A véltnél gyakoribb az evészavar a fiatal fiúknál és férfiaknál is
frissítve:
Az evészavart leginkább fiatal nők betegségének tartják, pedig sok férfi is küzd ilyen problémával, de esetükben ritkábban kerül felismerésre.
A klasszikus evészavarok közé tartozik az anorexia nervosa, amikor a beteg elutasítja az ételt, koplal, illetve a bulimia, amelynél a beteg rengeteget eszik, majd hánytatással vagy hashajtók bevételével szabadul meg az ételtől. Ez a két típus gyakoribb nőknél, az esetek kb. 10-15%-át teszik ki férfiak. Míg az úgynevezett izomdiszmorfia, más néven inverz anorexia főleg a férfiakat érinti.
Manorexia – A férfia anorexia
Az anorexia klinikai tünetei megegyeznek a két nemnél, de van néhány eltérés is, illetve olyan jellegzetesség, ami inkább a férfiakra jellemző:
- A betegség jellemzően későbbi életkorban kezdődik a fiúkál, mint a lányoknál, de általában mindkét nemnél a kamaszkor végén, fiatal felnőttkorban indul.
- A férfiak között több a túlsúlyos a betegség kezdetén.
- Nőknél gyakoribb az önhánytatás és hashajtóhasználat, ezzel szemben a férfiak hajlamosabbak túlzásba vinni a testedzést és éheztetni magukat.
- A tstsúlycsökkenésből fakadó hormonális változások következtében a férfiak szexuális aktivitása csökken.
Férfi bulimia
A bulimia gyakoribb férfiak körében, mint az anorexia, a tipikus jellemzők mellett náluk ez a betegség
- ugyancsak később indul, mint nőknél,
- többen túlsúlyosak a betegség kezdetén, és
- gyakrabban társul egyéb függőség hozzá.
Izomdiszmorfia
Az izomdiszmorfia sajátossága, hogy az érintettek a sok edzés ellenére gyengének, soványnak, erőtlennek érzik magukat, nem tartják megukat elég férfiasnak. Fejletlennek ítélik meg az izomzatukat, ezért túlzásba viszik az edzést, egyetlen edzés kihagyása is szorongást kelt bennük és attól tartanak, hogy az izomtömegvesztéssel jár. Szégyellik a testüket, nem tudnak rá reálisan tekinteni. Ráadásul sokszor tovább veszélyeztetik égészségüket kétes eredetű izomtömeg-növelő és hormonkészítmények szedésével.
Mik a leggyakoribb kockázati tényezők az evészavarok kialakulása szempontjából férfiaknál (is)?
- Gyermekkori túlsúly
- Sikertelen diéták
- Önértékelési zavarok
- Karcsúságot, izmosságot követelő sportok, szakmák (pl. műkorcsolya, modellkedés, színészet).
- Társadalmi és családi elvárások, a külsőségekre helyezett túlzott hangsúly.
Kezelés
Az evészavarok kezelési protokollja megegyezik nők és férfiak esetében. A férfiak viszont sokszor később fordulnak segítséghez, és akkor is jellemzően inkább a már társult problémák miatt, mivel sokan közülük szégyellik a betegségüket vagy elbagatellizálják azt. Minél előbb kér segítséget valaki, annál jobbak a gyógyulás esélyei.
Mit mutatnak a kutatások?
Több mint 5500 amerikai fiú követéses vizsgálatából az derült ki, hogy csaknem minden ötödiket – 17,9 százalékukat – "rendkívül aggasztotta" a súlya és az alakja.
Ezeknél a fiúknál valószínűbb volt, hogy veszélyes szokásokat vesznek föl, például drogozni kezdenek vagy gyakran isznak mértéktelenül sokat – idézte a The Daily Mail online kiadása a JAMA Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányt.
Alison Field, a kutatás vezetője, a Bostoni Gyermekkórház orvosa elmondta: a lányok testsúly miatti szorongásától nagyon eltérőek a fiúk aggodalmai. Az evészavarok kritériumait pedig úgy határozták meg, hogy azok a lányok soványságvágyát tükrözzék, és nem a fiúknak azt a félelmét, hogy nem elég izmosak és férfiasak.
Field és munkatársai egy hosszú távú kutatás részeként kitöltött kérdőívek válaszait elemezték. A kutatásban részt vevő 5527 fiú 1999 és 2010 között egy-három évente válaszolt a kérdésekre. A vizsgálat elején a fiúk 12-18 évesek voltak.
Válaszaikból az derült ki, jobban érdekli őket testük izomtömege, mint a súlyuk: 9,5 százalékuk aggódott az izmos alakja és csak 2,5 százalékuk a testsúlya, 6,3 százalékuk pedig mindkettő miatt.
Sokszor egyéb probléma is társul az evészavarhoz
Az izomtömegük miatt szorongó fiúk kortársaiknál kétszer nagyobb eséllyel kezdtek gyakori, nagy ivászatokba, és sokkal nagyobb valószínűséggel nyúltak drogokhoz. A súlyuk miatt aggódó fiúknál valószínűbb volt, hogy depressziós tüneteik jelentkeznek.
Az összes válaszadó 2,9 százaléka számolt be az evésrohamok egyes vagy összes tünetéről, és hozzávetőlegesen egyharmaduk válaszolt úgy, hogy ritkán, de előfordult náluk evésroham, hánytatás vagy túlevés.
A környezet hozzállása, szerepe is jelentős
Field arra is utalt, hogy az orvosoknak és a szülőknek tudniuk kell arról, ha páciensük vagy gyermekük változtatni akar a testképén, és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy ezt jó indokkal, reális, egészséges célért és egészséges módszerekkel teszik.
Ez is érdekelheti Evészavarok: így segíthetünk magunkon, ha érintettek vagyunk
(WEBBeteg/MTI)