Akkor a WEBBeteg diétás tanácsai segíteni fognak Önnek!

  Székletvizsgálat. Bizonyos esetekben orvosa székletmintát kérhet Öntől, hogy a székletben megbúvó vér jelenlétét kizárja.
• Báriumos beöntés. A vizsgálat során a bél belső felszínét kontrasztanyaggal, báriummal vonják be, így röntgen vizsgálat segítségével a végbél, a vastagbél és néha a vékonybél egy része láthatóvá válik.
• Sigmoidoscopia. Az eljárás során orvosa egy megvilágított rugalmas cső segítségével áttekinti a szigma bél és a végbél területét.
• Colonoscopia. Ez a diagnosztikai eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes vastagbelet egy rugalmas, kamerával felszerelt cső segítségével megtekintsék.
• Anorectalis manometria. Az eljárás során orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet fel a végbélnyílásba és a végbélbe, majd a cső hegyén található kis ballont felfújja. Ez lehetővé teszi a széklet mozgatására szolgáló izmok koordinált működésének vizsgálatát. Ezt a vizsgálatot a medencefenék diszfunkció gyanúja esetén javasolják.

Miért kell kezelni a székrekedést?

Lusta bél szindróma

Ha gyakran használ székletlazítókat, akkor a lusta bél szindróma alakulhat ki, azaz belei már csak székletlazítók segítségével tudnak megfelelően működni. A székletlazítók, hashajtók mindemellett számos problémát okozhatnak, ide értve bizonyos vitaminok és tápanyagok felszívódási zavarát, a bélrendszer károsodását és a székrekedés továbbromlását.

Bár a székrekedés nagyon zavaró lehet, általában nem súlyos állapot. Huzamosabb ideig fennállva - különösen, ha ez erőlködéssel társul - különböző szövődmények alakulhatnak azonban ki, többek között aranyerek keletkezhetnek, illetve a végbélnyílás környezetében repedések (abráziók), illetve szakadások (fissurák) keletkezhetnek.

A nagyon súlyos, krónikus székrekedés néha széklet impaktációt eredményezhet, azaz kialakul egy olyan megkeményedett széklet darab, amit már a természetes bélmozgások segítségével nem lehet kiüríteni. Ez az impaktálódás veszélyes lehet, és előfordulhat, hogy a beragadt székletdarabot kézzel kell eltávolítani.

A székrekedés kezelése

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Az aranyér és kezelési lehetőségei Az aranyérről bővebben A székrekedés Az irritábilis bél szindróma Akut vakbélgyulladás A gyomorfekély okai és tünetei A Crohn-betegség

A székrekedés kezelésének legbiztonságosabb módja az életvitel módosítása. A tünetek enyhítése érdekében próbáljon meg különböző, magas rosttartalmú készítményeket rendszeresen fogyasztani. Ezek a természetes étrendi kiegészítők lágyítják a székletet, és ezeket mindennap biztonsággal fogyaszthatók.

Gondoskodjon róla, hogy mindennap elegendő vizet, vagy más folyadékot fogyaszt. E nélkül a rostdús élelmiszerek tovább ronthatják a székrekedést, mivel nem tudnak elegendő vizet megkötni, a széklet lazításához. Lassan növelje a rostdús élelmiszerek arányát étrendjében a puffadás elkerülése miatt! Fontos ellenőriznie a félkész ételek rosttartalmát, mert nem minden magas rosttartalmúnak mondott étel tartalmaz ténylegesen sok rostot!

Orvosa mindemellett javasolhatja székletlazítók, például ásványi olaj használatát is, amely segítségével a széklet meglágyul, és könnyebben halad át a beleken. Kerülje a székletlazítók rendszeres használatát, mert ezek számos további problémához vezethetnek!

Orvosa továbbá hashajtók szedését is javasolhatja, azonban ezek alkalmazása mellett számos szövődmény alakulhat ki. A paraffinolaj megakadályozhatja a zsíroldékony vitaminok felszívódását, illetve félrenyelve a tüdőbe bejutva súlyos tüdőgyulladást eredményezhet. Éppen ezért lefekvés előtt ne használja ezeket a készítményeket! Hogyha Ön terhes, fontos, hogy a székletlazítók, hashajtók szedése előtt beszéljen orvosával!

Ha a székrekedés oka medencefenék diszfunkció, orvosa javasolhatja a biofeedback technikák elsajátítását. A módszer segítségével megtanulja a székletürítéshez használt izmok rendezettebb, koordináltabb használatát.

Fogyasszon elegendő folyadékot, és mozogjon minél többet! Az úszás és a gyaloglás nagyon jó hatásúak.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus)