Hogyan kezeljük a szédülést?

A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

A kezelés mindig a kiváltó ok pontos azonosításán alapul, ezért a szédülés nem egységes betegségként, hanem tünetként kezelendő.

Miért szükséges orvoshoz fordulni?

A háttérben álló okokat akkor lehet leszűkíteni, ha tisztázódott, hogy a szédülés melyik típusa áll fenn. Mindezt a kórtörténet, a szedett gyógyszerek, a fizikális vizsgálat, illetve további vizsgálatok eredményei alapján lehet megtenni. Előfordulhat, hogy fül-orr-gégészeti vagy neurológiai vizsgálatra is szükség lesz.

A kivizsgálást végző orvos valószínűleg számos kérdést fog feltenni szédülésével kapcsolatosan.

A modern gyakorlatban a szédülés kivizsgálása az úgynevezett időtartam–kiváltó tényező–célzott vizsgálat (TiTrATE: Timing, Triggers, Targeted Examination) szemlélet alapján történik, amely segít elkülöníteni a perifériás és központi idegrendszeri okokat.

A háttérben álló ok kiderítése érdekében, orvosa valószínűleg meg fogja kérdezni (a TiTrATE alapján), hogy mennyi ideig tart a szédülés és milyen gyakran jelentkezik. Mozgás, helyzetváltoztatás provokálja, vagy spontán jelentkezik? Szédülése forgó jellegű, vagy csak bizonytalanságérzéssel jár-e? Társul-e a szédüléshez gyengeségérzet? Elveszti-e az egyensúlyát? Érez-e a fülében teltségérzést, van-e fülzúgása vagy halláscsökkenése? Célzott vizsgálatot is végezhet, pl. Head Impulse tesztet, mely egy szemmozgásvizsgálat, és célja annak a megállapítása, hogy a szédülést a belső fül egyensúlyszervének perifériás károsodása (pl. vesztibuláris neuronitis) vagy központi idegrendszeri (agyi) probléma okozza-e.

Orvosának szüksége lesz a rendszeresen szedett gyógyszereinek nevére is.

Fontos az úgynevezett „red flag” tünetek jelentkezésének felismerése is (pl. beszédzavar, kettős látás, végtaggyengeség), amelyek sürgős kivizsgálást igényelnek, mivel központi idegrendszeri okra, például stroke-ra utalhatnak.

Abban az esetben, hogyha nem találják meg a háttérben álló okot és a szédülés továbbra is fennáll, a tüneteket különböző vényköteles gyógyszerekkel lehet enyhíteni, azonban tartós alkalmazásuk nem javasolt, mert lassíthatják az idegrendszeri alkalmazkodást.

A szédülés kezelési módjai

A szédülés kezelését az ok és a tünetek határozzák meg.

Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó

A BPPV kezelésének célja, hogy a panaszokat okozó leszakadt kristályokat eltávolítsák a belső fülben lévő egyensúlyszervet ingerlő helyről. A kezelés első vonala az úgynevezett repositiós manőverek (pl. Epley-manőver), melyek során a kristályok visszajuttathatók eredeti helyükre, vagy elérhető hogy olyan helyre kerüljön át ez a kis leszakadt otolit kristály darab, ahol nem okoz szédülést, és ahonnan idővel fel tud szívódni. Az eljárás sikeressége 90 százalék is lehet, előfordulhat azonban, hogy az eljárást időről időre meg kell ismételni.

A belső fül betegségei

Különböző gyakorlatok segítségével az akut vestibuláris neuronitis, vagy labirintitis is kezelhető. A kezelés része a korai vestibuláris rehabilitáció, amely segíti az idegrendszer alkalmazkodását és gyorsítja a felépülést. A gyakorlatok során egy fizikoterapeuta segítségével megtanulja a tüneteket enyhítő gyakorlatokat. A gyakorlatok segítségével megtanulja, hogyan mozogjon a fej, illetve a test az elvesztett egyensúly megtalálása érdekében. A tartós ágynyugalom ilyen esetben kerülendő, mert lassítja a gyógyulást.

Meniére-betegség

A Meniére-betegség kezelésében a szervezet folyadékvisszatartó képességét kell befolyásolni. A kezelés része az alacsony sótartalmú étrend, vízhajtók alkalmazása, valamint egyes esetekben speciális fülészeti beavatkozások: néha műtéti kezelés is felmerül.

Vestibuláris migrén

A vestibuláris migrénnel társuló vertigó esetén elsősorban a migrént kiváltó tényezők kerülése szükséges. Orvosa felvetheti bizonyos ételek fogyasztásának elkerülését is, a stressz csökkentését, és a rendszeres alvásminta elsajátítását. Mindezek mellett a gyakori testedzés is jótékony hatású.

Szükség esetén megelőző gyógyszeres kezelés (pl. béta-blokkolók, antiepileptikumok szedése) is szóba jöhet.

A vestibuláris rehabilitáció során olyan speciális gyakorlatokat tanulhat meg, melyek segítségével egyensúly-érzékelő rendszere kevésbé lesz érzékeny a mozgásra. Bizonyos gyógyszerek segítségével meg lehet előzni a migrénes vertigó kialakulását, illetve másokkal a betegséggel együtt járó hányinger, illetve hányás is enyhíthető.

Szorongásos betegségek

Orvosa a szorongás kezelését javasolhatja mind pszichoterápiával, mind gyógyszerekkel. A kognitív viselkedésterápia, különösen krónikus szédülés esetén lehet hatékony.

Gyógyszer okozta szédülés

Egyes gyógyszerek szédülést okozhatnak mellékhatásként. Ilyen esetben az adag módosítására vagy a gyógyszer cseréjére lehet szükség.

Anyagcsere-eredetű szédülés

A kiváltó ok (pl. alacsony vércukorszint, vérszegénység, folyadékhiány) rendezése a tünetek megszűnéséhez vezet.

Egyéb megbetegedések

A szédülést kiváltó más betegségektől függően orvosa ezek kezelését javasolhatja.

Mikor szükséges sürgős ellátás?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, azonnali orvosi vizsgálat szükséges:

• hirtelen kezdődő, tartós szédülés
• beszédzavar
• kettős látás
• végtaggyengeség
• járásképtelenség

Ezek központi idegrendszeri okot, például stroke-ot jelezhetnek.

Tovább Gyakorlatok a szédülés mérséklésére: vestibularis torna

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos