A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség (szívgyengeség) egy gyakori, krónikus betegség, amely világszerte és hazánkban is sok százezer embert érint. A kórkép lényege, hogy a szív nem képes a szervezet igényeinek megfelelő mennyiségű vért keringetni. Ez kezdetben csak terhelésre okoz panaszokat, de előrehaladott állapotban már nyugalomban is nehézlégzés, fáradékonyság, lábdagadás jelentkezhet.

A szívelégtelenség nem gyógyítható véglegesen, de a modern orvostudomány segítségével jól kezelhető, lassítható a romlása, és jelentősen javítható az életminőség, valamint meghosszabbítható a túlélés. A sikeres kezeléshez gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek együttes alkalmazására van szükség.

A kezelés céljai

A terápia célja nem csupán a tünetek csökkentése, hanem:

• a szív pumpafunkciójának tehermentesítése és javítása,
• a betegség előrehaladásának lassítása,
• a kórházi kezelések számának csökkentése,
• az életminőség és a fizikai terhelhetőség javítása,
• a túlélés növelése.

A kiváltó ok kezelése

A szívelégtelenség gyakran más betegségek szövődményeként alakul ki, ezért a sikeres kezelés egyik alapja a kiváltó ok felderítése és célzott kezelése.

A leggyakoribb kiváltó betegségek:

• Koszorúér-betegség: szívinfarktus után a szívizom károsodása miatt alakulhat ki szívelégtelenség. Ilyenkor a koszorúerek tágítása (katéteres beavatkozás, stent) vagy műtéti áthidalása (bypass) szükséges lehet.
• Magas vérnyomás: a tartósan emelkedett vérnyomás túlterheli a szívet. A vérnyomás megfelelő beállítása nélkül nem lehet eredményesen kezelni a szívelégtelenséget.
• Szívbillentyű-betegségek: előrehaladott esetben műtéti billentyűcsere vagy katéteres beavatkozás válhat szükségessé.
• Ritmuszavarok: tartós szapora szívverés vagy pitvarfibrilláció rontja a szív teljesítményét, ezért ezek kezelése kiemelten fontos.
• Anyagcsere-betegségek: pajzsmirigybetegségek, a cukorbetegség és az elhízás is hozzájárulhatnak a szív túlterheléséhez, ezért ezek gondozása elengedhetetlen.

A kiváltó ok célzott kezelése sok esetben már önmagában javíthatja a szív működését és mérsékelheti a szívelégtelenség tüneteit.

Életmódbeli változtatások

A szívelégtelenség kezelésének első lépcsője mindig az életmód rendezése, amely nélkül a gyógyszeres terápia is kevésbé hatékony.

Só- és folyadékbevitel korlátozása

A túlzott sóbevitel vízvisszatartást okoz a szervezetben, ami fokozza az ödémákat és a terhelést a szíven. A betegeknek naponta legfeljebb kb. 5 g só (≈1 teáskanál) fogyasztása ajánlott.

A folyadékfogyasztást is korlátozni kell, különösen előrehaladott állapotban (általában napi 1,5–2 liter közé), de ezt mindig az orvos határozza meg egyénre szabottan.

Testsúly rendszeres ellenőrzése

A gyors testsúlynövekedés a szervezetben visszatartott folyadék jele lehet, ezért a betegeknek naponta, azonos körülmények között érdemes mérlegre állniuk. Ha néhány nap alatt 2–3 kg hízás jelentkezik, orvosi ellenőrzés szükséges.

Dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése

A dohányzás rontja a szív és az erek állapotát, az alkoholfogyasztás pedig egyes esetekben maga is szívizom-károsodást okozhat. Teljes alkoholtilalom javasolt, különösen alkoholos eredetű kardiomiopátia esetén.

Rendszeres, kíméletes testmozgás

A megfelelően megválasztott mozgás javítja a fizikai terhelhetőséget, hangulatot és életminőséget. A mozgásprogramot mindig egyénre szabottan, kardiológus javaslata alapján kell kialakítani. Súlyos állapotban először szívrehabilitációs program javasolt.

Gyógyszeres kezelés

A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése az elmúlt évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül. A korszerű terápia nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem bizonyítottan javítja a túlélést is.

A legfontosabb gyógyszercsoportok:

ACE-gátlók és ARNI

Az ACE-gátlók (pl. enalapril, ramipril) és az ARNI (sacubitril/valsartan) tágítják az ereket, csökkentik a szív terhelését, javítják a szívizom működését és csökkentik a halálozást. A betegek többségénél ezek képezik a kezelés alapját.

Béta-blokkolók

A béta-blokkolók olyan gyógyszerek (pl. bisoprolol, metoprolol, carvedilol), amelyek lassítják a szívverést, csökkentik a szívizom oxigénigényét, és hosszú távon javítják a szív pumpafunkcióját. Bevezetésükkor a dózist fokozatosan kell emelni, mert átmenetileg gyengíthetik a szív teljesítményét.

