Sokan szednek altatókat és álmatlanság elleni szereket, mert az alváshiány jelentősen kihat másnapi teljesítményünkre, befolyásolja közérzetünket, kapcsolatainkat. Ezeknek a gyógyszereknek azonban veszélyesebb mellékhatásaik lehetnek, mint gondolnánk.
Hogyan működnek az altatók?
Az altatók hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik, és a dózis növelésével egyenesen arányosan növekvő gátló hatást fejtenek ki az agy működésére. Először a nyugtató hatás jelentkezik, elősegítik az elalvást, majd mélyítik az alvást, aztán általános érzéstelenítés, sebészeti érzéstelenítés, kóma, majd halál következik az adagok egyenletes növelésével. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más-más javallatban alkalmazhatók.
Gyógyszerkölcsönhatás |
| Az összes gyógyszer betegtájékoztatójában találunk egy olyan bekezdést, melyben arra hívja fel a gyártó a figyelmünket, hogy mely gyógyszerekkel ne szedjük együtt az adott készítményt, vagy legalábbis fokozott óvatossággal járjunk el. Mi is a gyógyszerkölcsönhatás? |
A rövid hatású szereket azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nehezen alszanak el, ezek ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot.
A közepes hatásidejű gyógyszerek 5-8 órás alvást biztosítanak, de nap közbeni szorongásoldásra is alkalmazzák. A hosszú hatástartamú altatók viszont akkor alkalmazhatók, ha a beteg éjszaka is többször felébred, rosszul alszik, valamint ha erősebb szorongáscsökkentőre van szüksége.
A leggyakrabban alkalmazott altatók
Ma leggyakrabban úgynevezett benzodiazepin típusú altatókat alkalmaznak. Ennek az az oka, hogy a korábbi gyógyszerekkel szemben biztonságosabb vegyületek, ugyanis csak jóval nagyobb dózisoknál idéznek elő alvásnál mélyebb központi hatást. Nem meglepő tehát, hogy kiszorították a régebbi hatóanyagokat a piacról.
| Terhesség és gyógyszerszedés |
| A terhesség alatti gyógyszerszedés mindig orvosi kontroll alatt történik, így annak irányítója a háziorvos, illetve a terhes gondozóorvosa. Ő a terhesség aktuális szakaszának figyelembevételével (első, második, illetve harmadik harmad) dönt az alkalmazható gyógyszerekről. Egyes gyógyszerek a placentán áthaladva a fejlődő magzat keringésébe is bejuthatnak és súlyos fejlődési rendellenességet okozhatnak. |
Benzodiazepin típusú altatók esetén elég nagy adagok bevétele az, ami központi légzésbénító hatás, kóma létrejöttét okozza, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Ezek a szerek gyorsan felszívódnak, hatásuk 1-2 óra alatt kialakul. Bejutnak a magzatba és az anyatejbe is, ezért várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott szedésük. A májban bomlanak le, ezért májkárosodás esetén csökkentett adagban kell alkalmazni. Időseknél a lebontó folyamatok lelassulnak, miközben a nyugtató hatás iránti érzékenység nő, emiatt szintén csökkenteni kell az adagot a kezelőorvos utasításának megfelelően. Az alvási apnoeban szenvedő pácienseknek is fokozott figyelemmel kell lenni, ugyanis a benzodiazepinek és más altatók - különösen alkohollal együtt alkalmazva - növelik az éjszakai légzészavarok gyakoriságát, és a légzési szünetek hosszát nyújtják. Ez már kihat az alvás minőségére, és pszichés zavarokhoz is vezethet. Az altatók ellentétes hatásokat, nyugtalanságot okozhatnak egyes betegeknél.
Az altatók lehetséges mellékhatásai
Gyógyszerfüggés |
| A gyógyszerfüggés annyiban más, mint például az alkoholizmus, hogy az érintettekről gyakran még a közvetlen környezetük sem tudja, hogy függők, hiszen titkolják, nem nyilvánosan szedik be a pirulákat. Gyógyszerfüggés |
A benzodiazepinek is rendelkeznek mellékhatásokkal, a legzavaróbb talán a napközben jellemző álmosító hatás. Előfordulhat emlékezetkiesés is, amely az új információ megértésének és megtanulásának nehézségében nyilvánul meg. Ritkán gyengeséget, fejfájást, szédülést, nyugtalanságot és vérnyomáscsökkenést is okozhatnak.
Viszonylag gyakori vagy folyamatos altatószedés esetén a hatóanyag szervezetből való kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés.
Az elvonási tüneteket sokszor félreértelmezik, az alapbetegség számlájára írják és „kezelésükre” a gyógyszer szedését folytatják, ami csak tovább növeli a függőség kialakulását.
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt |
Fizikai és szellemi függőség egyaránt kialakulhat alkalmazásuk során, de inkább a szorongás, nyugtalanság, izomgyengeség és a vérnyomásesés a jellemző. A hosszú hatású szerekre kevésbé alakul ki függőség, mert azok hosszú idő alatt bomlanak le.
Miért veszélyes szerek az altatók?
Az altatókkal szemben tolerancia is kialakul, mely azt jelenti, hogy ugyanolyan hatás kifejtéséhez fokozatosan egyre nagyobb mennyiségű hatóanyagra van szükség. Ennek az az oka, hogy a folyamatosan jelenlevő hatóanyag miatt a gyógyszermolekulákat érzékelő receptorok száma csökken az agyban. Az eddigiek alapján megérthető, hogy az altatók elég veszélyes szerek, melyek gyakran okoznak függőséget, így nem csoda, hogy csak orvos írhatja fel őket, vény nélkül nem kaphatók. Ha valaki alvászavarban szenved, inkább próbáljon meg kikapcsolódni, más természetes módot keresni a probléma megoldására, mint rögtön gyógyszert szedni.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
