Kardiológiai panaszok/pánik/szorongás
Kedves Doktornő! Az alábbi panaszokkal fordulok Önhöz, ami számomra nagyon komoly, hiszen a mindennapjaimat is befolyásolja már. Több, mint 1,5 évvel ezelőtt volt egy pánikrohamom, valószínűleg nikotintúladagolás miatt. Onnantól kezdve beindult egy ördögi kör a szorongás kapcsán, elég gyakori a pánik jellegű panasz, pánikroham azóta nem volt, de azóta megváltozott az életem. Kardiológiai jellegű panaszaim vannak, magas pulzus, össze-vissza ver sokszor a szívem ez az érzetem van. Alacsony a vérnyomásom, szédülök sokszor, zúg a fülem, ami nagyon zavaró. Nehézlégzésem van, ami már régóta fennáll. Voltam már teljes kardiológiai kivizsgáláson, terheléses EKG, szív UH, mindent rendben találtak. Most a háziorvosom ismételten kardiológiára küld, vérvétellel a szédülés, fáradtság, nehézlégzés és a magas pulzus miatt. Nem tudom eldönteni, hogy a fenti panaszaimat valóban "csak" a szorongás okozza-e. Amennyiben igen, az nagyon nehéz, mert pszichológussal sem jutok előrébb, és nem tudom mi lehet a szorongás kiváltó oka. A vegetatív idegrendszert sem tudom, hogyan állíthatom helyre. Azonban lehet, hogy a panaszaim tényleg kardiológiai jellegűek? Gyakran előfordul az éjszakai magas pulzus, például alvásból felébredek 90-es pulzusra, ami igencsak kellemetlen. Okozhat-e a vegetatív idegrendszer is ilyen tüneteket? Kérem legyen szíves nekem segíteni, hogy érdemes-e még továbbmenni a kardiológiai kivizsgálással, hogy esetleg egy rejtett szívritmus zavar fennálhat-e? Köszönöm előre is a válaszát!
Dr. Bodócsi Réka válasza palpitáció témában
Kedves Kérdező! Az Ön által leírt panaszokat – szapora vagy szabálytalannak érzett szívverés, szédülés, alacsonyabb vérnyomás, nehézlégzés, fülzúgás – valóban okozhatja vagy jelentősen felerősítheti szorongás, illetve a vegetatív idegrendszer fokozott aktivitása. Ugyanakkor ezeket a tüneteket nem célszerű automatikusan kizárólag pszichés eredetűnek tekinteni, különösen akkor, ha visszatérően jelentkeznek. Megnyugtató, hogy korábban szívultrahang és terheléses EKG is történt, és ezek nem mutattak eltérést. Ezek alapján jelentős strukturális szívbetegség valószínűsége alacsony. A terheléses EKG azonban az időszakosan jelentkező ritmuszavarokat nem feltétlenül rögzíti, ezért visszatérő szívdobogásérzés esetén 24–72 órás, illetve ritkábban jelentkező panaszoknál hosszabb időtartamú EKG-monitorozás megfontolható. Ennek segítségével tisztázható, hogy a panaszok idején valóban fennáll-e szívritmuszavar, vagy sinus tachycardia jelentkezik. A laboratóriumi kivizsgálás szintén indokolt lehet, többek között vérszegénység, vashiány, pajzsmirigy-működési zavar, elektroliteltérés vagy egyéb, szapora pulzust és fáradékonyságot okozó állapot kizárására. Amennyiben a szédülés és a pulzusemelkedés elsősorban felállást követően jelentkezik, fekvő és álló helyzetben történő vérnyomás- és pulzusmérés is hasznos lehet az orthostaticus eltérések megítélésére. A 90/perc körüli éjszakai pulzus önmagában még nem jelent kóros szívritmust. Alvásból történő hirtelen ébredéskor a vegetatív idegrendszer aktiválódása miatt átmenetileg ennél magasabb pulzusszám is kialakulhat. A szorongás és a fokozott testi önmegfigyelés pedig könnyen fenntarthat egy olyan kört, amelyben a szívverés érzékelése további aggodalmat, ez pedig újabb pulzusemelkedést okoz. Összességében a háziorvosa által javasolt ismételt kardiológiai kontrollt és laborvizsgálatot érdemes elvégezni, és a visszatérő szívdobogásérzés miatt Holter-EKG vizsgálat is mérlegelhető. Ha ezek sem igazolnak kardiológiai eltérést, az jelentős megnyugvást adhat, és ezt követően célszerű a szorongás, illetve pánikszerű tünetek kezelésére koncentrálni. A vegetatív idegrendszert nem szükséges és nem is lehet egyszerűen „helyreállítani”; a tünetek megfelelő kezeléssel – pszichoterápiával, rendszeres testmozgással, megfelelő alvással, valamint a nikotin és túlzott koffeinfogyasztás kerülésével – fokozatosan mérsékelhetők. Célszerű magnéziumot fogyasztani. Amennyiben a szívdobogásérzéshez ájulás vagy ájulásközeli állapot, tartós mellkasi fájdalom, jelentős nyugalmi nehézlégzés vagy tartósan nagyon szapora szívverés társul, mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt.