Mineralokortikoid-receptor antagonisták (MRA)

Pl. spironolakton, eplerenon: enyhe vízhajtó hatás mellett csökkentik a szívizom hegesedését, javítják a túlélést.

SGLT2-gátlók

Eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztett szerek (dapagliflozin, empagliflozin), de szívelégtelenségben is jelentős túlélési előnyt nyújtanak, függetlenül a vércukorszinttől. Csökkentik a kórházi kezelések számát és javítják az életminőséget.

Diuretikumok (vízhajtók)

A vízhajtók pangásos tünetek (ödéma, nehézlégzés) gyors csökkentésére szolgálnak. Nem javítják közvetlenül a túlélést, de elengedhetetlenek a panaszok enyhítéséhez.

Egyéb szerek

Bizonyos esetekben ivabradin, digoxin, vaskiegészítés vagy véralvadásgátlók is szükségessé válhatnak, a társbetegségek és a ritmuszavarok függvényében.

Eszközös kezelés

Ha a gyógyszeres kezelés ellenére is súlyosak maradnak a tünetek, eszközös terápiák jöhetnek szóba.

Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD)

Az ICD olyan készülék, amely felismeri és megszünteti az életveszélyes ritmuszavarokat elektromos sokk leadásával. Elsősorban a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgál.

Szinkronizáló pacemaker (CRT)

A CRT (biventrikuláris pacemaker) a szív mindkét kamráját összehangoltan ingerli, így javítja a pumpafunkciót azoknál, akiknél a kamrák összehúzódása nem megfelelően szinkronizált.

Bal kamrai segítő eszköz (LVAD)

Előrehaladott, gyógyszerrel már nem befolyásolható szívelégtelenségben mesterséges keringéstámogató eszköz (LVAD) ültethető be, amely átveszi a bal kamra munkáját. Ez gyakran híd a szívátültetésig.

Szívátültetés

Végső megoldásként, fiatalabb, egyébként jó állapotú betegek esetében szívtranszplantáció jöhet szóba.

A társbetegségek kezelése

A szívelégtelenségben szenvedő betegek gyakran többféle egyéb betegségben is érintettek (magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, elhízás, vérszegénység stb.). Ezek gondozása szintén kulcsfontosságú a kimenetel javítása szempontjából.

Például a vérszegénység kezelése javítja a terhelhetőséget, a veseelégtelenség gondozása pedig lehetővé teszi a gyógyszerek biztonságos adagolását. A pajzsmirigy túlműködése vagy alulműködése szintén rontja a szív teljesítményét, így ezek rendszeres ellenőrzése is szükséges.

Mindennapi önmenedzselés és betegoktatás

A szívelégtelenség krónikus betegség, amely aktív betegegyüttműködést igényel. A betegeknek meg kell tanulniuk felismerni a romlás jeleit, és azonnal orvoshoz fordulni, ha például hirtelen testsúlynövekedést, fokozódó nehézlégzést vagy bokaödémát tapasztalnak.

Hasznos lehet egy „szívelégtelenség napló” vezetése, amelyben naponta rögzítik testsúlyukat, vérnyomásukat, pulzusukat és tüneteiket. Ez segíti az orvost a gyógyszerek pontos beállításában, és a beteg is időben észreveheti az állapot romlását.

A jól tájékozott beteg nagyobb eséllyel tartja be a kezelést és a diétás javaslatokat, ezáltal kevesebb kórházi felvételre van szükség, és hosszabb ideig élhet jó életminőségben.

A pszichés támogatás szerepe

A szívelégtelenség nemcsak testi, hanem lelki megterhelést is jelent: a betegek gyakran szoronganak, félnek a rosszabbodástól vagy a haláltól, és depresszió is előfordulhat. A pszichés zavarok rontják az együttműködést, és ezáltal az életkilátásokat is.

Ezért fontos, hogy a betegek lelki támogatást is kapjanak – akár pszichológus, akár betegklubok, támogató közösségek formájában. A hozzátartozók bevonása is sokat segíthet: ha a család érti a betegséget, könnyebben tud segíteni a mindennapokban.

Összegzés

A szívelégtelenség egy krónikus, de kezelhető betegség. A terápia több pilléren nyugszik: az életmód rendezése, a korszerű gyógyszerek kombinációja, szükség esetén eszközös vagy sebészi beavatkozás, valamint a társbetegségek kezelése és a rendszeres ellenőrzés.

A kezelés célja nemcsak a panaszok enyhítése, hanem a szövődmények megelőzése, a túlélés növelése és a betegek életminőségének javítása. A korszerű terápiás lehetőségeknek köszönhetően a szívelégtelenség ma már sok esetben hosszú éveken át kordában tartható.

Ezek is érdekelhetik

• Élet szívelégtelenséggel - Hasznos tudnivalók és életmódtanácsok
• Gyógyszerszedési tudnivalók a szívelégtelenség terápiájában

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus