Az altatók és mellékhatásaik

A napjainkban alkalmazott altatók orvosi felügyelet mellett hatékony és biztonságos gyógyszerek. Szigorúan receptkötelesek, ennek oka, hogy alkalmazásukhoz hozzá lehet szokni, ellenőrzés nélkül pedig könnyen túladagolhatóak lennének, melynek akár halálos következménye is lehet.

Az altatók helye az alvászavarok kezelésében

Az inszomniával küzdő beteg nehezen tud elaludni, vagy alvása nem megfelelő. Mindenkinek más az alvásigénye, amennyi idő alatt kipiheni magát, így egészségesnek tekinthető ha valaki 6 vagy 8 óra után érzi magát kipihentnek. Ha azonban

• az alvási szokásaiban változás lép fel,
• nem alszik el lefekvés után 20, legfeljebb 30 perccel,
• éjszaka többször felébred és nem tud visszaaludni, vagy
• reggel a szokásosnál hamarabb ébred,

és mindez már nappali fáradtságba torkollik, érdemes orvoshoz fordulni. Különböző testi betegségtől kezdve (pl. pajzsmirigy panaszok) a pszichés okokig, esetleg egy újonnan bevezetett gyógyszer mellékhatásáig, hormonális változásig (változókor) sok minden szóba jöhet. Tartós alvászavar esetén alváscentrumban történő kivizsgálás javasolt.

Az altatószerek a leggyakrabban és legrégebb óta használt gyógyszerek közé tartoznak, azonban a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy alvászavar esetén ne ezek használata legyen az elsőként alkalmazott módszer. Kaphatóak gyógynövényt tartalmazó készítmények is (étrendkiegészítők és gyógyszerek egyaránt), amelyek csökkenthetik az alvási zavarokat, enyhébb esetben érdemes ezekkel próbálkozni. Itt is fontos a gyógyszerészi konzultáció, a szakmai tapasztalat lehet, hogy a tüneti kezelés helyett inkább orvosi kivizsgálást ajánl a betegnek az okok kiderítésére.

Napjainkban használt altató típusok

Benzodiazepinek

A korábban jellemző barbiturátok helyett ma már a benzodiazepinek a leggyakrabban felírt nyugtató-altató hatású gyógyszerek. Hosszabb hatástartamú benzodiazepineket szorongás kezelésére is alkalmaznak. A gyógyszercsoportba tartozó hatóanyagok: alprazolam, bromazepam, chlordiazepoxid, clobazam, diazepam, lorazepam, medazepam, midazolam, tofizopam.

Bár elsősorban nyugtató, szorongás- és izomgörcsoldó hatása miatt alkalmazzák - akár nappal is - a benzodiazepin tartalmú gyógyszereket, néhány hatóanyagnál ezt a hatást használják ki azokban az esetekben, amikor nyugtalanság miatt nehezebben alszik el a beteg. Erre leginkább az alprazolam, ritkábban a chloriazepoxid hatóanyagtartalmú gyógyszereket alkalmazzák, általában normál tabletta formájában, ritkábban retard készítményként, amely a napközbeni szorongást is oldja. A midazolam hatóanyagú készítményt kisebb sebészeti beavatkozások vagy műszeres kivizsgálás előtt is alkalmazzák, a vizsgálat után a beteg nem mehet haza kíséret nélkül.

Bizonyítottan csökkenti az éberséget, használatukkal javul az alvás mennyisége, minősége azonban nem. Elsősorban ennél a csoportnál figyelhető meg, hogy az alvás fázisai megváltoznak, továbbá mellékhatásaik is gyakoriak.

A Z-szerek csoportja

A Z-szerek (pl. zopiclon, zolpidem) gyors elalvást biztosítanak (közvetlenül lefekvéskor kell bevenni), segítik az éjszaka átalvását, ugyanakkor – mivel gyorsan kiürülnek a szervezetből – nappali álmosító hatásuk már nincs.

Megfelelő alkalmazásuk mellett nem alakul ki hozzászokás, ez általában 2-3 hetes alkalmazást jelent, tehát ezek a szerek csak átmeneti támogatást nyújtanak. Ha mégis valamilyen ok miatt hosszabb ideig alkalmazzák, gyógyszerfüggőséget okozhatnak. Az idővel kialakuló hozzászokás miatt a páciensnek nehézségei lehetnek a gyógyszer nélküli elalvással. Ilyenkor nem szabad a gyógyszert hirtelen megvonni, mert az rebound hatást okozhat, a beteg gyakorlatilag rosszabbul érezheti magát, mint a gyógyszer szedése előtt. Alvással kapcsolatos panaszai mellett ilyenkor egyéb tünetek is felléphetnek, mint a szorongás, hangulatváltozás.

Idősebbek számára – akiknél az éjszakai alvás hossza általában is rövidül – a Z-zerek alkalmazása az ajánlottabb, de fokozottan figyelniük kell a reggel esetleg fellépő szédülésre, ami akár elesést is okozhat. Számukra ajánlott a jobb alvásért a délutáni szundikálás elhagyása, és a napközbeni - lehetőség szerint - levegőn történő, fizikai állapotuknak megfelelő mozgás.

Antidepresszánsok

Amennyiben az alvászavarhoz depresszió is társul, pszichiáter szakorvos dönthet antidepresszáns alkalmazásáról, mely az alvást is segíti. Ilyen gyógyszerhatóanyag például a trazodon.

Melatonin

Elsősorban a cirkadián ritmus (élettani-napszaki ritmus) zavarainak kezelésében hatékonyak a melatonint tartalmazó készítmények. A váltott műszakban dolgozók számára, illetve utazáskor több időzónát átlépők (jet lag) számára ajánlható.

Összefoglalásként érdemes ismét kiemelni, hogy az altató gyógyszereket csak orvos irányítása mellett szedhetjük. A gyógyszeres kezelés csak egy kis része az alvászavar megoldásának. Fontos, hogy az alvási higiéniánkon is változtassunk, hogy valóban pihentető éjszakáink legyenek.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész