Hirdetés
      • Az altatók és mellékhatásaik

        WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        Sokan szednek altatókat és álmatlanság elleni szereket, mert az alváshiány jelentősen kihat másnapi teljesítményünkre, befolyásolja közérzetünket, kapcsolatainkat. Ezeknek a gyógyszereknek azonban veszélyesebb mellékhatásaik lehetnek, mint gondolnánk.

        Hogyan működnek az altatók?

        Az altatók hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik, és a dózis növelésével egyenesen arányosan növekvő gátló hatást fejtenek ki az agy működésére. Először a nyugtató hatás jelentkezik, elősegítik az elalvást, majd mélyítik az alvást, aztán általános érzéstelenítés, sebészeti érzéstelenítés, kóma, majd halál következik az adagok egyenletes növelésével. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más-más javallatban alkalmazhatók.

        Hirdetés

        A rövid hatású szereket azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nehezen alszanak el, ezek ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot.

        A közepes hatásidejű gyógyszerek 5-8 órás alvást biztosítanak, de nap közbeni szorongásoldásra is alkalmazzák. A hosszú hatástartamú altatók viszont akkor alkalmazhatók, ha a beteg éjszaka is többször felébred, rosszul alszik, valamint ha erősebb szorongáscsökkentőre van szüksége.

        Ezt olvasta már? Mi is a gyógyszerkölcsönhatás?

        A leggyakrabban alkalmazott altatók

        Ma leggyakrabban úgynevezett benzodiazepin típusú altatókat alkalmaznak. Ennek az az oka, hogy a korábbi gyógyszerekkel szemben biztonságosabb vegyületek, ugyanis csak jóval nagyobb dózisoknál idéznek elő alvásnál mélyebb központi hatást. Nem meglepő tehát, hogy kiszorították a régebbi hatóanyagokat a piacról. 

        Benzodiazepin típusú altatók esetén elég nagy adagok bevétele az, ami központi légzésbénító hatás, kóma létrejöttét okozza, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Ezek a szerek gyorsan felszívódnak, hatásuk 1-2 óra alatt kialakul. Bejutnak a magzatba és az anyatejbe is, ezért várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott szedésük. A májban bomlanak le, ezért májkárosodás esetén csökkentett adagban kell alkalmazni. Időseknél a lebontó folyamatok lelassulnak, miközben a nyugtató hatás iránti érzékenység nő, emiatt szintén csökkenteni kell az adagot a kezelőorvos utasításának megfelelően. Az alvási apnoeban szenvedő pácienseknek is fokozott figyelemmel kell lenni, ugyanis a benzodiazepinek és más altatók - különösen alkohollal együtt alkalmazva - növelik az éjszakai légzészavarok gyakoriságát, és a légzési szünetek hosszát nyújtják. Ez már kihat az alvás minőségére, és pszichés zavarokhoz is vezethet. Az altatók ellentétes hatásokat, nyugtalanságot okozhatnak egyes betegeknél.

        Ezt olvasta már? A terhesség alatti gyógyszerszedés veszélyei

        Az altatók lehetséges mellékhatásai

        A benzodiazepinek is rendelkeznek mellékhatásokkal, a legzavaróbb talán a napközben jellemző álmosító hatás. Előfordulhat emlékezetkiesés is, amely az új információ megértésének és megtanulásának nehézségében nyilvánul meg. Ritkán gyengeséget, fejfájást, szédülést, nyugtalanságot és vérnyomáscsökkenést is okozhatnak.

        Viszonylag gyakori vagy folyamatos altatószedés esetén a hatóanyag szervezetből való kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés.

        Az elvonási tüneteket sokszor félreértelmezik, az alapbetegség számlájára írják és „kezelésükre” a gyógyszer szedését folytatják, ami csak tovább növeli a függőség kialakulását.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Fizikai és szellemi függőség egyaránt kialakulhat alkalmazásuk során, de inkább a szorongás, nyugtalanság, izomgyengeség és a vérnyomásesés a jellemző. A hosszú hatású szerekre kevésbé alakul ki függőség, mert azok hosszú idő alatt bomlanak le.

        Miért veszélyes szerek az altatók?

        Az altatókkal szemben tolerancia is kialakul, mely azt jelenti, hogy ugyanolyan hatás kifejtéséhez fokozatosan egyre nagyobb mennyiségű hatóanyagra van szükség. Ennek az az oka, hogy a folyamatosan jelenlevő hatóanyag miatt a gyógyszermolekulákat érzékelő receptorok száma csökken az agyban. Az eddigiek alapján megérthető, hogy az altatók elég veszélyes szerek, melyek gyakran okoznak függőséget, így nem csoda, hogy csak orvos írhatja fel őket, vény nélkül nem kaphatók. Ha valaki  alvászavarban szenved, inkább próbáljon meg kikapcsolódni, más természetes módot keresni a probléma megoldására, mint rögtön gyógyszert szedni.

        Olvasson tovább! Gyógyszerfüggőség - Egy alábecsült veszély

        Dr. Kovács Anikó, gyógyszerészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        Legutóbb frissült: 2018.10.13 09:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség és szív

        Cukorbetegség és szív

        WEBBeteg

        Minden cukorbetegnél fennáll a szívbetegség előfordulásának lehetősége.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Szorongásoldók, nyugtatók és altatók - Működésük és veszélyeik

        A mai túlhajszolt világban sokan érzik úgy, hogy az idegeskedés kihat a mindennapjaikra, a stressz miatt nem tudják normálisan végezni a munkájukat, a családjukkal szemben is ingerlékenyebbek, és az alvással is problémáik vannak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.