Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

A koronavírus nem elsősorban a tüdőbetegek között szedi áldozatait. A legjelentősebb légzőszervi betegség a COPD, amely az elhunytak 6 százalékánál volt jelen alapbetegségként.

A statisztikák alapján ezzel szemben a leggyakoribb alapbetegség a hipertónia, az elhunytak 55 százaléka szenvedett magas vérnyomásban. Összességében a különböző szív- és érrendszeri betegségek vezetik a listát, szívelégtelenséget az elhunytak 8, érelmeszesedést 5 százalékánál diagnosztizáltak. További jelentős betegségcsoport a veseelégtelenség (15 százalék) és a cukorbetegség (13 százalék), mindkettő szorosan összefügghet a szív-érrendszeri betegségekkel is. Az elhunytak mintegy 7 százaléka volt daganatos beteg.

Szív- és érrendszeri betegségek

Az idősebb embereknél a szív-érrendszeri betegségek nagyobb arányban fordulnak elő általánosságban is, ez szintén hozzájárulhat a szomorú statisztikához. A SARS-CoV-2 vírus szívizomgyulladást is okozhat: szívizomgyengeség, ritmuszavar, szívelégtelenség alakulhat ki. Részben a citokinvihar részjelenségeként megváltozott véralvadási paraméterek következtében vénás és artériás keringési zavar is kialakulhat – például mélyvénás trombózis, tüdőembólia vagy akár szívinfarktus.

Részletesen COVID-19 - Miért jelent nagyobb kockázatot a szívbetegek körében?

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás gyakorta fordul elő az idős embereknél, így nem véletlen, hogy szintén gyakran fordul elő a statisztikában. A magasvérnyomás-betegséget csendes gyilkosnak is nevezik, mivel az esetek jelentős hányadában sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, nem jelentkeznek a tünetei. A hipertónia szövődményei között említendő ugyanakkor az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs (stroke), szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A hipertónia tehát nem feltétlenül önmagában képez rizikófaktort, hanem a felsorolt szövődmények miatt lehet veszélyes.

Cukorbetegség

A cukorbetegek szintén a nagyobb kockázatú csoportba tartoznak az új koronavírus okozta megbetegedés és annak sokkal súlyosabb szövődményei tekintetében. Sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki diabéteszes ketoacidózis, ami többek között gátolja a szervezet azon képességét, ami a szepszist enyhítené. A szepszis nagyban hozzájárul a COVID-19 vírusfertőzöttek halálához.

Bővebben A cukorbetegek a COVID-19 vírusfertőzés nagyobb kockázatának lehetnek kitéve

Daganatos betegség

A daganatos betegek – különösen a daganatellenes kezelések időszakában – fokozottan ki vannak téve a fertőzéseknek, ezért nagyon fontos minden óvintézkedést komolyan venni és betartani. A legyengült immunrendszer, ami eleve küzd a daganatos betegséggel, nem áll ellen könnyen a vírusnak.

Veseelégtelenség

Mivel a vesék folyamatosan szűrik a vért, időnként előfordulhat, hogy a vesecsatornában található sejtek csapdába tudják ejteni a vírust, így az átmeneti vagy enyhébb károsodást okoz. A károsodás viszont halálos lehet, ha a vírus behatol a sejtekbe és sokszorozódásnak indul. A legsúlyosabb esetekben, ahol akut vesekárosodás alakult ki, a „citokinvihar” jeleit figyelték meg.

COPD, asztma

A COPD a hörgők gyulladásos betegsége, ami a légutak beszűkülésével és fokozott váladékképződéssel jár. Az állandó gyulladás következtében a tüdőszövet átépül, károsodik, fokozatosan pusztul, ezért a légzés fokozatos romlását, nehézlégzést, majd légzési elégtelenséget okoz. Általános szabályként elmondható, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereket nem szabad elhagyni! Fontos, hogy az alapbetegségek megfelelően legyenek kezelve, a krónikus betegek a lehető legjobb állapotban legyenek.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus pedig tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem.

Részleteseni Koronavírus és a tüdőbetegségek

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus