Wolff–Parkinson–White-szindróma (WPW) – Amikor a szív „plusz vezetékkel” dolgozik

A Wolff–Parkinson–White-szindróma, röviden WPW-szindróma, egy olyan ritmuszavar, amelyben a szívben egy plusz ingervezető út van jelen. Ez az „extra vezeték” a normál ritmust megzavarhatja, és gyors szívdobogáshoz vezethet. A WPW a leggyakoribb úgynevezett „preexcitációs” szindróma – vagyis olyan állapot, amelyben a kamrák idő előtt kapják meg az elektromos jelet.

Hogyan működik a szív normálisan?

A szív összehúzódásait elektromos jelek irányítják. Ezek a szinuszcsomóban keletkeznek, majd a pitvarokon keresztül eljutnak az AV-csomóhoz (atrioventrikuláris csomó), amely „kapuként” továbbítja őket a kamrákhoz. Így jön létre a szabályos, ritmikus szívműködés.

Mi történik WPW-szindrómában?

WPW-ben egy plusz ingervezető köteg is jelen van – ezt nevezzük accessorius kötegnek –, amely megkerülheti az AV-csomót. Emiatt az elektromos impulzus túl gyorsan jut el a kamrákhoz. Ez a szívritmus felgyorsulását, bizonyos esetekben akár veszélyes ritmuszavart is okozhat.

Milyen tüneteket okozhat?

A WPW-szindróma tünetei sokfélék lehetnek:

• Hirtelen fellépő, gyors szívverés (általában 160–220/perc)
• Dobogásérzés (palpitáció)
• Szédülés, bizonytalanságérzet
• Légszomj, mellkasi nyomás
• Ájulás, eszméletvesztés (ritkábban)

A rohamok többnyire maguktól is megszűnhetnek, de néha orvosi beavatkozás szükséges.

Sok WPW-s beteg viszont tünetmentes, és csak rutinvizsgálat során derül fény az eltérésre.

Mi okozza a WPW-t?

A WPW-szindróma veleszületett állapot. Ez azt jelenti, hogy az illető már születésétől fogva rendelkezik ezzel az extra ingervezető köteggel. A betegség pontos oka sok esetben nem ismert, de ritkán örökletes formában is előfordul.

Bizonyos szívfejlődési rendellenességekkel – például az Ebstein-anomáliával – gyakrabban társul.

Hogyan ismerhető fel a WPW?

Elektrokardiogram (EKG)

A WPW legfontosabb vizsgálata a nyugalmi EKG, amelyen jellegzetes eltérések figyelhetők meg:

• Rövid PR-távolság
• Delta-hullám (a QRS-komplexum elején enyhe „lejtő”)
• Széles QRS-komplexum

Ezek együtt utalhatnak a kiegészítő vezetőközeg jelenlétére.

Holter-monitor, eseményrögzítő

Ha a rohamok ritkák, 24–48 órás EKG-monitorozással (Holter), vagy akár több hetes eseményrögzítővel lehet kimutatni a panasz idején fellépő eltérést.

Elektrofiziológiai vizsgálat (EPS)

Invazív eljárás, amely során a szívbe vezetett vékony katéterek segítségével feltérképezik az extra köteg helyét, és eldöntik, szükséges-e annak kezelése.

Hogyan kezelhető?

Akut roham esetén

• Vagális manőverek: például „Valsalva-manőver”, vagyis erőlködés zárt szájjal – segíthet megszakítani a rohamot.
• Gyógyszerek: leggyakrabban adenozin adása jön szóba, de béta-blokkolók is alkalmazhatók.
• Elektromos kardioverzió: ha a ritmuszavar nem szűnik meg, szükség lehet rövid altatásban végzett elektromos „újraindításra”.

Fontos: nem minden gyógyszer adható WPW esetén – például digoxin vagy verapamil alkalmazása pitvarfibrillációban veszélyes lehet!

Tartós megoldás: katéteres abláció

A WPW végleges megoldása legtöbbször a katéteres rádiófrekvenciás abláció. Ennek során az extra köteget rádiófrekvenciás energiával célzottan roncsolják („kiégetik”), így az nem képes többé ingerületet vezetni. Az eljárás sikeressége 90% fölötti, a szövődmények ritkák.

Mire számíthat a beteg?

A kilátások kiválóak, ha a WPW időben felismerésre kerül, és a megfelelő kezelés megtörténik.

• Tünetmentesség: abláció után a betegek nagy része teljesen panaszmentes lesz.
• Ritka kiújulás: előfordulhat, hogy az extra köteg újranő vagy visszamarad egy másik – ilyen esetben újabb abláció lehet szükséges.

Meg lehet-e előzni?

Mivel a WPW veleszületett, megelőzni nem lehet. Viszont:

• A tünetek provokációja (pl. túl sok koffein, stressz, dohányzás) kerülhető.
• Genetikai tanácsadás javasolt olyan családokban, ahol többen érintettek.
• Rendszeres kardiológiai kontroll akkor is szükséges, ha nincsenek tünetek, de a WPW-mintázat az EKG-n látszik.

Hasznos tanácsok WPW-s betegeknek

• Tanulja meg a vagális manővereket – roham esetén segíthetnek.
• Kerülje a stimulánsokat: erős kávé, energiaitalok, dohányzás ronthatják a ritmust.
• Vezessen naplót a tünetekről, idejéről, provokáló tényezőkről.
• Rendszeresen járjon kontrollra, még akkor is, ha tünetmentes.

Összefoglalás

A Wolff–Parkinson–White-szindróma ritka, de jól kezelhető szívritmuszavar. A modern diagnosztikai eszközökkel pontosan felismerhető, a katéteres ablációval pedig hatékonyan gyógyítható. Bár a betegség nem megelőzhető, a rizikótényezők kerülésével, megfelelő gondozással a WPW-s betegek teljes életet élhetnek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus